< ʻIsaia 54 >

1 “Hiva, ʻae paʻa, ʻa koe naʻe ʻikai te ke fānau; ke ke hiva, pea kalanga leʻo lahi, ʻa koe naʻe ʻikai te ke langā ʻi ha tamasiʻi:” he ʻoku pehē ʻe Sihova, “ʻOku tokolahi hake ʻae fānau ʻae liʻaki ʻi he fānau ʻoe fefine kuo mali.
Ujjongj te meddő, ki nem szűltél, ujjongva énekelj és kiálts, ki nem vajudtál, mert többek az elhagyottnak fiai a férjnél való fiainál, azt mondja az Úr.
2 Fakalahi ʻae potu ʻo ho fale fehikitaki, pea tuku ke nau fofola ʻae puipui ʻo ho ngaahi nofoʻanga: ʻoua ʻe taʻofi, fakalōloa hoʻo ngaahi afo, pea tutuki ke maʻu hoʻo ngaahi tuki poupou;
Szélesítsd ki a sátorod helyét, és hajlékidnak kárpitjait terjeszszék ki; ne tiltsd meg; nyújtsd meg köteleidet, és erősítsd meg szegeidet.
3 He te ke ʻalu atu ki he nima toʻomataʻu, pea ki he toʻohema; pea ʻe maʻu ʻa ho hako ʻae ngaahi Senitaile, pea ʻe fakakakai ʻae ngaahi kolo naʻe lala.
Mert mind jobb-, mind balkézre kiterjedsz, és magod népeket vesz örökségbe, és puszta városokat megnépesítnek.
4 “ʻOua ʻe manavahē; koeʻuhi ʻe ʻikai te ke mā: pea ʻoua naʻa ke puputuʻu koeʻuhi ʻe ʻikai fakamaaʻi koe: he te ke fakangaloʻi ʻae mā ʻo hoʻo kei talavou, pea ʻe ʻikai te ke toe manatu ki he valoki ʻo hoʻo nofo taka pe ʻi he mate ho husepāniti.
Ne félj, mert meg nem szégyenülsz, és ne pirulj, mert meg nem gyaláztatol, mert ifjúságod szégyenéről elfeledkezel, és özvegységednek gyalázatáról többé meg nem emlékezel.
5 He ko ho Tupuʻanga kuo fakamaau mo koe; ko Sihova ʻoe ngaahi kautau ko hono huafa ia; pea ko ho Huhuʻi ko e tokotaha māʻoniʻoni ʻo ʻIsileli; ʻe ui ia ko e ʻOtua ʻo māmani kotoa pē.
Mert férjed a te Teremtőd, seregeknek Ura az Ő neve, és megváltód Izráelnek Szentje, az egész föld Istenének hívattatik.
6 He kuo ui koe ʻe Sihova ʻo hangē ko e fefine liʻaki pea mamahi ʻi hono laumālie, pea hangē ko e uaifi ʻi heʻene kei siʻi, ka kuo liʻaki,” ʻoku pehē ʻe ho ʻOtua.
Mert mint elhagyott és fájó lelkű asszonyt hív téged az Úr, és mint megvetett ifjú asszonyt; ezt mondja Istened:
7 “ʻI he kihiʻi fuoloa siʻi kuo u liʻaki koe; ka ʻi he ngaahi ʻaloʻofa lahi te u tānaki koe.
Egy rövid szempillantásig elhagytalak, és nagy irgalmassággal egybegyűjtlek;
8 ‌ʻI he houhau siʻi naʻaku fufū hoku fofonga meiate koe ʻi he kemo pe; ka ʻi he ʻofa taʻengata te u ʻaloʻofa kiate koe, ʻoku pehē ʻe Sihova ko ho Huhuʻi.
Búsulásom felbuzdultában elrejtém orczámat egy pillantásig előled, és örök irgalmassággal könyörülök rajtad; ezt mondja megváltó Urad.
9 “He ʻoku tatau ʻae meʻa ni kiate au mo e ngaahi vai ʻo Noa: ʻo hangē kuo u fuakava ʻe ʻikai toe lōmaki ʻa māmani ʻaki ʻae ngaahi vai ʻo Noa; ʻoku pehē ʻeku fuakava ʻe ʻikai te u houhau kiate koe, pe valokiʻi koe.
