ʻIsikieli 28
1 Naʻe toe hoko foki ʻae folofola ʻa Sihova kiate au, ʻo pehē,
És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:
2 “Foha ʻoe tangata, ke ke lea ki he tuʻi ʻo Taia, ʻOku pehē ʻe Sihova ko e ʻOtua; Koeʻuhi kuo hiki hake ho loto, pea kuo ke pehē, ‘Ko e ʻotua au,’ ʻoku ou nofo ʻi he nofoʻanga ʻoe ʻOtua, ʻi he loto tahi; ka ko e tangata pe ʻa koe, ka ʻoku ʻikai ko e ʻOtua, neongo hoʻo ʻai ho loto ke ke hangē ko e ʻOtua:
Embernek fia! mondjad Tírus fejedelmének: Ezt mondja az Úr Isten: Mivelhogy felfuvalkodott szíved és ezt mondtad: Isten vagyok én, Isten székében ülök a tengerek szívében, holott csak ember vagy és nem Isten, mégis olylyá tevéd szíved, minő az Isten szíve,
3 Vakai, ʻoku ke poto hake ʻia Taniela; ʻoku ʻikai ha meʻa lilo te nau faʻa fufū meiate koe:
Lám, hát bölcsebb volnál te Dánielnél! Semmi elrejtett dolog nem homályos néked!
4 Ko e meʻa ʻi hoʻo poto mo hoʻo faʻa ʻilo, kuo ke maʻu ʻe koe ʻae koloa lahi, pea kuo ke tānaki ʻae koula mo e siliva, ki he tukuʻanga koloa:
Bölcseségeddel és értelmeddel gyűjtöttél magadnak gazdagságot, s gyűjtöttél aranyat s ezüstöt kincses házaidba.
5 Ko e meʻa ʻi he lahi ʻo hoʻo poto, pea mo hoʻo faʻa fakatau, kuo ke fakalahi ai ʻa hoʻo koloa, pea kuo hiki hake ho loto koeʻuhi ko hoʻo koloaʻia.
Bölcseségednek nagy voltával kereskedésed közben megsokasítád gazdagságodat, és felfuvalkodott szíved gazdagságod miatt.
6 Ko ia ʻoku pehē ʻe Sihova ko e ʻOtua koeʻuhi kuo ke ʻai ho loto ke ke hangē ko ha ʻOtua;
Ezokáért így szól az Úr Isten: Mivel olylyá tevéd szíved, minő az Isten szíve:
7 Vakai, ko ia te u ʻomi ai kiate koe ʻae kau muli, ʻae kau mālohi mei he ngaahi puleʻanga: pea te nau toho ʻenau heletā ki he toulekeleka ʻo hoʻo poto, pea te nau fakaʻuliʻi hoʻo ngingila.
Azért ímé, hozok reád idegeneket, a nemzetek legkegyetlenebbjeit, és kivonszák fegyvereiket bölcseséged szépsége ellen, és megfertéztetik fényességedet.
8 Te nau fakahifo koe ki lalo ki he luo, pea te ke mate ʻi he mateʻanga ʻonautolu ʻoku mate tāmateʻi ʻi loto tahi.
A sírgödörbe szállítnak alá, s meghalsz a megölettek halálával a tengerek szívében.
9 ʻIkai te ke pehē pe ʻi he ʻao ʻo ia te ne tāmateʻi koe, Ko e ʻOtua au? Ka ko e tangata pe koe, ka ʻe ʻikai te ke ʻOtua, ʻi he nima ʻo ia te ne tāmateʻi koe.
Vajjon mondván mondod-é megölőd előtt: Isten vagyok én? holott ember vagy és nem Isten a téged átütőnek kezében!
10 Te ke mate ʻi he mateʻanga ʻo ha taha taʻekamu, ʻi he nima ʻoe kau muli: he ʻoku pehē ʻe Sihova ko e ʻOtua, ko au ia, kuo lea ki ai.”
Körülmetéletlenek halálával halsz meg, idegeneknek keze által. Mert én szóltam, ezt mondja az Úr Isten.
