< Hosea 11 >

1 “ʻI he kei tamasiʻi ʻa ʻIsileli, ne u ʻofa ki ai, pea ne u ui hoku foha mei ʻIsipite.
Midőn fiatal volt Izraél, megszerettem; és Egyiptomból elhívtam fiamat.
2 ‌ʻI heʻenau ui kiate kinautolu, pehē ne nau ʻalu meiate kinautolu: naʻa nau feilaulau kia Pealimi, pea nau tutu ʻae ʻakau namu kakala ki he ngaahi tamapua kuo tongitongi.
Amint hívták őket, úgy mentek el előlük; a Báaloknak áldozgatnak, a képeknek füstölögtetnek!
3 Naʻaku akoʻi foki ʻa ʻIfalemi ke ʻalu, ʻi he puke ʻaki honau nima; ka naʻe ʻikai te nau ʻilo ko au naʻe fakamoʻui ʻakinautolu.
Pedig én jártattam Efraimot, vevén őt karjainál; de nem tudták, hogy gyógyítgatom őket.
4 Naʻaku toho ʻakinautolu ʻaki ʻae afo ʻae tangata, ʻaki ʻae noʻo ʻoe ʻofa: pea naʻaku hangē ko ia ʻoku toʻo ʻae nonoʻo mei honau ngutu, pea ne u tuku ʻae meʻakai ʻi honau ʻao.
Emberi kötelekkel vonzottam, szeretetnek kötelékeivel, és olyan lettem nekik, mint a ki megemelinti a jármot állkapcsukon, és nyújtottam neki ételt.
5 “ʻE ʻikai te ne toe liliu ki he fonua ʻo ʻIsipite, ka ʻe hoko ʻae ʻAsilia ko hono tuʻi, koeʻuhi naʻe ʻikai te nau loto ke liliu.
Nemde Egyiptom országába fog visszatérni és Assúr lesz a királya, mert vonakodtak megtérni.
6 Pea ʻe nofomaʻu ki hono ngaahi kolo ʻae heletā, pea te ne fakaʻosi hono ngaahi vaʻa, pea kai ia, koeʻuhi ko ʻenau fakakaukau ʻanautolu pe.
Kard csap le a városaira, megsemmisíti reteszeit és megemészti, az ő tanácsaik miatt.
7 Pea kuo pau pe hoku kakai ke fakaholomui meiate au: neongo ʻenau ui ʻakinautolu ki he Fungani Māʻolunga, naʻe ʻikai ha tokotaha te ne hakeakiʻi ia.
Népem pedig azon csüng, hogy tőlem elpártol; fölfelé hívják, egyaránt nem emelkedik.
8 “ʻE fēfeeʻi ʻa ʻeku fakatukutukuʻi koe, ʻe ʻIfalemi? Te u fakahaofi fēfeeʻi koe, ʻe ʻIsileli? ʻE fēfeeʻi ʻeku ngaohi ko e ke hangē ko ʻAtima? Te u tuku koe fēfeeʻi ke hangē ko Sipoimi? Kuo liliu hoku loto ʻiate au, kuo tupu fakataha ʻa ʻeku fakatomala.
Hogy adnálak oda, Efraim, szolgáltatnálak ki, Izraél? hogy adnálak, mint Admát, tennélek hasonlóvá Czebójimhoz? Megfordult bennem a szívem, egészen megindult a szánalmam.
9 ‌ʻE ʻikai te u fai ki hono kakaha ʻo hoku houhau, ʻe ʻikai te u tafoki ke fakaʻauha ʻa ʻIfalemi: pe ko e ʻOtua au, ka ʻoku ʻikai ko e tangata; ko e tokotaha māʻoniʻoni ʻoku ʻi homou lotolotonga: pea ʻe ʻikai teu hū ki he loto kolo.
Nem teszem meg fellobbant haragomat, nem rontom meg ismét Efraimot; mert Isten vagyok s nem ember, közepetted szent és nem támadlak gerjedésben.
10 Te nau muimui kia Sihova: te ne ngungulu hangē ko e laione; ʻi heʻene ngungulu ʻe tetetete ʻae fānau mei he lulunga.
Az Örökkévaló után fognak menni, mint oroszlán fog ordítani; igenis, ő ordítani fog és remegnek a falak a tenger felől.
11 Te nau tetetete hangē ko e manupuna mei ʻIsipite, pea hangē ko e lupe mei he fonua ʻo ʻAsilia: pea te u tuku ʻakinautolu ʻi honau ngaahi fale,” ʻoku pehē ʻe Sihova.
Remegve jönnek mint madár Egyiptomból s mint galamb Assúr országából; letelepítem őket házaikba, úgymond az Örökkévaló.
12 ‌ʻOku takatakai ʻaki au ʻe ʻIfalemi ʻae loi, pea mo e fale ʻo ʻIsileli ʻaki ʻae kākā: ka ʻoku kei pule ʻa Siuta mo e ʻOtua, pea ʻoku ne angatonu mo e ngaahi kakai māʻoniʻoni.
Körülvett engem hamissággal Efraim és csalfasággal Izraél háza; Jehúda pedig egyre állhatatos Isten mellett és a Szent iránt hűséges.

< Hosea 11 >