ʻIsaia 56
1 ʻOku pehē ʻe Sihova, “Tauhi ʻae fakamaau, pea fai māʻoniʻoni: he ʻoku ofi ʻae haʻu ʻa ʻeku fakamoʻui, pea mo e fakahā ʻo ʻeku māʻoniʻoni.
Így szól az Úr: Őrizzétek meg a jogosságot, és cselekedjetek igazságot, mert közel van szabadításom, hogy eljőjjön, és igazságom, hogy megjelenjék:
2 ʻOku monūʻia ʻae tangata ʻoku fai ʻae meʻa ni, pea mo e foha ʻoe tangata ʻoku puke ki ai; ʻaia ʻoku tauhi ʻae ʻaho tapu taʻefakaʻuli ia, pea ʻoku taʻofi hono nima mei he fai kovi kotoa pē.”
Boldog ember, a ki ezt cselekszi, és az ember fia, a ki ahhoz ragaszkodik! a ki megőrzi a szombatot, hogy meg ne fertőztesse azt, és megőrzi kezét, hogy semmi gonoszt ne tegyen.
3 Ke ʻoua foki naʻa lea ʻae foha ʻoe muli, ʻaia kuo ne fakahoko ia kia Sihova, ʻo pehē, “Kuo vaheʻi ʻaupito au ʻe Sihova mei hono kakai:” pea ʻoua naʻa pehē ʻe he ʻiunoke, “Vakai, ko e ʻakau mōmoa au.”
És ne mondja ezt az idegen, a ki az Úrhoz adá magát: Bizony elszakaszt az Úr engem az Ő népétől! ne mondja a herélt sem: Ímé, én megszáradt fa vagyok!
4 He ʻoku pehē ʻe Sihova, “Ki ho ngaahi ʻiunoke ʻoku tauhi ʻeku ngaahi Sāpate, pea ʻoku fili ʻae ngaahi meʻa ʻoku ou fiemālie ai, pea puke ki heʻeku fuakava.
Mert így szól az Úr a herélteknek: A kik megőrzik szombatimat és szeretik azt, a miben gyönyörködöm, és ragaszkodnak az én szövetségemhez:
5 ʻIo, te u foaki kiate kinautolu ʻi hoku fale pea ʻi hoku lotoʻā ha potu, pea mo ha hingoa lelei lahi ʻi he ngaahi foha mo e ngaahi ʻofefine: te u foaki kiate kinautolu ha hingoa taʻengata, ʻaia ʻe ʻikai ʻauha.
Adok nékik házamban és falaimon belül helyet, és oly nevet, a mely jobb, mint a fiakban és lányokban élő név; örök nevet adok nékik, a mely soha el nem vész;
6 Pea mo e ngaahi foha ʻoe muli, ʻoku fakahoko ʻakinautolu kia Sihova, ke tauhi ia, pea ke ʻofa ki he huafa ʻo Sihova, ke hoko ko ʻeku kau tamaioʻeiki, ko kinautolu kotoa pē ʻoku tauhi ʻae ʻaho tapu kae ʻikai fakaʻuli ia, pea ʻoku puke maʻu ki heʻeku fuakava;
És az idegeneket, a kik az Úrhoz adák magukat, hogy néki szolgáljanak és hogy szeressék az Úr nevét, hogy Ő néki szolgái legyenek; mindenkit, a ki megőrzi a szombatot, hogy meg ne fertőztesse azt, és a szövetségemhez ragaszkodókat:
7 ʻIo, ko kinautolu te u ʻomi ki hoku moʻunga tapu, pea te u fakafiefiaʻi ʻakinautolu ʻi hoku falelotu: ʻe maʻu ʻi hoku feilaulauʻanga ʻa ʻenau ngaahi feilaulau tutu mo ʻenau ngaahi feilaulau; koeʻuhi ʻe ui hoku fale ko e falelotu ki he kakai fulipē.”
Szent hegyemre viszem föl ezeket, és megvídámítom őket imádságom házában; egészen égő és véres áldozataik kedvesek lesznek oltáromon; mert házam imádság házának hivatik minden népek számára!
8 ʻOku pehē ʻe he ʻEiki ko Sihova, ʻaia ʻoku tānaki ʻae kau liʻaki ʻo ʻIsileli, “Ka te u toe tānaki mo ha niʻihi kiate ia fakataha mo kinautolu kuo u tānaki kiate ia.”
Így szól az Úr Isten, a ki összegyűjti Izráel elszéledt fiait: Még gyűjtök ő hozzá, az ő egybegyűjtötteihez!
9 Mou haʻu ke keina, ʻakimoutolu kotoa pē ʻae fanga manu ʻoe ngoue, ʻio, ʻakimoutolu ʻae fanga manu kotoa pē ʻoe vao.
Mezőnek minden vadai! jertek el enni, erdőnek minden vadai!
10 ʻOku kui hono kau tangata leʻo: ʻoku vale kotoa pē, ko e fanga kulī noa ʻakinautolu kotoa pē, ʻoku ʻikai te nau faʻa kalou; ʻoku mohe, pea tokoto hifo, ʻo manako ki he mohe.
Őrállói vakok mindnyájan, mitsem tudnak, mindnyájan néma ebek, nem tudnak ugatni; álmodók, heverők, szunnyadni szeretők!
11 ʻIo, ko e fanga kulī ʻuakai, ʻoku ʻikai ʻaupito mākona, pea ko e kau tauhi taʻeʻilo ʻakinautolu: ʻoku nau vakai kotoa pē ki honau hala taki taha, ke maʻu meʻa mei hono potu.
És ez ebek telhetetlenek, nem tudnak megelégedni, pásztorok ők, a kik nem tudnak vigyázni; mindnyájan a magok útára tértek, kiki nyeresége után, mind együtt!
12 ʻOku nau pehē, “Haʻu ʻakimoutolu te u ʻomi ʻae uaine, pea te tau inu ke tau fonu ʻi he inu mālohi; pea ʻe tatau ʻae ʻapongipongi mo e ʻaho ni, pea ʻe lahi hake ia.”
Jertek, hadd hozzak bort, és igyunk részegítő italt! és legyen a holnap olyan, mint a ma, nagy és dicső felettébb!
