< ʻIsaia 32 >
1 Vakai ʻe pule ha tuʻi ʻi he māʻoniʻoni, pea ʻe pule mo e ngaahi houʻeiki ʻi he fai angatonu.
Ímé, igazság szerint uralkodik a király, és a fejedelmek fők lesznek az ítélettételben;
2 Pea ʻe ʻi ai ʻae tangata ʻo hangē ko e toitoiʻanga mei he matangi, mo e hūfanga mei he afā; pea hangē ko e ngaahi vaitafe ʻi he potu mōmoa, ʻo hangē ko e malumalu ʻo ha maka lahi ʻi he fonua ʻoku puhengia.
Olyan lesz mindegyik, mint a rejtek szél ellen, mint oltalom zivatar ellen, mint patakok száraz vidéken, mint nagy kőszál árnyéka a szomjúhozó földön.
3 Pea ʻe ʻikai nenefu ʻae mata ʻokinautolu ʻoku ʻaa, pea ʻe fakafanongo ʻae telinga ʻokinautolu ʻoku ongo.
És nem lesznek zárva többé a látóknak szemei, és a hallók fülei figyelmeznek;
4 Pea ko e loto ʻoe ʻohonoa ʻe tokanga pea maʻu ʻae ʻilo, pea ko e ʻelelo ʻoku leʻoleʻovale ʻe lea vave mo totonu.
A hebehurgyák szíve ismerni tanul, és a dadogóknak nyelve gyorsan és világosan szól.
5 ʻE ʻikai toe ui ʻae angakovi ko e angalelei, pe pehē ko e faʻa foaki ʻaia ʻoku manumanu.
Nem nevezik a bolondot többé nemesnek, és a csalárdot sem hívják nagylelkűnek.
6 He ko e tangata vale te ne lea vale, pea ʻe ngāue kovi hono loto, ke fai kākā, pea lea hala kia Sihova, ke fakamaha ʻae laumālie ʻoe fiekaia, pea taʻofi ʻe ia ʻae inu mei he fieinua.
Mert a bolond csak bolondot beszél, és az ő szíve hamisságot forral, hogy istentelenséget cselekedjék, és szóljon az Úr ellen tévelygést, hogy az éhező lelkét éhen hagyja, és a szomjazó italát elvegye.
7 Ko e ngaahi meʻa ngāue ʻoe angakovi ʻoku kovi: ʻoku ne fakakaukau kovi ke fakafihi ʻae masiva ʻaki ʻae lea loi, pea ke mioʻi ʻae lea totonu ʻae masiva ʻi he fakamaau.
A csalárdnak eszközei csalárdok, ő álnokságot tervel, hogy elveszesse az alázatosokat hazug beszéddel, ha a szegény igazat szólna is.
8 Ka ko e angalelei ʻoku ne fakakaukau ki he ngaahi meʻa lelei; pea ʻi he ngaahi meʻa lelei ʻe fokotuʻumaʻu ia.
De a nemes nemes dolgokat tervel, és a nemes dolgokban meg is marad.
9 Mou tuʻu hake, ʻakimoutolu ʻae kau fefine ʻoku nofo fakafiemālie; fanongo ki hoku leʻo, ʻakimoutolu ʻae ngaahi ʻofefine taʻetokanga; fakafanongo ki heʻeku lea.
Ti gondtalan asszonyok, keljetek fel, halljátok szavam`, és ti elbizakodott leányzók, vegyétek füleitekbe beszédem`!
10 Te mou ongosia ʻi he ngaahi ʻaho mo e taʻu lahi, ʻakimoutolu ʻae kau fefine taʻetokanga: koeʻuhi ʻe ʻikai hoko ʻae ngaohi ʻoe vaine, ʻe ʻikai hoko hono tānaki.
Kevés idő multán megháborodtok ti elbizakodottak, mert elvész a szüret, és gyümölcsszedés sem lesz.
11 Ke tetetete, ʻakimoutolu ʻae kau fefine ʻoku fakafiemālie; ke mamahi, ʻakimoutolu ʻoku taʻetokanga: vete homou kofu, fakatelefua ʻakimoutolu, pea nonoʻo ʻae tauangaʻa ki homou noʻotanga vala.
Reszkessetek, ti gondtalanok, rettenjetek meg, ti elbizakodottak; vetkezzetek mezítelenre és övezzétek fel ágyékaitokat gyászruhával.
12 Te nau lāunga koeʻuhi ko e mata ʻoe huhu, pea ki he ngaahi ngoue lelei, pea ki he vaine fua.
Gyászolják az emlőket, a szép mezőket, a termő szőlőtőket.
13 ʻE tupu hake ʻae ngaahi ʻakau talatala mo e talatalaʻāmoa ʻi he fonua ʻo hoku kakai; ʻio, ʻi he ngaahi fale fakafiefia kotoa pē ʻi he kolo ʻoe fiefia:
Népemnek földét tüske, tövis verte fel, és az örvendő városnak minden öröm-házait;
14 Koeʻuhi kuo liʻaki ʻae ngaahi fale fakaʻeiʻeiki; ko e kolo ʻoe tokolahi kuo siʻaki; ʻe hoko ʻae ngaahi puke mo e ngaahi fale māʻolunga ko e ngaahi ʻana ʻo taʻengata, ko e fiefiaʻanga ʻoe fanga ʻasi kaivao, ko e keinangaʻanga ʻoe fanga manu;
A paloták elhagyatvák, a város zaja elnémult, torony és bástya barlangokká lettek örökre, hol a vadszamár kedvére él, a nyájak meg legelnek.
15 Kaeʻoua ke huaʻi hifo kiate kitautolu ʻae laumālie mei ʻolunga, pea hoko ʻae toafa ko e ngoue faʻa fua, pea lau ʻae ngoue faʻa fua ko e vao ʻakau.
Míglen kiöntetik reánk a lélek a magasból, és lészen a puszta termőfölddé, és a termőföld erdőnek tartatik;
16 Pea ʻe toki nofo ʻae fakamaau ʻi he toafa, pea nofo ʻae māʻoniʻoni ʻi he ngoue faʻa fua.
És lakozik a pusztában jogosság, és igazság fog ülni a termőföldön;
17 Pea ko e ngāue ʻoe māʻoniʻoni ko e melino ia; pea ko e fua ʻoe māʻoniʻoni ko e fiemālie mo e nofo lelei ʻo taʻengata.
És lesz az igazság műve békesség, és az igazság gyümölcse nyugalom és biztonság mindörökké.
18 Pea ʻe nofo ʻa hoku kakai ʻi he nofoʻanga ʻoe melino, pea ʻi he ngaahi fale tuʻumaʻu, pea ʻi he ngaahi mālōlōʻanga ʻoe fiemālie;
Népem békesség hajlékában lakozik, biztonság sátraiban, gondtalan nyugalomban.
19 Ka e tō ʻae ʻuha maka, pea ʻe fakahinga ʻae vao ʻakau; pea ʻe fakamoʻulaloa ʻaupito ʻae kolo.
De jégeső hull és megdől az erdő, és a város elsülyedve elsülyed!
20 ʻOku monūʻia ʻakimoutolu ʻoku tūtuuʻi ʻi he veʻe vai kotoa pē, pea fekau atu ki ai ʻae vaʻe ʻoe pulu mo e ʻasi.
Oh boldogok ti, a kik minden vizek mellett vettek, és szabadon eresztitek a barmok és szamarak lábait!