< ʻIsikieli 8 >
1 Pea naʻe hoko ʻi hono ono ʻoe taʻu, mo hono ono ʻoe māhina, pea ʻi hono nima ʻoe ʻaho ʻi he māhina, naʻaku nofo ʻi hoku fale, pea naʻe nofo ʻi hoku ʻao ʻae kau mātuʻa ʻo Siuta, ne hoko mai kiate au ʻae nima ʻoe ʻOtua ko Sihova.
És lőn a hatodik esztendőben, a hatodik hónapban, a hónap ötödik napján: én ülök vala házamban, és Júda vénei ülnek vala előttem és esék reám ott az Úr Istennek keze.
2 Pea ne u mamata, pea vakai, ko e meʻa ʻoku tatau mo e afi: ko e hā mai ʻa hono kongaloto ʻo fai ki lalo ko e afi; pea mei hono kongaloto ʻo fai ki ʻolunga naʻe ha ngingila, ʻo hangē ko e lanu ʻoe ʻamipa.
És látám, és ímé vala mintegy tűznek formája, derekának alakjától fogva lefelé tűz vala, és derekától fogva fölfelé vala mint a fényesség, mint az izzó ércz.
3 Pea naʻe ʻai mai ʻae tatau ʻo ha nima, ʻo ne puke au ʻi hoku louʻulu; pea hiki au ʻe he laumālie ki he vahaʻa ʻo māmani pea mo e langi, ʻo ne ʻomi au ʻi he meʻa hā mai ʻae ʻOtua ki Selūsalema, ki he matapā ʻoe kātupa ki loto ʻaia ʻoku hanga ki he tokelau; ʻaia naʻe ʻi ai ʻae nofoʻanga ʻoe fakatātā ki he fuaʻa, ʻaia ʻoku fakatupu ʻae fuaʻa.
És kinyújta egy kézformát, és megragada engem fejem üstökénél fogva, és fölemelve vitt engem a lélek a föld és az ég között, és bevive engem Jeruzsálembe isteni látásokban a belső kapu bejáratához, a mely északra néz, a hol vala helye a bosszúság bálványának, a mely bosszúságra ingerel vala;
4 Pea vakai, naʻe ʻi ai ʻae nāunau ʻoe ʻOtua ʻo ʻIsileli ʻo tatau mo ʻene hā mai naʻaku mamata ai ʻi he teleʻa.
És ímé ott vala Izráel Istenének dicsősége, a látás szerint, a melyet láttam a völgyben.
5 Pea ne toki pehē kiate au, “Foha ʻoe tangata, hanga hake eni ho mata ki he potu fakatokelau.” Ko ia naʻaku fakahanga hoku mata ki he potu tokelau, pea vakai, naʻe ʻi ai ʻae fakatātā ʻoe fuaʻa ʻi hono potu fakatokelau ʻoe matapā ʻoe feilaulauʻanga, ʻi hono hūʻanga.
És monda nékem: Embernek fia! emeld föl csak szemeidet észak felé. Fölemelém azért szemeimet észak felé: és ímé északra az oltár kapujától áll vala a bosszúság ama bálványa a bejáratnál.
6 Naʻa ne pehē foki kiate au, “Foha ʻoe tangata, ʻOku ke mamata ki he meʻa ʻoku nau fai? ʻIo, ʻae ngaahi fakalielia lahi ʻoku fai ʻi heni ʻe he fale ʻo ʻIsileli, koeʻuhi ke u ʻalu mamaʻo atu mei hoku potu toputapu? Ka ke toe tangaki hake, pea te ke sio ki he ngaahi fakalielia ʻoku lahi hake.”
És mondá nékem: Embernek fia! látod-e mit cselekesznek? A nagy útálatosságokat, melyeket Izráel háza itt cselekszik, hogy eltávozzam az én szenthelyemtől. De még egyéb nagy útálatosságokat is fogsz látni.
7 Pea naʻa ne ʻomi au ki he matapā ʻoe lotoʻā; pea ʻi heʻeku sio, vakai ko e ava naʻe ʻi he ʻā.
És vive engem a pitvar bejáratához, és látám, és ímé egy lyuk vala a falban.
8 Pea ne pehē kiate au, “Foha ʻoe tangata, ke ke keli ʻi he ʻā: pea ʻi heʻeku keli ʻi he ʻā, vakai ko e matapā.”
És mondá nékem: Embernek fia! ronts csak át a falon! és átronték a falon, és ímé egy ajtó vala ott.
9 Pea naʻa ne pehē kiate au, “Hū atu mo mamata ki he ngaahi kovi fakalielia ʻoku nau fai ʻi heni.”
És mondá nékem: Menj be és lásd meg a gonosz útálatosságokat, a melyeket ezek ott cselekesznek.
10 Ko ia naʻaku hū ki ai ʻo mamata; pea vakai naʻe tohi takatakai ki he holisi fale ʻae fakatātā ki he anga ʻoe meʻa totolo kotoa pē, mo e fanga manu fakalielia, pea mo e ngaahi tamapua kotoa pē ʻoe fale ʻo ʻIsileli.
