ʻIsaia 12

1 Pea ʻi he ʻaho ko ia te ke pehē, “ʻE Sihova, te u fakafetaʻi kiate koe: he neongo ne ke houhau, ka kuo ke fakafiemālieʻi au.

És szólsz ama napon: Hálát adok neked, Örökkévaló, mert haragudtál rám; elfordult haragod és megvigasztalsz engem.

2 Vakai, ko e ʻOtua ko hoku fakamoʻui te u falala, ka e ʻikai manavahē: he ko e ʻEiki ko Sihova ko hoku mālohi ia mo ʻeku hiva; pea kuo hoko foki ia ko hoku fakamoʻui.”

Íme Isten, az én segítségem, bízom és nem rettegek; mert hatalmam és énekem Jáh, az Örökkévaló, ő lett nekem segítségül.

3 Ko ia te mou ʻutu ʻae vai ʻi he fiefia mei he ngaahi matavai ʻoe moʻui.

És vizet fogtok meríteni vígsággal a segítség forrásából.

4 Pea ʻi he ʻaho ko ia te mou pehē, “Fakafetaʻi kia Sihova, ui ki hono huafa, fakahā ʻene ngaahi ngāue ʻi he ʻao ʻoe kakai, fakamatala kuo hiki hake hono huafa.

És szóltok ama napon: Adjatok hálát az Örökkévalónak, hirdessétek nevét, tudassátok a népek között cselekedeteit, emlegessétek, hogy magasztos a neve.

5 Hiva kia Sihova; he kuo ne fai ʻae ngaahi meʻa lelei ʻaupito: ʻoku ʻilo ia ʻe māmani kotoa pē.

Zengjetek az Örökkévalónak, mert fenségeset cselekedett; tudtára van ez az egész földnek.

6 Kalanga pea mavava ʻi he fiefia, ʻa koe ʻoku nofo ʻi Saione: he ʻoku lahi ʻae tokotaha māʻoniʻoni ʻo ʻIsileli ʻoku ʻiate koe.”

Örvendj és ujjongj, Czión lakója, mert nagy tebenned Izrael szentje.