ʻIsaia 39
1 ʻI he kuonga ko ia naʻe ʻave ʻe Melotaki-Palatani ko e foha ʻo Palatani, ko e tuʻi ʻo Papilone, ʻae ngaahi tohi mo e meʻa foaki kia Hesekaia: he kuo ne fanongo naʻe mahaki ia, pea kuo moʻui.
Abban az időben levelet és ajándékot küldött a babilóniai király, Meródák Baladán, Baladán fia, Ezékiás királyhoz, mert hallotta, hogy beteg volt és meggyógyult.
2 Pea naʻe fiefia ai ʻa Hesekaia, pea naʻa ne fakahā ʻae fale ʻo ʻene ngaahi meʻa mahuʻinga, ʻae siliva, mo e koula, mo e ngaahi meʻa namu kakala, mo e lolo mahuʻinga, mo e fale kotoa ʻo ʻene mahafutau, pea mo ia kotoa pē naʻe ʻilo ʻi hono ngaahi tukunga koloa: naʻe ʻikai ha meʻa ʻi hono fale, pe ʻi hono puleʻanga kotoa pē, naʻe taʻefakahā ʻe Hesekaia kiate kinautolu.
És örvende rajtok Ezékiás, és megmutatá nékik tárházát, az ezüstöt, az aranyat, a fűszereket, a drága kenetet, s egész fegyvertárát, és mindent, a mi kincsei közt található volt. Semmi nem volt, a mit meg nem mutatott volna nékik Ezékiás házában és egész birodalmában.
3 Pea naʻe toki haʻu ʻa ʻIsaia ko e palōfita ki he tuʻi ko Hesekaia, pea pehē kiate ia, “Ko e hā ʻae lea ʻae kau tangata ni? Pea naʻa nau haʻu mei fē kiate koe?” Pea pehē ʻe Hesekaia, “Kuo nau haʻu mei he fonua mamaʻo kiate au, ʻio, mei Papilone.
És eljött Ésaiás, a próféta, Ezékiás királyhoz, és monda néki: Mit szólának ez emberek, és honnan jöttek te hozzád? És monda Ezékiás: Messze földről jöttek hozzám, Bábelből.
4 Pea pehē ʻe ia, Ko e hā kuo nau mamata ai ʻi ho fale? Pea pehēange ʻe Hesekaia, “Ko ia kotoa pē ʻi hoku fale kuo nau mamata ki ai: ʻoku ʻikai ha meʻa ʻi heʻeku koloa kuo u taʻefakahā kiate kinautolu.”
És monda: Mit látának házadban? És monda Ezékiás: Mindent láttak, a mi csak házamban van, semmi nincs, a mit meg nem mutattam volna nékik kincseim közül.
5 Pea naʻe toki pehē ʻe ʻIsaia kia Hesekaia, “Fanongo ki he folofola ʻa Sihova ʻoe ngaahi kautau:
És monda Ésaiás Ezékiásnak: Halld a seregek Urának beszédét:
6 Vakai, ʻoku pehē ʻe Sihova, ʻE haʻu ʻae ngaahi ʻaho, ʻe fetuku ki Papilone ʻae meʻa kotoa pē ʻoku ʻi ho fale, pea mo ia kuo tānaki ʻe hoʻo ngaahi tamai ʻo aʻu ki he ʻaho ni: ʻe ʻikai ha meʻa ʻe toe.
Ímé napok jőnek, és elvitetik, valami házadban van, és a mit csak e mai napig gyűjtöttek eleid, Bábelbe; nem marad semmi meg, ezt mondja az Úr!
7 Pea ko ho ngaahi foha ʻe tupu ʻiate koe, ʻaia te ke fakatupu, te nau ʻave; pea te nau hoko ko e kau talifekau ʻi he fale fakaʻeiʻeiki ʻoe tuʻi ʻo Papilone.”
És fiaid közül, a kik tőled származnak, a kiket te nemzesz, el fognak hurczolni, és lesznek komornyikok Bábel királyának palotájában.
8 Pea naʻe toki pehē ʻe Hesekaia kia ʻIsaia, “ʻOku lelei ʻae folofola ʻa Sihova ʻaia kuo ke lea ʻaki.” Pea naʻa ne toe pehē, “Koeʻuhi ʻe ʻi hoku ngaahi ʻaho ʻoʻoku ʻae melino mo e moʻoni.”
Akkor monda Ezékiás Ésaiásnak: Jóságos az Úrnak beszéde, a melyet te szóltál! és monda: Csak napjaimban legyen béke és állandóság!