11 Naʻe hoko foki ʻae folofola ʻa Sihova kiate au, ʻo pehē,
És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:
12 “Foha ʻoe tangata, ke ke tangilāulau koeʻuhi ko e tuʻi ʻo Taia, pea ke pehē ki ai, ʻOku pehē ʻe Sihova ko e ʻOtua; kuo ke ngaohi ho fakatātā, ʻi he poto, mo e toulekeleka haohaoa.
Embernek fia! kezdj gyászéneket Tírus királyáról, és mondd néki: Így szól az Úr Isten: Te valál az arányosság pecsétgyűrűje, teljes bölcseséggel, tökéletes szépségben.
13 Kuo ke ʻi ʻIteni ko e ngoue ʻae ʻOtua naʻe ʻuʻufi ʻaki koe ʻae maka koloa kotoa pē, ʻae satiose, mo e topasi, mo e taiamoni, mo e pelili, mo e onikisi, mo e sasipa, mo e safaia, mo e ʻemalata, mo e kaponika, pea mo e koula: ʻi he ʻaho naʻe fanauʻi ai koe, naʻe teuteu ʻae teunga ʻo hoʻo ngaahi meʻatatangi mo hoʻo ngaahi meʻaifi ʻiate koe.
Édenben, Isten kertjében voltál; rakva valál mindenféle drágakövekkel: karniollal, topázzal és jáspissal, társiskővel és onixxal, berillussal, zafirral, gránáttal és smaragddal; és karikáid mesterkézzel és mélyedéseid aranyból készültek ama napon, melyen teremtetél.
14 ʻOku ke hangē koe ko e Selupi ʻoku fakamalumalu mei ʻolunga; kuo u ʻai koe ʻeau ke ke pehē: naʻa ke ʻi he moʻunga tapu ʻoe ʻOtua; kuo ke feʻaluʻaki ʻi he lotolotonga ʻoe ngaahi maka afi.
Valál felkent oltalmazó Kérub; és úgy állattalak téged, hogy Isten szent hegyén valál, tüzes kövek közt jártál.
15 Naʻa ke haohaoa ʻi ho hala mei ho fanauʻi ʻo aʻu ki he ʻaho naʻe ʻilo ai ʻiate koe ʻae angahala.
Feddhetetlen valál útaidban attól a naptól fogva, melyen teremtetél, míg gonoszság nem találtaték benned.
16 Ko e meʻa ʻi hono lahi ʻo hoʻo fai fakatau kuo nau fakapito koe ʻi he fakamālohi, pea kuo ke fai hala: ko ia ia te u liʻaki ai koe mei he moʻunga tapu ʻoe ʻOtua, ʻo hangē ko ha taha fakalielia: pea te u fakaʻauha koe, ʻa koe ko e selupi ʻoku lolofa mai, mei he lotolotonga ʻoe ngaahi maka afi.
Kereskedésed bősége miatt belsőd erőszakossággal telt meg és vétkezél; azért levetélek téged az Isten hegyéről, és elvesztélek, te oltalmazó Kérub, a tüzes kövek közül.
17 Naʻe hiki ho loto ko e meʻa ʻi ho toulekeleka, pea kuo ke maumauʻi hoʻo poto ko e meʻa ʻi ho nāunauʻia: te u lī hifo koe ki he kelekele, te u fakatōkilalo koe ʻi he ʻao ʻoe ngaahi tuʻi, koeʻuhi ke nau mamata kiate koe.
Szíved felfuvalkodott szépséged miatt; megrontottad bölcseségedet fényességedben; a földre vetettelek királyok előtt, adtalak szemök gyönyörűségére.
18 Kuo ke fakalieliaʻi ho ngaahi fale tapu ʻi he lahi ʻo hoʻo fai hala, mo e kovi ʻa hoʻo fai fakatau; ko ia te u ʻomi ʻae afi mei loto ʻiate koe, pea te ne fakaʻauha koe, te u liliu koe ko e efuefu ʻi he funga ʻo māmani ʻi he ʻao ʻonautolu kotoa pē ʻoku siofia koe.
