ʻIsaia 52
1 Ke ke ʻā, ke ke ʻā; ʻai ho mālohi, ʻE Saione; ʻai ho ngaahi kofu matamatalelei, ʻE Selūsalema, ʻae kolo māʻoniʻoni: koeʻuhi ʻe ʻikai toe hū kiate koe ʻae taʻekamu mo e taʻemaʻa.
Ébredj, ébredj, öltsd fel erődet Czión, öltsd fel díszes ruháidat, Jeruzsálem, a szent város, mert már többé nem jön beléd körülmetéletlen s tisztátalan.
2 Tupeʻi koe mei he efu; tuʻu hake, pea nofo hifo, ʻE Selūsalema: vete koe mei he ngaahi haʻi ʻo ho kia, ʻE ʻofefine pōpula ʻo Saione.
Rázd ki magadat a porból, kelj föl, ülj le Jeruzsálem, oldd le magadról nyakad kötelékeit, Cziónnak fogoly leánya.
3 He ʻoku pehē ʻe Sihova, “Kuo mou fakatau ʻakimoutolu taʻehatotongi; pea ʻe huhuʻi ʻakimoutolu taʻehapaʻanga.
Mert így szól az Örökkévaló: Ingyen adattatok el és nem pénzen fogtok megváltatni.
4 He ʻoku pehē ʻe he ʻEiki ko Sihova, “Naʻe ʻalu hifo ʻi muʻa ʻa hoku kakai ki ʻIsipite ke nofo ai; pea naʻe fakamālohiʻi taʻetotonu ʻakinautolu ʻe he kakai ʻAsilia.
Mert így szól az Úr, az Örökkévaló: Egyiptomba ment le népem azelőtt, hogy ott tartózkodjék Assúr semmiért nyomorgatta.
5 “Pea ko eni,” ʻoku pehē ʻe Sihova, “Ko e hā ʻoku ou maʻu ni, koeʻuhi ʻoku ʻave taʻehanoʻuhinga ʻa hoku kakai? Ko kinautolu ʻoku pule kiate kinautolu ʻoku nau fakaioho mamahi ʻakinautolu, ʻoku pehē ʻe Sihova, pea ʻoku kapea maʻu pe ʻi he ʻaho kotoa pē ʻa hoku huafa.
Most pedig, mi dolgom itt, úgymond az Örökkévaló, hogy elvétetett népem ingyen? Uralkodói tombolnak, úgymond az Örökkévaló, és folyton egésznap káromoltatik a nevem.
6 Ko ia ʻe ʻilo ai ʻa hoku huafa ʻe hoku kakai: Pea te nau ʻilo ʻi he ʻaho ko ia, Ko au ia ʻoku folofola. “Vakai, ko au ia.
Ezért megismeri népem a nevemet, igenis ama napon, hogy én, az aki szólt, íme itt vagyok!
7 Hono ʻikai fakaʻofoʻofa ʻi he ngaahi moʻunga ʻae vaʻe ʻo ia ʻoku ʻomi ʻae ongoongolelei, ʻaia ʻoku fakahā ʻae melino; ʻaia ʻoku ʻomi ʻae ongoongolelei ʻoe lelei, mo ne fakahā ʻae fakamoʻui; ʻaia ʻoku pehē ki Saione, “ʻOku pule ʻa ho ʻOtua!”
Mi kedvesek a hegyeken a hírhozónak lábai, ki békét hirdet, jót hoz hírül, segítséget hirdet, azt mondja Cziónnak: király lett az Istened!
8 ʻE hiki hake ʻae leʻo ʻo ho kau tangata leʻo; pea ʻe fakataha honau leʻo ʻonau hiva: he te nau mamata ko e mata ki he mata, ʻoka toe ʻomi ʻe Sihova ʻa Saione.
Hallga, őreid fölemelték hangjukat, egyetemben ujjonganak, mert szemtől szembe látják, amint visszatér az Örökkévaló Cziónba.
9 Ke hā mai ʻi he fiefia, hiva fakataha, ʻakimoutolu ʻae ngaahi potu lala ʻo Selūsalema, he kuo fakafiemālieʻi ʻe Sihova ʻa hono kakai, kuo ne huhuʻi ʻa Selūsalema.
Ujjongva fakadjatok egyetemben, Jeruzsálem romjai, mert megvigasztalta az Örökkévaló az ő népét, megváltotta Jeruzsálemet,
10 Kuo fakahā ʻe Sihova ʻa hono nima ʻi he ʻao ʻoe ngaahi puleʻanga kotoa pē; pea ʻe mamata ʻe he ngaahi ngataʻanga kotoa pē ʻo māmani ʻae fakamoʻui ʻa hotau ʻOtua.
Feltűrte az Örökkévaló szent karját mind a nemzetek szeme láttára; és látni fogják mind a föld végei Istenünk segítségét.
11 ʻAlu ʻakimoutolu, ʻalu ʻakimoutolu, mou ʻalu atu mei ai, ʻoua ʻe ala ki ha meʻa taʻemaʻa; ʻalu ʻakimoutolu mei he lotolotonga ʻo ia; ke maʻa ʻakimoutolu ʻoku mou fua ʻae ngaahi ipu ʻa Sihova.
Távozzatok, távozzatok, vonuljatok ki onnan, tisztátalant ne érintsetek; vonuljatok ki belőle, tisztálkodjatok, az Örökkévaló edényeinek vivői!
12 Koeʻuhi ʻe ʻikai te mou ʻalu atu fakavave, pe ʻalu ʻi he hola: he ko Sihova ʻe muʻomuʻa ʻiate kimoutolu; pea ko e ʻOtua ʻo ʻIsileli ʻe muimui ʻiate kimoutolu.
Mert nem sietséggel fogtok kivonulni és nem futással fogtok elmenni: mert előttetek megy az Örökkévaló és bezárja a menetet Izrael Istene.
13 Vakai, ʻe fai fakapotopoto ʻa ʻeku tamaioʻeiki, ʻe hakeakiʻi ia pea fakaongolelei, pea te ne māʻolunga ʻaupito.
Íme, boldogulni fog az én szolgám, fölmagasodik, fölemelkedik és magas lesz nagyon.
14 ʻO hangē naʻe ofo ʻae tokolahi kiate ia, he liliu ʻo kovi hono fofonga ʻo lahi hake ʻi he tangata kotoa pē, mo hono sino ʻo lahi hake ʻi he ngaahi foha ʻoe tangata.
Valamint eliszonyodtak rajtad sokan – annyira eltorzított, nem is emberi volt az ábrázata és alakja nem olyan mint az ember fiaié –
15 Ko ia te ne taufuʻi ʻae ngaahi puleʻanga lahi; ʻe tāpuni ʻe he ngaahi tuʻi honau fofonga kiate ia: he ko ia naʻe ʻikai fakahā kiate kinautolu te nau mamata ki ai; pea ko ia naʻe ʻikai te nau fanongo ki ai te nau tokangaʻi.
akképpen megdöbbent sok nemzetet, miatta királyok zárják el szájukat; mert a mi nem beszéltetett el nekik, azt látták, és amit nem hallottak, azt észlelték.
