< ʻIsikieli 35 >

1 Naʻe hoko foki ʻae folofola ʻa Sihova kiate au, ʻo pehē,
És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
2 “Foha ʻoe tangata, fakahanga ho mata ki he moʻunga ko Seia, pea kikite ki ai,
Ember fia, fordítsd arczodat Széir hegye felé és prófétálj róla.
3 Pea ke pehē ki ai, ʻOku pehē ʻe Sihova ko e ʻOtua; ʻE moʻunga ko Seia, Vakai, ko au ʻoku ou tuʻu kiate koe, pea te u mafao atu hoku nima kiate koe, pea te u ngaohi koe ke lala ʻaupito.
És mondd neki: Így szól az Úr, az Örökkévaló: Íme én ellened fordulok, Széir hegye, kinyújtom reád kezemet s pusztulássá és pusztasággá teszlek.
4 Te u fakalala ho ngaahi kolo, pea te ke ʻauha ai, mo ke ʻilo ai ko Sihova au.
Városaidat rommá teszem és te pusztulássá leszel; és megtudod, hogy én vagyok az Örökkévaló.
5 Koeʻuhi kuo tuʻumaʻu pe ʻa hoʻo fehiʻa, pea kuo ke lilingi ʻae toto ʻoe fānau ʻa ʻIsileli, ʻi he mālohi ʻoe heletā ʻi he ʻaho ʻo honau tuʻutāmaki, ʻi he ngaahi ʻaho ne fakakakato ai ʻenau hia:
Mivel örök gyűlölséged volt és Izraél fiait oda vetetted a kard hatalmába, balsorsuk idején, a végbűn idején.
6 Ko ia, ʻoku pehē ʻe Sihova ko e ʻOtua, Ko au ʻoku ou moʻui, pea te u teuteu koe ki he lilingi toto, pea ʻe tuli koe ʻe he toto: koeʻuhi naʻe ʻikai te ke fehiʻa ki he toto pea ko e moʻoni ʻe tuli koe ʻe he toto.
Azért ahogy élek, úgymond az Úr, az Örökkévaló, bizony vérré teszlek és vér üldözzön téged, ha te nem gyűlölted a vért, tehát vér üldözzön téged.
7 ‌ʻE pehē ʻa ʻeku ngaohi ʻae moʻunga ko Seia ke lala ʻaupito, pea te u motuhi mei ai ʻaia kotoa pē ʻoku feʻaluʻaki ai.
És teszem Széir hegyét pusztasággá és pusztulássá, és kiirtok belőle járókelőt.
8 Pea te u ʻufiʻufi ʻaki ʻae kakai tāmateʻi ʻa hono ngaahi moʻunga: ʻe tō hifo ʻakinautolu ʻoku tāmate ʻaki ʻae heletā ʻi ho ngaahi tafungofunga, mo e ngaahi teleʻa, pea ʻi ho ngaahi vaitafe.
És megtöltöm hegyeit megöltjeivel, halmaid, völgyeid és mind a medreid – kard megöltjei esnek el rajtuk.
9 Te u ngaohi koe ke lala maʻuaipē, pea ʻe ʻikai toe kakai ho ngaahi kolo; pea te mou ʻilo ko Sihova au.
Örök pusztulássá teszlek, városaid nem állnak helyre; és megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló.
10 Koeʻuhi kuo ke pehē ʻe koe, Ko e ongo puleʻanga na, mo e ongo fonua na ʻe ʻaʻaku pe ia, pea te mau maʻu ia; ka ko eni naʻe ʻi ai ʻa Sihova:
Mivel azt mondtad: az a két nemzet és az a két ország az enyém lesz és elfoglaljuk, holott az Örökkévaló ott volt.
11 Ko ia ʻoku pehē ai ʻe Sihova ko e ʻOtua; Ko au ʻoku ou moʻui, pea te u fai moʻoni ʻo fakatatau ki hoʻo ʻita, pea tatau mo hoʻo meheka, ʻaia kuo ke fai ʻi hoʻo fehiʻa kiate kinautolu; pea te u fakaʻilo au kiate kinautolu ʻo kau ka fai ʻae fakamaau kiate koe.
Azért, ahogy élek, úgymond az Úr, az Örökkévaló, cselekszem majd haragod és buzgalmad szerint, amellyel te cselekedtél gyűlöletedből ellenök; és megismertetem magamat köztük, midőn ítéllek tégedet.
12 Pea te ke ʻilo ko Sihova au, kuo u fanongo ki he ngaahi lea kovi ʻaia kuo ke fai ki he ngaahi moʻunga ʻo ʻIsileli, ʻo pehē, Kuo fakalala ia, kuo foaki mai ke tau fakaʻauha ia.
És megtudod, hogy én az Örökkévaló hallottam mind a gyalázásaidat, a melyeket kimondottál Izraél hegyei ellen, mondván: elpusztultak, nekünk adattak eledelül.
13 Kuo pehē ʻa hoʻomou polepole kiate au, pea kuo mou fakalahi hoʻomou lea kiate au: kuo u fanongo au ki ai.”
És fennhéjáztatok ellenem szátokkal és szaporítjátok ellenem szavaitokat: én hallottam.
14 ‌ʻOku pehē ʻe Sihova ko e ʻOtua: “ʻOka fiefia ʻa māmani kotoa pē, te u ngaohi koe ke lala.
Így szól az Úr, az Örökkévaló: midőn majd örül az egész föld, pusztulást teszek veled.
15 Hangē naʻa ke fiefia koe ki he tofiʻa ʻae fale ʻo ʻIsileli, koeʻuhi ne lala ia, ʻe pehē pe ʻa ʻeku fai kiate koe: te ke lala koe, ʻe moʻunga ʻo Seia, pea mo ʻItomi kotoa pē, ʻio, ʻaia kotoa pē: pea te nau ʻilo ko Sihova au.”
A mint örültél Izraél házának örökségén, mivelhogy elpusztult, úgy cselekszem veled: pusztulássá lesz Széir hegye és Edóm egészen; és megtudják, hogy én vagyok az Örökkévaló.

< ʻIsikieli 35 >