Teutalonome 29

1 Pea ko eni ʻae ngaahi lea ʻoe fuakava, ʻaia naʻe fekau ʻe Sihova kia Mōsese ke fai mo e fānau ʻa ʻIsileli ʻi he fonua ʻo Moape, ka ʻoku kehe ʻae fuakava ʻaia naʻa ne fai mo kinautolu ʻi Holepi.

Ezek. a szövetség szavai, melyről megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek, hogy kösse meg Izrael fiaival Móáb országában, ama szövetségen kívül, melyet kötött velük Chóreben.

2 Pea naʻe ui ʻe Mōsese ki ʻIsileli kotoa pē, ʻo ne pehē kiate kinautolu, “Kuo mou mamata ki he meʻa kotoa pē naʻe fai ʻe Sihova ʻi homou ʻao ʻi he fonua ko ʻIsipite kia Felo, pea ki heʻene kau tamaioʻeiki kotoa pē, pea ki hono fonua kotoa pē.

És Mózes szólította egész Izraelt és mondta nekik: Ti láttátok mindazt, amit tett az Örökkévaló szemeitek láttára Egyiptom országában, Fáraóval és minden szolgáival, meg egész országával;

3 Ko e ngaahi meʻa ʻahiʻahi ʻaia naʻe mamata ki ai ʻa ho mata, ʻae ngaahi fakaʻilonga, mo e ngaahi mana lahi ko ia:

a nagy kísértéseket, melyeket szemeid láttak, a jeleket és ama nagy csodákat.

4 Ka ʻoku teʻeki ai foaki kiate kimoutolu ʻe Sihova ʻae loto ke ʻilo, mo e mata ke mamata, mo e telinga ke ongo, ʻo aʻu mai ki he ʻaho ni.

De nem adott nektek az Örökkévaló szívet a megismerésre és szemeket a látásra, meg füleket a hallásra e mai napig.

5 Pea kuo u tataki ʻakimoutolu ʻi he taʻu ʻe fāngofulu ʻi he toafa ʻoku teʻeki ai fakaʻaʻau ʻo motuʻa homou ngaahi kofu, pea ʻoku ʻikai hoko ʻo motuʻa ho topuvaʻe ʻi ho vaʻe.

És én vezettelek benneteket negyven évig a pusztában, ruháitok nem koptak le rólatok és sarud nem kopott le lábadról;

6 Kuo ʻikai te mou kai mā, pea kuo ʻikai te mou inu uaine pe ha inu mālohi: koeʻuhi ke mou ʻilo ko au ko Sihova ko homou ʻOtua.

kenyeret nem ettetek, bort és részegítő italt nem ittatok, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek.

7 Pea ʻi hoʻomou hoko ki he potu ni, naʻe haʻu ʻa Sihoni ko e tuʻi ʻo Hesiponi, mo Oki ko e tuʻi ʻo Pesani, ʻo tuʻu hake ko hotau tauʻi, pea naʻa tau teʻia ʻakinaua:

És elérkeztetek arra a helyre, de kivonult Szichón, Chesbón királya és Óg, Boson királya ellenünk harcra és mi megvertük őket;

8 Pea naʻa tau maʻu hona fonua, pea naʻe foaki ia ko e tofiʻa ki he faʻahinga ʻo Lupeni, mo e faʻahinga ʻo Kata, pea ki hono vaeuaʻanga ʻoe faʻahinga ʻo Manase.

elvettük országukat és odaadtuk birtokul Rúbénnak, Gádnak és Menásse fél törzsének.

9 Ko ia mou tauhi ʻae ngaahi lea ʻae fuakava ni, ʻo fai ki ai, koeʻuhi ke mou monūʻia ʻi he meʻa kotoa pē ʻoku mou fai.

Őrizzétek meg tehát a szövetség szavait és tegyétek meg, hogy boldoguljalok mindenben, amit tesztek.

10 “ʻOku mou tutuʻu kotoa pē he ʻaho ni ʻi he ʻao ʻo Sihova ko homou ʻOtua; ko e ngaahi ʻeiki ʻo homou ngaahi faʻahinga, mo homou kau mātuʻa, mo homou kau matāpule, pea mo e kau tangata kotoa pē ʻo ʻIsileli,

Ti álltok ma mindnyájan az Örökkévaló, az Istenetek színe előtt, fejeitek, törzseitek, véneitek, és felügyelőitek, Izrael minden férfia;

11 Mo hoʻomou ngaahi fānau siʻi, mo homou ngaahi uaifi, mo e muli ʻoku ʻi ho ʻapitanga, ʻo fai mei he tangata ʻoku tā ʻa hoʻo fefie ʻo aʻu kiate ia ʻoku ʻutu ʻa hoʻo vai:

gyermekeitek, feleségeitek és idegened, aki táborod közepette van, favágódtól vízmerítődig.