Bemenék azért és látám, és ímé az útálatos csúszó-mászó állatoknak és barmoknak mindenféle képei és Izráel házának minden bálványai vannak bevésve a falon köröskörül.
11 Pea tutuʻu ʻi honau ʻao ʻae kau tangata ʻe toko fitungofulu ʻi he kau mātuʻa ʻoe fale ʻo ʻIsileli, pea ʻi honau haʻohaʻonga naʻe tuʻu ai ʻa Sesania ko e foha ʻo Safani, pea taki taha ʻae tangata ʻene ʻaiʻanga afi ʻi hono nima; pea naʻe ʻalu hake ʻae ʻao matolu ʻoe meʻa namu kakala.
És hetven férfiú Izráel házának vénei közül (ezek közepette Jaazanjáhu, a Sáfán fia) áll vala előttök, mindenik a maga tömjénezőjével kezében, s a füstölőszer felhőjének illata száll vala fel.
12 Pea naʻa ne toki pehē kiate au, “Foha ʻoe tangata, kuo ke mamata ki he meʻa ʻoku fai ʻe he kau mātuʻa ʻoe fale ʻo ʻIsileli, ʻe he tangata taki taha kotoa pē ʻi he ʻana ʻo ʻene meʻa fakatātā? He ʻoku nau pehē, ‘ʻOku ʻikai mamata ʻa Sihova kiate kitautolu; kuo siʻaki ʻe he ʻOtua ʻa māmani.’”
És mondá nékem: Láttad-é, embernek fia, Izráel házának vénei mit cselekesznek a sötétben, kiki az ő képes házában? mert azt mondják: Nem lát minket az Úr, elhagyta az Úr ezt a földet.
13 Naʻa ne pehē foki kiate au, “Toe tangaki hake koe, pea te ke mamata ki heʻenau fai ʻae ngaahi fakalielia ʻoku lahi hake.”
És mondá nékem: Még egyéb nagy útálatosságokat is fogsz látni, miket ezek cselekesznek.
14 Pea naʻe toki ʻave au ki he matapā ʻoe hūʻanga ki he fale ʻo Sihova ʻaia naʻe tuʻu ki he tokelau: pea vakai, naʻe nofo ai ʻae kau fefine ʻoku tangi koeʻuhi ko Temuse.
És vive engem az Úr háza kapujának bejáratához, a mely északra van, és ímé ott asszonyok ülnek vala, siratván a Tammúzt.
15 Pea naʻa ne pehē kiate au, “Kuo ke mamata ʻa eni, ʻe foha ʻoe tangata? Toe tangaki hake pea te ke sio ki he ngaahi fakalielia ʻoku lahi hake ʻi he meʻa ni.”
És mondá nékem: Láttad-é, embernek fia? még egyéb, ezeknél nagyobb útálatosságokat is fogsz látni.
16 Pea naʻa ne ʻomi au ki he lotoʻā ki loto, ʻoe fale ʻo Sihova, pea vakai, naʻe ʻi he matapā ʻoe falelotu lahi ʻo Sihova ʻi he vahaʻa ʻoe hūʻanga mo e feilaulauʻanga ʻae kau tangata ʻe toko uofulu ma toko nima naʻe fulituʻa ki he falelotu lahi ʻo Sihova, kae hanga honau mata ki he potu hahake; pea naʻa nau hū ki he laʻā ki he potu hahake.
És bevive engem az Úr házának belső pitvarába, és ímé az Úr templomának bejáratánál, a tornácz és az oltár között vala mintegy huszonöt férfiú, kik hátokkal az Úr templomára és orczájokkal keletre fordultak, s ezek kelet felé leborulva imádták a napot.
17 Pea naʻa ne pehē ai kiate au, “Kuo ke mamata ki he meʻa ni, ʻe foha ʻoe tangata? Ko e meʻa maʻamaʻa koā ki he fale ʻo Siuta ke nau fai ʻae ngaahi fakalielia ʻoku nau fai ʻi heni? He kuo nau fakafonu ʻae fonua ʻi he fakamālohi, mo nau tafoki ke fakatupu ʻeku houhau: pea vakai ʻoku nau ʻai ʻae vaʻa ki honau ihu.
És mondá nékem: Láttad-é, embernek fia? avagy kevés-é Júda házának ily útálatosságokat cselekedni, a milyeneket itt cselekedtek? hogy még a földet is betöltik erőszakossággal, és engem megint haragra ingerelnek, ímé, hogy tartják a venyigét orrukhoz!
18 Ko ia foki te u ngāueʻaki ʻeau ʻae houhau lahi: ʻe ʻikai mamae ʻa hoku mata, pea ʻe ʻikai te u manavaʻofa: pea neongo ʻenau tangi ʻi hoku telinga ʻi he leʻo lahi, ʻe ʻikai te u fanongo kiate kinautolu.”
Én is búsulásom szerint cselekszem, nem fog kedvezni szemem, sem meg nem szánom őket; s ha kiáltanak füleimbe nagy felszóval, nem hallgatom meg őket.