< Hosea 4 >
1 Fanongo ki he folofola ʻa Sihova ʻe fānau ʻa ʻIsileli: He ʻoku ai ʻae fakakikihi ʻa Sihova mo e kakai ʻoe fonua ni, “Koeʻuhi ʻoku ʻikai ha moʻoni, pe ha ʻaloʻofa, pe ha ʻilo ki he ʻOtua ʻi he fonua.
Halljátok meg az Úrnak beszédét Izráel fiai, mert pere van az Úrnak a földnek lakóival, mert nincs igazság és nincsen szeretet és nincsen Istennek ismerete a földön.
2 Ko e kape, mo e loi, mo e fakapō, mo e feʻauaki, ʻoku hā mai mei ai, pea ʻoku ala ʻae toto ki he toto.
Hamisan esküsznek és hazudnak és gyilkolnak és lopnak és paráználkodnak, betörnek és egyik vér a másikat éri.
3 Ko ia, ʻe tangi ʻae fonua, pea ko ia taki taha ʻoku nofo ai ʻe feinga, fakataha mo e fanga manu ʻoe vao, pea mo e fanga manupuna ʻoe ata; ʻio, naʻa mo e ika ʻoe tahi ʻe ʻave mei ai.
Azért búsul a föld és elerőtlenül minden, a mi azon lakik, a mező vada és az ég madara egyaránt, bizony a tenger halai is elveszíttetnek.
4 “Kae ʻoua naʻa fakakikihi mo valoki ʻe ha tangata ha taha kehe: he ko hoʻo kakai ʻoku hangē ko kinautolu ʻoku fakakikihi mo e taulaʻeiki.
Mindazáltal senki se perlekedjék, és senki se feddőzzék! hiszen a te néped olyan, mint azok, a kik a pappal czivódnak.
5 Ko ia te ke hinga ʻi he [kei ]ʻaho; pea mo e palōfita, te ne tō foki mo koe ʻi he pō, pea te u fakaʻauha hoʻo faʻē.
De elesel nappal, és elesik veled a próféta is éjjel; anyádat is elveszítem.
6 ʻOku ʻauha hoku kakai ʻi he masiva ʻilo: koeʻuhi kuo ke liʻaki ʻae ʻilo, te u liʻaki foki koe, ke ʻoua naʻa ke taulaʻeiki kiate au; ko e meʻa ʻi hoʻo fakangaloʻi ʻae fono ʻa ho ʻOtua, te u fakangaloʻi foki hoʻo fānau.
Elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való. Mivelhogy te megvetetted a tudományt, én is megvetlek téged, hogy papom ne légy. És mivelhogy elfeledkeztél Istened törvényéről, elfeledkezem én is a te fiaidról.
7 ʻI henau tupu naʻa nau fai angahala kiate au: ko ia te u liliu ʻenau ongoongolelei ko e mā.
Mennél számosabbak lettek, annál inkább vétkeztek ellenem; de gyalázatra fordítom dicsőségöket!
8 ʻOku nau kai hake ʻae angahala ʻa hoku kakai, pea ʻoku nau tukupau honau loto ki heʻenau angakovi.
Népem vétkéből élősködnek ők és bűneik után áhítozik lelkök.
9 Pea ʻe pehē ʻi ai, hangē ko e kakai, ʻe pehē ʻae taulaʻeiki: pea te u tautea ʻakinautolu koeʻuhi ko honau ngaahi hala, pea totongi kiate kinautolu ʻenau ngaahi faianga.
De úgy jár a pap is, mint a nép; megbüntetem őket az ő útaikért, és megfizetek néki cselekedeteiért.
10 He te nau kai ka ʻe ʻikai mākona, te nau feʻauaki ka ʻe ʻikai tupu: koeʻuhi kuo nau tuku ʻenau tokanga kia Sihova.
Esznek majd, de meg nem elégesznek; fajtalankodnak, de nem szaporodnak, mert megszüntek az Úrra vigyázni.
11 Ko e feʻauaki mo e uaine mo e uaine foʻou, ʻoku kavea ʻae loto.
Paráznaság, bor és must elveszi az észt!
12 “ʻOku fehuʻi ʻe hoku kakai ki heʻenau fuʻu ʻakau, pea ko honau tokotoko ʻoku fakahā ia kiate kinautolu: he ko e laumālie ʻoe feʻauaki kuo ne fakahēʻi ʻakinautolu, pea kuo nau ʻalu ʻo feʻauaki mei honau ʻOtua.
Népem az ő bálványát kérdezi, és az ő pálczája mond néki jövendőt; mert a fajtalanság lelke megtéveszt, és paráználkodnak az ő Istenök megett.
13 ʻOku nau feilaulau ʻi he funga ʻoe ngaahi moʻunga, pea tutu ʻae ʻakau namu lelei ʻi he ngaahi māʻolunga, ʻi he lalo ʻoke mo e popila mo e elemi, koeʻuhi ʻoku lelei hono malu ʻo ia: ko ia ʻe feʻauaki ho ngaahi ʻofefine, pea ʻe tono tangata homou ngaahi uaifi.
A hegyek tetején áldoznak és a halmokon füstölnek: a cserfa, a nyárfa és a tölgyfa alatt, mert kedves annak az árnyéka. Ezért paráználkodnak a ti leányaitok, és házasságtörők a ti menyeitek.
14 ʻIkai te u tautea homou ngaahi ʻofefine ʻi heʻenau feʻauaki, mo homou ngaahi uaifi ʻi heʻenau tono tangata? He ʻoku nau kau taha mo e kau fefine feʻauaki, pea ʻoku nau feilaulau mo e kau feʻauaki: ko ia, ʻE hinga ki lalo ʻae kakai ʻoku ʻikai ʻi ai ha poto.
Nem büntetem meg leányaitokat, hogy paráználkodnak, menyeiteket sem, hogy házasságtörők, mert ők magok is félremennek a paráznákkal és áldoznak a kurvákkal. De az értelmetlen nép elbukik.
15 “Neongo ʻe ʻIsileli ʻa hoʻo fai ʻae feʻauaki, kaeʻoua naʻa hala ai mo Siuta; pea ʻoua naʻa ke haʻu ki Kilikali, pe ʻalu hake ki Peteaveni, pe fuakava, ʻo pehē, ‘ʻOku moʻui ʻa Sihova.’
Ha te paráználkodol is Izráel, csak a Júda ne vétkezzék! És ne járjatok Gilgálba, és ne menjetek fel Beth-Avenbe! és ne esküdjetek így: Él az Úr!
16 He ʻoku fakaholomui ʻa ʻIsileli, ʻo hangē ko e pulu mui ʻoku fakaholomui: ko eni, ʻe fafanga ʻakinautolu ʻe Sihova, ʻo hangē ko e lami ʻi he potu ʻataʻatā.
Mert szilajkodik Izráel mint a szilaj üsző; most tágas földön legelteti őket az Úr, mint a bárányt.
17 Kuo pikitai ʻa ʻIfalemi ki heʻene ngaahi tamapua: tuku ai pe ia.
Bálványokkal szövetkezett Efraim; hagyd hát magára!
18 Kuo nau muimui ki he inu kona: kuo nau fai maʻuaipē ʻae feʻauaki: ko honau kau pule ʻoku manako ki he fakamā.
Ivásuk elfajult, untalan paráználkodnak; igen szeretik pajzsaik a gyalázatot.
19 Kuo tākai hake ia ʻe he matangi ʻi hono kapakau, pea te nau mā ʻi heʻenau ngaahi feilaulau.
Szárnyaihoz köti őt a szélvész, és megszégyenülnek áldozataik miatt.