Vétkeid sokaságával kereskedésed hamisságában megfertéztetted szenthelyeidet; azért tüzet hoztam ki belsődből, ez emésztett meg téged; és tevélek hamuvá a földön mindenek láttára, a kik reád néznek.
19 ʻE ofo kiate koe ʻakinautolu kotoa pē ʻi he kakai ʻoku ʻiloʻi koe: te ke hoko ko e meʻa fakailifia, pea ʻe ʻikai te ke kei ʻi ai ʻo taʻengata.”
Mindnyájan, a kik ismertek a népek közt, elborzadnak miattad; rémségessé lettél, s többé örökké nem leszel!
20 Naʻe toe hoko foki ʻae folofola ʻa Sihova kiate au, ʻo pehē,
És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:
21 “Foha ʻoe tangata, fakahanga ho mata ki Saitone, pea ke kikite ki ai,
Embernek fia! vesd tekintetedet Sidonra, és prófétálj ellene.
22 Pea ke lea, ʻOku pehē ʻe Sihova ko e ʻOtua; Vakai, ʻE Saitone, ʻoku ou tuʻu au kiate koe; pea ʻe fakaongoongoleleiʻi au ʻiate koe, pea te nau ʻilo ko au ko Sihova, ʻo kau ka fai ʻae fakamaau kiate ia, pea ka fakamāʻoniʻoniʻi au ʻiate ia.
És mondjad: Így szól az Úr Isten: Ímé, én ellened megyek, Sidon, és megdicsőítem magamat közepetted, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr, mikor ítéleteket cselekszem benne, és megszentelem magamat benne.
23 He te u fekau atu kiate ia ʻae mahaki fakaʻauha, pea ʻe tafe ʻae toto ʻi hono ngaahi hala; pea ʻe tautea ʻaki ʻae heletā ʻi hono lotolotonga, pea mei he potu kotoa pē, ʻakinautolu kuo lavea; pea te nau ʻilo ai ko Sihova au.
És bocsátok reá döghalált és vért utczáira, és sebesültek hullanak el benne fegyver miatt, mely reá jő mindenfelől; hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr.
24 Pea ʻe ʻikai kei ʻi ai ha tolounua ki he fale ʻo ʻIsileli, pe ha talaʻi ʻakau fakamamahi ʻiate kinautolu kotoa pē ʻoku nofo takatakai ʻiate ia, ʻakinautolu naʻe manuki kiate ia; pea te nau ʻilo au, ko au ko Sihova ko e ʻOtua.”
És ne legyen többé Izráel házának szúró tövise és fájdalomszerző tüskéje mindazok között, kik körülöttök vannak, kik őket megvetik, és tudják meg, hogy én vagyok az Úr.
25 ʻOku pehē ʻe Sihova ko e ʻOtua; “ʻO kau ka tānaki mai ʻae fale ʻo ʻIsileli, mei he kakai kuo nau movetevete atu ki ai, pea ka fakamāʻoniʻoniʻi au ʻi he ʻao ʻoe hiteni, te nau toki nofo ki honau fonua, ʻaia naʻaku foaki ki heʻeku tamaioʻeiki ko Sēkope.
Így szól az Úr Isten: Mikor egybegyűjtöm Izráel házát a népek közül, kik közé szétszórattak, akkor megszentelem magamat rajtok a pogányok szeme láttára, és laknak az ő földjökön, melyet adtam Jákóbnak, az én szolgámnak.
26 Pea te nau nofo lelei pe ʻi ai, pea te nau langa fale, pea tō ngoue vaine; ʻio, te nau nofo fiemālie, ʻo kau ka fai ʻeau ʻae tautea kiate kinautolu ʻoku manukiʻi ʻakinautolu, ʻakinautolu ʻoku nofo takatakai ʻi ai; pea te nau ʻilo au, ko Sihova ko honau ʻOtua.
És laknak azon bátorsággal, és házakat építenek s szőlőket plántálnak, és laknak bátorsággal, mikor ítéleteket cselekedtem mindazokon, kik őket megvetik vala ő körülöttök, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr, az ő Istenök.
