Teutalonome 6
1 “Ko e ngaahi fekau eni, mo e tuʻutuʻuni, mo e ngaahi fakamaau, ʻaia naʻe fekau ʻe Sihova ko homou ʻOtua ke ako ʻaki kiate kimoutolu, koeʻuhi ke mou fai ki ai ʻi he fonua ʻaia ʻoku mou ʻalu ki ai ke maʻu:
Ez a parancsolat, (ezek) a törvények és rendeletek, melyeket az Örökkévaló, a ti Istenetek parancsolt, hogy tanítsalak benneteket azokra, hogy megtegyétek az országban, ahova átvonultok, hogy azt elfoglaljátok.
2 Koeʻuhi ke ke manavahē kia Sihova, ko ho ʻOtua, ke tauhi ʻene ngaahi tuʻutuʻuni kotoa pē, mo ʻene ngaahi fekau, ʻaia ʻoku ou fekau ai kiate koe, ʻa koe, mo ho foha, mo e foha ʻo ho foha, ʻi he ngaahi ʻaho kotoa pē ʻo hoʻo moʻui; pea koeʻuhi ke fakatolonga ai ho ngaahi ʻaho.
Hogy féljed az Örökkévalót, a te Istenedet, hogy megőrizd minden törvényeit és parancsolatait, amelyeket én parancsolok neked, te, fiad és fiadnak fia, életed minden napjain át, hogy hosszú életű légy.
3 Ko ia ke ke fanongo, ʻE ʻIsileli, pea tokanga ke fai ki ai: koeʻuhi ke hoko ai ʻae lelei kiate koe, pea ke mou tupu ʻo tokolahi ʻaupito, ʻo hangē ko e talaʻofa kiate koe meia Sihova ko e ʻOtua ʻo hoʻo ngaahi tamai, ʻi he fonua ʻoku mahutafea ʻi he huʻahuhu mo e honi.
Halljad tehát Izrael és őrizd meg, hogy megtegyed, hogy jó dolgod legyen és hogy nagyon sokasodjatok, amint ígérte az Örökkévaló, őseid Istene neked, a tejjel-mézzel folyó országban.
4 Fanongo, ʻE ʻIsileli: Ko Sihova ko hotau ʻOtua ko Sihova tafataha pe ia,
Halljad Izrael, az Örökkévaló, a mi Istenünk, az Örökkévaló egy!
5 Pea te ke ʻofa kia Sihova ko ho ʻOtua ʻaki ho loto kotoa, mo hoʻo moʻui kotoa, mo ho mālohi kotoa.
Szeresd tehát az Örökkévalót, a te Istenedet egész szíveddel, egész lelkeddel és egész erőddel.
6 Pea ko e ngaahi lea ni, ʻaia ʻoku ou fekau kiate koe he ʻaho ni, ʻe ʻi ho loto ia:
És legyenek ezek az igék, melyeket ma parancsolok neked, a szívedben.
7 Pea te ke faʻa ako ʻaki ia ki hoʻo fānau, pea te ke talanoa ʻaki ia ʻoka ke ka nofo ʻi ho fale, pea ʻoka ke ka ʻalu ʻi he hala, pea ʻoka ke ka tokoto hifo, pea ʻoka ke ka tuʻu hake.
Vésd be azokat gyermekeidnek és beszélj róluk, mikor ülsz házadban, mikor jársz az úton, mikor lefekszel és mikor fölkelsz.
8 Pea te ke nonoʻo ia ki ho nima ko e fakaʻilonga, pea ʻe hoko ia ko e pale ʻi he vahaʻa ʻo ho mata.
Kösd azokat jelül kezedre és legyenek homlokkötőül szemeid között.
9 Pea te ke tohi ia ki he ngaahi pou ʻo ho fale, pea ki ho ngaahi matapā.
És írd azokat házad ajtófeleire és kapuidra.
10 Pea ʻe pehē, ʻoka hili hono ʻomi koe ʻe Sihova ko ho ʻOtua ki he fonua ʻaia naʻa ne fuakava ai ki hoʻo ngaahi tamai, kia ʻEpalahame, kia ʻAisake, pea kia Sēkope, ke foaki kiate koe ʻae ngaahi kolo lahi mo lelei, ʻaia naʻe ʻikai te ke langa,
És lesz, ha elvisz téged az Örökkévaló, a te Istened az országba, melyről megesküdött őseidnek: Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, hogy neked adja, nagy és jó városokat, melyeket nem te építettél,
11 Mo e ngaahi fale kuo fonu ʻi he ngaahi meʻa lelei, ʻaia naʻe ʻikai te ke fakafonu, mo e ngaahi vai keli, naʻe ʻikai te ke keli, ʻae ngaahi ngoue vaine mo e ngaahi ʻolive, ʻaia naʻe ʻikai te ke tō; hili hoʻo kai pea ke mākona;
és házakat telve minden jóval, melyeket nem te töltöttél meg és kivájt kutakat, melyeket nem te vájtál ki, szőlőket és olajfákat, melyeket nem te ültettél; és eszel és jóllaksz:
12 Vakai telia naʻa ke fakangaloʻi ʻa Sihova, ʻaia naʻa ne ʻomi koe mei he fonua ko ʻIsipite, mei he fale fakapōpula.
Őrizkedjél, hogy el ne felejtsd az Örökkévalót, aki kivezetett téged Egyiptom országából, a rabszolgák házából.
