< ʻIsikieli 4 >
1 Ko koe foki, “Foha ʻoe tangata, toʻo kiate koe ha makaʻumea, pea tuku ia ʻi ho ʻao, pea tohi ki ai ha fakatātā ki he kolo ko Selūsalema:
És te, embernek fia, végy magadnak egy téglát, tedd azt elődbe, és véss reá egy várost, Jeruzsálemet,
2 Pea ke kāpui ʻaki ia ʻae tau, pea langa ha kolo ki ai, pea tanu puke ki ai, tuku foki ki ai ʻae nofoʻanga ʻoe tau, pea fokotuʻu takatakai ʻi ai ʻae meʻa teke ʻā.
És indíts ellene ostromot, és építs ellene tornyot, tölts ellene sánczot, és indíts ellene táborokat, és állass ellene faltörő kosokat köröskörül.
3 Pea ke toʻo foki kiate koe ʻae ukamea lafalafa, pea fokotuʻu ia ko e ʻā ukamea ʻi homo vahaʻa mo e kolo: pea ke fakahanga ho mata ki ai, pea ʻe takatakai ia, pea ko koe te ke tauʻi ia. ʻE hoko eni ko e fakaʻilonga ki he fale ʻo ʻIsileli.
És végy magadnak egy vasserpenyőt, és állasd fel azt vasfal gyanánt te közted és a város között, és irányozd tekintetedet erősen reá, és legyen ostrom alatt, és te ostromold. Jel ez az Izráel házának.
4 Ke ke tokoto foki ki ho potu fakatoʻohema pea hili ki ai ʻae hia ʻoe fale ʻo ʻIsileli! Pea ʻe tatau mo e lau ʻoe ʻaho ʻo hoʻo tokoto ki ai ʻa hoʻo fua ʻenau hia.
Te pedig feküdj baloldaladra és vesd az Izráel háza vétkét arra; a napok száma szerint, a mennyin azon fekszel, viseljed vétköket.
5 He kuo u hili kiate koe ʻae ngaahi taʻu ʻo ʻenau hia ʻo fakatatau ki hono lahi ʻoe ʻaho, ko e ʻaho ʻe tolungeau ma hivangofulu: ko ia te ke fua ʻae hia ʻae fale ʻo ʻIsileli.
Én pedig meghatároztam néked az ő vétkök éveit napok száma szerint, háromszázkilenczven napban; eddig viseljed az Izráel házának vétkét.
6 Pea ka ʻosi hoʻo fai ia, ke ke toe tokoto ki ho potu fakatoʻomataʻu, pea te ke fua ʻae hia ʻae fale ʻo Siuta ʻi he ʻaho ʻe fāngofulu: pea kuo u tuʻutuʻuni ko e ʻaho ʻe taha ko e taʻu ia ʻe taha.
És ha ezeket kitöltötted, feküdj a jobboldaladra másodszor, és viseld a Júda házának vétkét negyven napig; egy-egy napot egy-egy esztendőül számítottam néked.
7 Ko ia te ke fakahanga ho mata ki he tauʻi ʻo Selūsalema, pea ʻe fakatelefua ho nima, pea te ke kikite ki ai.
És Jeruzsálem ostromára irányozd erősen tekintetedet, és karod feltűrve legyen, és prófétálj ő ellene.
8 Pea vakai, te u ʻai ʻae haʻi kiate koe, pea ʻe ʻikai te ke fetafokiʻaki, kaeʻoua ke ke fakaʻosi ʻae ngaahi ʻaho ʻo ho taʻu.
S ímé köteleket vetettem reád, hogy meg ne fordulhass egyik oldaladról a másikra, míg betöltöd ostromodnak napjait.
9 “Toʻo foki kiate koe ʻae sito mo e paʻale, mo e piini, mo e leniteli, mo e mileti, pea mo e fitisi, pea ai fakataha ia ki he ipu, mo ke ngaohi mā mei ai, ʻi he ngaahi ʻaho ko ia te ke tokoto fakatafa ai, te ke kai ia ʻi he ʻaho ʻe tolungeau ma hivangofulu.
És végy magadnak búzát és árpát és babot és lencsét és kölest és tönkölyt, és tedd ezeket egy edénybe, és ezekből csinálj magadnak kenyeret; a napok száma szerint, a míg oldaladon fekszel, háromszázkilenczven napon egyed azt.
10 Pea te ke kai fakatautau pe hoʻo meʻakai, ko e mamafa ʻoe sikeli ʻe uofulu ki he ʻaho ʻe taha: pea te ke kai vahevahe pe ia.
A te ételed pedig, a melylyel élsz, legyen súly szerint húsz siklus egy napra; időről-időre egyed azt.
11 ʻE fua foki hoʻo vai ki he inu, ko e vahe ono ʻoe hini ʻe taha: pea te ke inu vahevahe pe ia.
És vizet mérték szerint igyál, a hinnek hatodrészét igyad időről-időre.
12 Pea te ke kai ia ʻo hangē ko ha foʻi mā paʻale, pea te ke taʻo ʻaki ia ʻae meʻa kovi ʻae tangata, ʻi honau ʻao.”
És ételedet árpa-lepény formájában egyed, és emberi ganéj tőzegénél süssed azt szemök láttára.
13 Pea naʻe pehē ʻe Sihova, “ʻE pehē ʻae kai ʻe he fānau ʻa ʻIsileli ʻenau mā fakalielia ʻi he ʻao ʻoe ngaahi Senitaile, ʻaia te u kapusi ʻakinautolu ki ai.”
És mondá az Úr: Így eszik az Izráel fiai tisztátalan kenyeröket a pogányok közt, a kik közé őket kiűzöm.
14 Pea naʻaku toki pehē ai, “ʻE Sihova ko e ʻOtua, vakai kuo teʻeki ai fakaʻuliʻi hoku laumālie; he kuo talu ʻeku kei siʻi ʻo aʻu ki heni ʻoku teʻeki te u kai ʻi ha meʻa ʻoku mate mahaki, pe ha meʻa kuo haehae; pea ʻoku teʻeki ai hoko ki hoku ngutu ha meʻakai fakalielia.”
És mondék: Ah, ah, Uram Isten! ímé az én lelkem soha meg nem fertéztetett, és dögöt és vadtól szaggatottat nem ettem ifjúságomtól fogva ez ideig, és számon be nem ment tisztátalan hús.
15 Pea naʻe toki pehē mai ʻe ia kiate au, “Vakai, ʻe tuku ʻae meʻa kovi ʻae tangata ka te ke teuteu ʻaki hoʻo mā ʻae teʻe pulu.”
És mondá nékem: Nézd, marhaganéjt engedek néked emberi tőzeg helyett, hogy annál süsd meg a te kenyeredet.
16 Pea naʻa ne pehē foki kiate au, “Foha ʻoe tangata, vakai te u maumauʻi ʻae tokotoko ʻoe mā ʻi Selūsalema; pea te nau kai mā fakatautau pe, pea ʻi he mamahi: pea te nau inu ʻi he vai kuo fuofua, ʻi he lilika:
És mondá nékem: Embernek fia! ímé én eltöröm a kenyérnek botját Jeruzsálemben, és eszik kenyeröket mértékkel és rettegéssel, és vizöket mértékkel és ájulással iszszák.
17 Koeʻuhi te nau masiva ʻi he mā mo e vai pea te nau fesiofaki ʻi he manavahē, ʻonau fakaʻaʻau ki mui ko e meʻa ʻi heʻenau angahala.”
Azért, hogy kenyér és víz nélkül szűkölködjenek, és elborzadjanak mindnyájan, és megrothadjanak az ő vétkökben.