Mert úgy lesz ez nékem, mint a Noé özönvize; miként megesküvém, hogy nem megy át többé Noé özönvize e földön, úgy esküszöm meg, hogy rád többé nem haragszom, és téged meg nem feddelek.
10 Koeʻuhi ʻe mole ʻae ngaahi moʻunga, pea hiki mo e ngaahi tafungofunga; ka ko ʻeku ʻofa ʻe ʻikai mole meiate koe, pea ʻe ʻikai hiki ʻae fuakava ʻo ʻeku melino, ʻoku pehē ʻe Sihova ʻaia ʻoku ʻaloʻofa kiate koe.
Mert a hegyek eltávoznak, és a halmok megrendülnek; de az én irgalmasságom tőled el nem távozik, és békességem szövetsége meg nem rendül, így szól könyörülő Urad.
11 “ʻA koe koe mamahi, pea vilingia ʻi he matangi, pea taʻefiemālie, vakai, te u ʻai hoʻo ngaahi maka ʻi he lanu lelei, pea ʻai hoʻo ngaahi tuʻunga ʻaki ʻae ngaahi safaia.
Oh te szegény, szélvésztől hányt, vígasztalás nélkül való! Ímé, ólomporba rakom köveidet, és zafirokra alapítalak.
12 Pea te u ngaohi ho ngaahi matapā sioʻata ʻaki ʻae ʻakete, pea mo ho ngaahi matapā ʻaki ʻae kapunikale, pea mo ho ngaahi ngataʻanga ʻaki ʻae ngaahi maka mahuʻinga.
Rubinból csinálom falad párkányzatát, és kapuidat gránátkövekből, és egész határodat drágakövekből;
13 Pea ʻe akonakiʻi ʻe Sihova hoʻo fānau kotoa pē; pea ʻe lahi ʻae fiemālie ʻi hoʻo fānau.
És minden fiaid az Úr tanítványai lesznek, és nagy lesz fiaid békessége.
14 ‌ʻE fokotuʻumaʻu koe ʻi he māʻoniʻoni: te ke mamaʻo mo e fakamālohia; koeʻuhi ʻe ʻikai te ke manavahē: pea mei he ilifia; koeʻuhi ʻe ʻikai haʻu ia ʻo ofi kiate koe.
Igazság által leszel erős, ne gondolj a nyomorral, mert nincsen mit félned, és a rettegéssel, mert nem közelg hozzád.
15 Vakai, ko e moʻoni te nau tānaki fakataha, ka e ʻikai ʻiate au: ko ia kotoa pē ʻe fakataha ko e fili kiate koe ʻe hinga koeʻuhi ko koe.
És ha összegyűlvén összegyűlnek, ez nem én tőlem lesz! A ki ellened összegyűl, elesik általad.
16 “Vakai, kuo u fakatupu ʻae tufunga ukamea ʻaia ʻoku tapili ʻae malala ʻi he afi, pea ʻoku ʻomi ʻae meʻa fakatufunga ki heʻene ngāue; pea kuo u fakatupu ʻae fakaʻauha ke fakaʻauhaʻi.
Ímé, én teremtettem a kovácsot, a ki a parazsat éleszti és fegyvert készít mestersége szerint: és én teremtém a pusztítót is a vesztésre!
17 ‌ʻE ʻikai monūʻia ha mahafutau kuo ngaohi ke tauʻi koe; pea ko e ʻelelo kotoa pē ʻe lea kovi kiate koe te ke fakamalaʻia ʻi he fakamaau. Ko eni ʻae tofiʻa ʻoe kau tamaioʻeiki ʻa Sihova, pea ʻoku meiate au ʻenau māʻoniʻoni,” ʻoku pehē ʻe Sihova.
Egy ellened készült fegyver sem lesz jó szerencsés, és minden nyelvet, mely ellened perbe száll, kárhoztatsz: ez az Úr szolgáinak öröksége, és az ő igazságuk, mely tőlem van, így szól az Úr.

< ʻIsaia 54 >

A Dove is Sent Forth from the Ark
A Dove is Sent Forth from the Ark