ʻIsaia 2
1 Ko e folofola naʻe hā mai kia ʻIsaia ko e foha ʻo ʻAmosi ʻoku kau ki Siuta mo Selūsalema.
Ésaiásnak, Ámós fiának beszéde, a melyet látott Júda és Jeruzsálem felől.
2 Pea ʻe hoko ʻi he ngaahi ʻaho ʻamui, ʻe fokotuʻumaʻu ʻae moʻunga ʻoe fale ʻo Sihova ʻi he tumutumu ʻoe ngaahi moʻunga, ʻe hiki hake ia ke māʻolunga ʻi he ngaahi moʻunga; pea ʻe tafe ki ai ʻae ngaahi puleʻanga kotoa pē.
Lészen az utolsó időkben, hogy erősen fog állani az Úr házának hegye, hegyeknek felette, és magasabb lészen a halmoknál, és özönleni fognak hozzá minden pogányok;
3 Pea ʻe ʻalu ʻae kakai tokolahi mo nau pehē, “Mou haʻu, ke tau ʻalu hake ki he moʻunga ʻo Sihova, ki he fale ʻoe ʻOtua ʻo Sēkope; pea te ne akonakiʻi ʻakitautolu ʻi hono ngaahi hala, pea te tau ʻaʻeva ʻi hono ngaahi hala: koeʻuhi ʻe ʻalu atu ʻi Saione ʻae fono, pea mo e folofola ʻa Sihova mei Selūsalema.
És eljönnek sok népek, mondván: Jertek menjünk fel az Úr hegyére, Jákób Istenének házához, hogy megtanítson minket az Ő útaira, és mi járjunk az Ő ösvényein, mert tanítás Sionból jő, és Jeruzsálemből az Úrnak beszéde;
4 Pea te ne fakamaau ʻi he lotolotonga ʻoe ngaahi puleʻanga, mo ne valokiʻi ʻae kakai tokolahi: pea te nau tuki ʻa ʻenau ngaahi heletā ko e ngaahi huo, pea mo honau ngaahi tao ko e ngaahi hele ʻauhani: ʻe ʻikai hiki ʻe ha puleʻanga ʻae heletā ki ha puleʻanga, pea ʻe ʻikai te nau toe ako ki he tau.
Ki ítéletet tesz a pogányok között, és bíráskodik sok nép felett; és csinálnak fegyvereikből kapákat, és dárdáikból metszőkéseket, és nép népre kardot nem emel, és hadakozást többé nem tanul.
5 ʻAe fale ʻo Sēkope, mou haʻu, ke tau ʻaʻeva ʻi he maama ʻo Sihova.
Jákóbnak háza! jertek járjunk az Úrnak világosságában!
6 Ko e moʻoni kuo ke liʻaki hoʻo kakai ko e fale ʻo Sēkope, koeʻuhi kuo fakatokolahi ʻakinautolu mei he potu hahake, pea ʻoku ai honau kikite ʻo hangē ko e kakai Filisitia, pea ʻoku nau fakafiemālieʻi ʻakinautolu ʻi he fānau ʻae kakai muli.
Mert elhagytad, Uram, a Te népedet, Jákób házát; mivel telvék napkeleti erkölcsökkel, és szemfényvesztők, mint a Filiszteusok, és idegenek fiaival kötnek szövetséget;
7 ʻOku fonu foki ʻa honau fonua ʻi he siliva mo e koula, pea ʻoku ʻikai hano ngataʻanga ʻo ʻenau koloa; pea ʻoku fonu foki ʻa honau fonua ʻi he fanga hoosi, pea ʻoku ʻikai hano ngataʻanga ʻo ʻenau saliote;
És betelt földje ezüsttel és aranynyal, és nincs szere-száma kincseinek; betelt földje lovakkal, és nincs szere-száma szekereinek;
8 ʻOku pito foki ʻa honau fonua ʻi he ngaahi tamapua; ʻoku nau lotu ki he ngāue ʻa honau nima, ʻaia kuo ngaohi ʻe honau louhiʻi nima:
És betelt földje bálványokkal, és kezeik csinálmányának hajolnak meg, mit ujjaik csináltak.
9 Pea ʻoku punou ʻae tangata lāuvale, pea mo e ʻeiki ʻoku ne fakavaivai ia: pea ʻe ʻikai te ke fakamolemole ʻakinautolu.
Ezért porba hajtatik a közember, és megaláztatik a főember, és meg nem bocsátsz nékik.
