ʻIsikieli 7
1 Naʻe hoko mai foki ʻae folofola ʻa Sihova kiate au, ʻo pehē,
És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
2 “Ko koe foki ko e foha ʻoe tangata, ʻoku pehē ʻe Sihova ko e ʻOtua ki he fonua ʻo ʻIsileli; Ko e ngataʻanga, ʻio, ko e ngataʻanga kuo hoko mai ki he feituʻu ʻe fā ʻoe fonua.
Te pedig, ember fia, így szól az Úr, az Örökkévaló Izrael földjéhez: Vég, eljött a vég az ország négy sarkára
3 Ko eni, kuo hoko ʻae ngataʻanga kiate koe, pea te u tuku atu ʻa hoku houhau kiate kimoutolu, pea te u fakamaauʻi koe ʻo hangē ko hoʻo ngaahi faianga, pea te u totongi kiate koe ʻa hoʻo ngaahi fakalielia.
Most íme rajtad a vég, rádbocsátom haragomat, rnegitéllek útjaid szerint és rádvetem mind az utálatosságaidat;
4 Pea ʻe ʻikai mamae ʻa hoku fofonga, pe te u manavaʻofa: ka te u totongi hoʻo ngaahi hala kiate koe, pea ʻe ʻi loto ʻiate koe hoʻo ngaahi fakalielia: pea te mou ʻilo ko au ko Sihova.
nem fog téged sajnálni a szemem és nem fogok könyörülni, mert utaidat hárítom rád és utálatosságaid közepetted lesznek, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló.
5 ʻOku pehē ʻe Sihova ko e ʻOtua, Vakai kuo hoko ʻae kovi ki he kovi.
Így szól az Úr, az Örökkévaló: vész, egyetlen vész íme jön!
6 Kuo hoko ha ngataʻanga, ʻio, kuo hoko ʻae ngataʻanga; ʻoku ne lamasi ʻaki koe, pea vakai kuo hoko ia.
Vég jön, jön a vég, ébredt ellened, íme jön.
7 Kuo hoko ʻae pongipongi kiate koe, ʻa koe ʻoku nofo ʻi he fonua: kuo hoko hono kuonga, kuo ofi ʻae ʻaho ʻoe mamahi, pea ʻoku ʻikai ko e lea talia mai pe ia mei he ngaahi moʻunga.
Jön a végzet rád, ország lakója, jön az idő, közül a nap zavarodás és nem kurjantás a hegyeken.
8 Ko eni, ʻoku toetoe siʻi pea te u lilingi atu hoku houhau kiate koe, pea fai ke ʻosi ʻeku houhau kiate koe: pea te u fakamaauʻi koe ʻo fakatatau ki hoʻo ngaahi hala, pea te u totongi koe ʻi hoʻo ngaahi fakalielia.
Most a közelben rád ontom hevemet és elvégzem rajtad haragomat, megitéllek útjaid szerint és rádvetem mind az utálatosságaidat.
9 Pea ʻe ʻikai mamae ʻa hoku mata, pe te u manavaʻofa; te u totongi koe ʻo fakatatau ki ho ngaahi ʻaluʻanga, mo hoʻo ngaahi fakalielia ʻi loto ʻiate koe; pea te mou ʻilo ko au ko Sihova ʻoku tā.”
És nem fog sajnálni a szemem és nem fogok könyörülni, útjaid szerint vetek rád és utálatosságaid közepetted lesznek, hogy megtudjátok, hogy én az Örökkévaló verek.
10 Vakai ki he ʻaho, vakai kuo hoko ia: kuo hokosia ʻae pongipongi; kuo moto ʻae vaʻa, kuo litolito ʻae fielahi.
Íme a nap, íme jön, kisarjadt a végzet, kivirágzott a vessző, kivirult a kevélység.
11 Kuo tupu ʻae fakamālohi ko e vaʻa ʻoe fai kovi: ʻe ʻikai ha toe ʻiate kinautolu pe ko ʻenau tokolahi, pe ha meʻa ʻe taha ʻanautolu: pea ʻe ʻikai tēngihia ʻakinautolu.
Az erőszak támadt, gonoszság vesszejéül, nem marad semmi belőlük, sem tömegükből, sem tombolásukból, jajszó sincsen értük.
12 Kuo hoko hono kuonga, kuo ofi ʻae ʻaho: ʻoua naʻa fiefia ʻaia ʻoku fakatau mai, pe mamahi ʻaia ʻoku fakatau atu: he kuo nofo ʻae houhau ki hono kakai kotoa pē.
Jött az idő, elérkezett a nap, a vevő ne örüljön és az eladó ne gyászoljon, mert harag lobban föl egész tömege ellen.
13 Neongo ʻae moʻui ʻaʻana ʻoku fakatau ʻe ʻikai foki mai ia ki he meʻa kuo fakatau: he ko e kikite ʻoku kau ki hono kakai kotoa pē ʻe ʻikai foki mai; pea ʻe ʻikai toe taulanga ha taha ʻi he kovi kuo ne fai ʻi heʻene moʻui.
Mert az eladó nem jut vissza az eladott jószághoz, amíg az élők közt van az élete, mart látomás szól egész tömegének, nem fordul el, és kiki a bűne miatt életüket nem tartják meg.
14 Kuo nau ifi ʻae meʻalea, ʻio, ko e fai ke teuteuʻi: ka ʻoku ʻikai ha niʻihi ʻe ʻalu ki he tau: he ʻoku nofo hoku houhau ki hono kakai.
Fújták a harsonát, elkészítettek mindent, de nincs ki harcba megy, mert haragom lobbant föl egész tömege ellen.