13 Ke ke manavahē kia Sihova ko ho ʻOtua, ʻo tauhi ia, pea ke fuakava ʻi hono huafa.
Az Örökkévalót, a te Istenedet féljed, őt szolgáld és nevére esküdjél!
14 ʻOua naʻa mou muimui ki he ngaahi ʻotua kehe, ʻi he ngaahi ʻotua ʻoe kakai ʻaia ʻoku nofo takatakai ʻiate kimoutolu;
Ne járjatok más istenek után a népek istenei közül, amelyek körülöttetek vannak.
15 (He ko Sihova ko ho ʻOtua ko e ʻOtua fuaʻa ia ʻiate kimoutolu, ) telia naʻa tupu ʻae houhau ʻo Sihova ko ho ʻOtua kiate koe, ʻo ne fakaʻauha koe mei he funga ʻo māmani.
Mert buzgó Isten az Örökkévaló, a te Istened közepedben, hogy fel ne gerjedjen az Örökkévaló, a te Istened haragja ellened és elpusztítson a föld színéről.
16 “ʻOua naʻa mou ʻahiʻahi kovi kia Sihova ko homou ʻOtua, ʻo hangē ko homou ʻahiʻahi kovi ʻi Masa.
Ne kísértsétek meg az Örökkévalót, a ti Isteneteket, amint megkísértettétek Másszóban.
17 Ke mou tauhi manavakavakava ʻae ngaahi fekau ʻa Sihova ko homou ʻOtua, mo ʻene ngaahi fakamoʻoni, mo ʻene ngaahi tuʻutuʻuni, ʻaia kuo ne fekau kiate koe.
Őrizzétek meg az Örökkévaló; a ti Istenetek parancsait, bizonyságait és törvényeit, melyeket neked parancsolt.
18 Pea te ke fai totonu mo lelei ʻi he ʻao ʻo Sihova: koeʻuhi ke hoko ai ʻae lelei kiate koe, pea koeʻuhi ke ke hoko ʻo maʻu ʻae fonua lelei ʻaia naʻe fuakava ki ai ʻe Sihova ki hoʻo ngaahi tamai,
Tedd azt, ami igaz és jó az Örökkévaló szemeiben, hogy jó dolgod legyen, bemenjél és elfoglaljad a jó országot, melyről megesküdött az Örökkévaló a te őseidnek,
19 Ke kapusi kituaʻā ʻa ho ngaahi fili mei ho ʻao, ʻo hangē ko e folofola ʻa Sihova.
hogy elkergeti mind az ellenségeidet előled, amint szólt az Örökkévaló.
20 Pea ka fehuʻi ʻe ho foha kiate koe ʻamui, ʻo pehē, ‘Ko e hā hono ʻuhinga ʻoe ngaahi fakamoʻoni ni, mo e ngaahi tuʻutuʻuni, mo e ngaahi fakamaau, ʻaia kuo fekau ʻe Sihova ko hotau ʻOtua kiate kimoutolu?’
Ha kérdez fiad téged holnap, mondván: Mire valók a bizonyságok, törvények és rendeletek, melyeket az Örökkévaló, a mi Istenünk nektek parancsolt?
21 Te ke toki pehē ki ho foha, ‘Naʻa mau nofo ko e kau pōpula ʻa Felo ʻi ʻIsipite: pea naʻe ʻomi ʻakimautolu ʻe Sihova mei ʻIsipite ʻaki ʻae nima mālohi:
Akkor mondd fiadnak: Rabszolgái voltunk Fáraónak Egyiptomban, de az Örökkévaló kivezetett bennünket Egyiptomból erős kézzel;
22 Pea naʻe fakahā ʻe Sihova ʻae ngaahi fakaʻilonga, mo e ngaahi meʻa mana, naʻe lahi mo fakamamahi ki ʻIsipite, pea kia Felo, pea ki hono kakai, ʻi homau ʻao:
és tett az Örökkévaló jeleket és csodákat, nagyokat és veszedelmeseket, Egyiptomban Fáraón és egész házán szemünk láttára.
23 Pea naʻa ne ʻomi ʻakimautolu mei ai, koeʻuhi ke ne ʻomi ʻakimautolu ki heni, ke foaki kiate kimautolu ʻae fonua ʻaia naʻa ne fuakava ki ai ki heʻemau ngaahi tamai.
Bennünket pedig kivezetett onnan, hogy elhozzon bennünket, hogy adja nekünk az országot, melyről megesküdött őseinknek.
24 Pea naʻe fekau ʻe Sihova ke mau fai ʻae ngaahi tuʻutuʻuni ni, ke manavahē kia Sihova ko hotau ʻOtua, ketau lelei ai maʻuaipē, koeʻuhi ke ne fakatolonga ʻetau moʻui, ʻo hangē ko ia he ʻaho ni.
Azért parancsolta meg nekünk az Örökkévaló, hogy megtegyük mind a törvényeket, hogy féljük az Örökkévalót, a mi Istenünket, hogy jó dolgunk legyen minden időben, hogy életben tartson bennünket, mint e mai napon van.
25 Pea ʻe hoko ia ko ʻetau māʻoniʻoni, ʻo kapau te tau tokanga ʻo fai ki he ngaahi fekau ni kotoa pē ʻi he ʻao ʻo Sihova ko hotau ʻOtua, ʻo hangē ko ʻene fekau kiate kitautolu.’
És igazságunk lesz az nekünk, ha megőrizzük, hogy megtegyük mind a parancsolatot az Örökkévaló, a mi Istenünk előtt, amint parancsolta nekünk.