10 Ke ke hū ki he ʻanaʻi maka, mo fakafufū koe ʻi he efu, ʻi he manavahē kia Sihova, mo e nāunau ʻo ʻene māfimafi.
Menj be a kősziklába, és rejtőzzél el a porba az Úr félelme elől, és az Ő nagyságának dicsősége előtt.
11 ʻE fakavaivai ʻae mata laukau ʻoe tangata, pea ʻe fakahifo ki lalo mo e fielahi ʻae kakai, ka ko Sihova pe ʻe hiki hake ʻi he ʻaho ko ia.
A kevély szemű közember megaláztatik, és a főemberek magassága porba hajtatik, és csak az Úr magasztaltatik fel ama napon.
12 He ko e ʻaho ʻo Sihova ʻoe ngaahi kautau ʻe hoko kiate kinautolu kotoa pē ʻoku laukau mo fielahi, pea kiate kinautolu kotoa pē kuo hiki hake; pea ʻe fakavaivaiʻi hifo ia:
Mert a seregek Urának napja eljő minden kevély és magas ellen, és minden felemelkedett ellen, és az megaláztatik.
13 Pea ki he ngaahi sita kotoa pē ʻo Lepanoni, ʻoku hako mo māʻolunga, pea ki he ngaahi oke kotoa pē ʻo Pesani,
És Libánon minden czédrusai ellen, a melyek magasak és felemelkedettek, s Básánnak minden tölgyfái ellen;
14 Pea ki he ngaahi moʻunga māʻolunga kotoa pē, pea ki he ngaahi tafungofunga kotoa pē kuo hiki hake,
Minden magas hegyek ellen, és minden felemelkedett halmok ellen;
15 Pea ki he ngaahi fale māʻolunga kotoa pē, pea ki he ngaahi puke kotoa pē kuo ʻāaʻi,
Minden magas torony ellen, és minden erős kőfal ellen;
16 Pea ki he ngaahi vaka kotoa pē ʻo Tasisi, pea ki he ngaahi meʻa fakatātā kotoa pē ʻoku matamatalelei.
És Társisnak minden hajói ellen, és minden gyönyörűséges drágaságok ellen.
17 Pea ʻe tuku hifo ai ʻae fieʻeiki ʻae tangata, pea ʻe fakavaivaiʻi mo e fielahi ʻae kakai: ka ko Sihova pe ʻe hiki hake ʻi he ʻaho ko ia.
És porba hajtatik a közember kevélysége, és megaláztatik a főemberek magassága, és egyedül az Úr magasztaltatik fel ama napon.
18 Pea ʻe fakaʻauha ʻe ia ʻae ngaahi tamapua kotoa pē,
És a bálványokat teljességgel elveszti.
19 Pea te nau hū ki he ngaahi ʻana maka, mo e ngaahi luo ʻi he kelekele, ʻi he manavahē kia Sihova, mo e nāunau ʻo ʻene māfimafi, ʻoka tuʻu hake ia ke lulu fakamanavahēʻi ʻa māmani.
És bemennek a sziklák barlangjaiba és a föld hasadékaiba, az Úr félelme elől és nagyságának dicsősége előtt, mikor felkél, hogy megrettentse a földet.
20 ʻI he ʻaho ko ia ʻe lī ʻe he tangata ki he ngaahi mole mo e fanga peka, ʻa ʻene ngaahi tamapua siliva, mo ʻene ngaahi tamapua koula, ʻaia naʻe taki taha ngaohi maʻana ke lotu ki ai;
Ama napon odadobja az ember ezüst bálványait és arany bálványait, miket magának csinált, hogy azok előtt meghajoljon, a vakondokoknak és denevéreknek,
21 Ke nau ʻalu ki he ngaahi ʻana maka, pea mo e tumutumu ʻoe ngaahi maka hangatāmaki, ʻi he manavahē kia Sihova, pea mo e nāunau ʻo ʻene māfimafi, ʻoka tuʻu hake ia ke lulu fakamanavahēʻi ʻa māmani.
Hogy elmenjen a sziklák lyukaiba és a hegyek hasadékiba, az Úr félelme elől és az Ő nagyságának dicsősége előtt, mikor felkél, hogy megrettentse a földet.
22 Tuku hoʻomou falala ki he tangata, ʻaia ʻoku ʻi hono avaʻi ihu ʻa ʻene mānava: he ko e hā ha meʻa ʻoku faʻa fai ʻe ia?
Oh szünjetek meg hát az emberben bízni, a kinek egy lehellet van orrában, mert hát ugyan mire becsülhető ő?