15 ʻOku ʻi tuaʻā ʻae heletā, pea ʻoku ʻi lotoʻā ʻae mahaki fakaʻauha mo e honge ko ia ʻoku ʻi he ngoue ʻe mate ʻi he heletā pea ko ia ʻoku ʻi loto kolo, ʻe keina ia ʻe he mahaki fakaʻauha pea mo e honge.
A kard künn s a dögvész meg az éhség belül; ki a mezőn van, a kard által hal meg, s ki a városban van, azt éhség és dögvész emészti meg.
16 Ka ko kinautolu ʻe hao ʻiate kinautolu ʻe hao pe, pea te nau ʻi he ngaahi moʻunga ʻo hangē ko e lupe ʻoku tangi, ʻe taki taha tangi ʻi heʻene kovi.
És menekülnek a menekülőik, s olyanok lesznek a hegyeken mint a völgyek galambjai, melyek búgnak mindannyian – ki-ki bűne miatt.
17 ʻE vaivai ʻae nima kotoa pē, pea ʻe tatau mo e vai ʻae tui kotoa pē.
Mind a kezek ellankadnak és mind a térdek vízként folynak szét.
18 Pea te nau ʻai foki ʻae tauangaʻa, pea ʻe taʻomia ʻakinautolu ʻi he ilifia, pea ʻe mā honau mata kotoa pē, pea ʻe tekefua honau ʻulu kotoa pē.
És zsákokat kötnek föl és borzadály borítja őket, minden arcon szégyen és mind a fejeiken kopaszság.
19 Te nau laku ki he hala ʻa ʻenau siliva, pea ʻe hoko ʻenau koula ke tatau mo e meʻa ʻuli: ʻe ʻikai faʻa fakahaofi ʻaki ʻakinautolu ʻenau siliva mo ʻenau koula ʻi he ʻaho ʻoe houhau ʻo Sihova: ʻe ʻikai fiemālie ai honau laumālie, pe mākona ai honau fatu: he ko e tūkiaʻanga ia ʻo ʻenau hia.
Ezüstjüket az utcára dobják és aranyuk fertőzetté lesz, ezüstjük és aranyuk nem mentheti meg őket az Örökkévaló haragjának napján, vágyukat nem elégítik ki és hasukat meg nem töltik, mert bűnre való botlásukká lett.
20 Ko e matamatalelei ʻo hono teunga, naʻe ʻai ia mo e nāunau lahi: ka naʻa nau ngaohi mei ai ʻenau ngaahi fakatātā fakalielia mo ʻenau ngaahi meʻa kovi: ko ia kuo u tuku ia ke mamaʻo ʻiate kinautolu.
És ékes díszét gőggé tették és utálatos képeiket, undokságaikat készítették belőle, azért tettem azt nekik fertőzetté.
21 “Pea te u tuku ia ki he nima ʻoe kakai muli ke maʻu fakakaihaʻa, pea ki he angakovi ʻo māmani ko e meʻa vete; pea te nau fakalieliaʻi ia.
És majd az idegenek kezébe adom prédául és a föld gonoszainak zsákmányul, hogy megszentségtelenítsék.
22 Pea te u tafoki hoku fofonga ʻiate kinautolu, pea te nau fakalieliaʻi ʻa hoku potu tapu, koeʻuhi ʻe hū ki ai ʻae kau kaihaʻa ʻo fakakoviʻi ia.
És elfordítom tőlük arcomat és majd megszentségtelenítik kincsemet, és bemennek abba garázdálkodók és megszentségtelenítik.
23 “Ngaohi ha maea ukamea: he ʻoku fonu ʻae fonua ʻi he toto ʻoe angahala, pea pito mo e kolo ʻi he fakamālohi.
Készítsd a láncot, mert az ország telve van vérontó ítélettel és a város telve van erőszakkal.
24 Ko ia ia te u ʻomi ai ʻae fungani kovi mei he hiteni, pea te nau maʻu honau ngaahi fale: te u ngaohi foki ke ngata ʻae fakaʻeiʻeiki ʻoe kau mālohi; pea ʻe fakaʻuliʻi ʻa honau ngaahi potu tapu.
És elhozom a nemzetek legrosszabbjait, hogy elfoglalják házaikat, és megszüntetem a hatalmasok gőgjét és megszentségteleníttetnek szentélyeik.
25 ʻOku haʻu ʻae fakaʻauha; pea te nau kumi ʻae melino, kae ʻikai ia.
Rettegés jön, keresnek békét, de nincsen.
26 ʻE hoko ʻae kovi ki he kovi, mo e ongoongo ki he ongoongo; te nau toki kumi ha kikite mei he palōfita; ka ʻe mole ʻae fono mei he taulaʻeiki mo e fakakaukau mei he kau mātuʻa.
Baleset jön balesetre, hír lesz hír után, keresnek látomást a prófétától, de tanítás elvész a paptól, tanács a vénektől.
27 ʻE tangi mamahi ʻae tuʻi, pea ʻe kofuʻaki ʻe he houʻeiki ʻae malaʻia pea ʻe puputuʻu ʻae nima ʻoe kakai ʻi he fonua: te u fai kiate kinautolu ke tatau mo ʻenau anga, pea te u fakamaau ke totonu kiate kinautolu; pea te nau ʻilo ko au ko Sihova.”
A király gyászol, a fejedelem ámulatba öltözik, s az ország népének kezei megrémülnek; útjuk szerint fogok cselekedni velük és ítéleteik szerint fogom őket ítélni, hogy megtudják, hogy én vagyok az Örökkévaló.