12 Koeʻuhi ke ke fai ha fuakava mo Sihova ko ho ʻOtua, pea ki heʻene folofola fakapapau, ʻaia ʻoku fai ʻe Sihova ko ho ʻOtua mo koe he ʻaho ni:

Hogy belépj az Örökkévaló, a te Istened szövetségébe esküjébe, melyet az Örökkévaló, a te Istened veled van ma

13 Koeʻuhi ke ne fokotuʻumaʻu koe he ʻaho ni ko e kakai moʻona, pea ke hoko ia kiate koe koe ʻOtua, ʻo hangē ko ʻene folofola kiate koe, pea hangē ko ʻene fuakava ki hoʻo ngaahi tamai, kia ʻEpalahame, mo ʻAisake, pea mo Sēkope.

hogy tegyen téged ma az ő népévé és ő legyen neked Isten amint szólt hozzád, amint megesküdött őseidnek. Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak.

14 Pea ʻoku ʻikai ko ʻeku fai ʻae fuakava ko eni, mo e lea fakapapau ni kiate kimoutolu pe;

De nem egyedül veletek kötöm én ezt a szövetséget és ezt az esküt,

15 Ka kiate ia ʻoku tau tutuʻu mo ia he ʻaho ni ʻi he ʻao ʻo Sihova ko hotau ʻOtua, pea mo ia foki ʻoku ʻikai ʻi heni mo kitautolu he ʻaho ni:

hanem avval, aki itt van velünk állva ma az Örökkévaló, a mi Istenünk színe előtt és avval, aki nincs itt velünk ma.

16 (He ʻoku mou ʻilo pe naʻe fēfē ʻetau nofo ʻi he fonua ko ʻIsipite; pea mo ʻetau laka mai ʻi he ngaahi puleʻanga ʻaia naʻa mou haʻu ʻo ofi ki ai;

Mert ti tudjátok, hogy miként jártunk Egyiptom országában és miként vonultunk át a népek között, amelyeken átvonultatok.

17 Pea kuo mou mamata ki heʻenau ngaahi meʻa kovi, mo honau ngaahi ʻotua loi, ko e ʻakau, mo e maka, mo e siliva, mo e koula, ʻaia naʻe ʻiate kinautolu: )

Láttátok az ő utálataikat és bálványaikat, fából és kőből, ezüstből és aranyból, melyek náluk voltak.

18 Telia naʻa ʻiate kimoutolu ha tangata, pe ha fefine, pe ha fale, pe ha faʻahinga, ʻoku tafoki hono loto he ʻaho ni meia Sihova ko hotau ʻOtua, ke ʻalu ʻo tauhi ʻae ngaahi ʻotua ʻoe ngaahi puleʻanga ni; telia naʻa ʻiate kimoutolu ʻae aka ʻoku fua ʻaki ʻae ʻahu mo e kona;

Nehogy legyen közöttetek férfi vagy nő, vagy család, vagy törzs, melynek szíve elfordul ma az Örökkévalótól, a mi Istenünktől, hogy menjen és szolgálja ama népek isteneit, nehogy legyen közöttetek gyökér, mely mérget és ürmöt hajt.

19 Pea ʻe hoko ai ʻo pehē, ʻi heʻene ongoʻi ʻae ngaahi lea ʻoe fakamalaʻia ni, te ne mahalo lelei kiate ia ʻi hono loto, ʻo pehē, Te u maʻu pe ʻae fiemālie, neongo ʻeku ʻeveʻeva pe ʻi he filioʻi ʻa hoku loto, ke fakalahi ʻaki ʻae kona ki he fieinu:

És lenne, midőn hallja ez eskü szavait, akkor áldani fogja magát a szívében; mondván: Béke lesz velem, ha járok szívem állhatatosságában; hogy fokozza a jóllakással a szomjat.

20 ‌ʻE ʻikai mamae kiate ia ʻa Sihova, ka ʻe vela ʻae houhau mo e fuaʻa ʻo Sihova ki he tangata ko ia, pea ko e ngaahi malaʻia kotoa pē ʻaia kuo tohi ʻi he tohi ni, ʻe tuku tonu kiate ia, pea ʻe tāmateʻi ʻe Sihova hono hingoa mei he lalo langi.

Nem akar majd az Örökkévaló annak megbocsátani, mert akkor füstölög az Örökkévaló haragja és buzgalma ama férfiú ellen és rászáll mindaz átok, mely meg van írva ebben a könyvben és eltörli az Örökkévaló annak nevét az ég alól.

21 Pea ʻe vaheʻi ia ʻe Sihova ki he kovi mei he ngaahi faʻahinga ʻo ʻIsileli, ʻo fakatatau ki he ngaahi malaʻia ʻoe fuakava ʻaia kuo tohi ʻi he tohi ni ʻoe fono:

És kiválasztja azt az Örökkévaló rosszra Izrael minden törzsei közül, a szövetség minden átkai szerint, mely meg van írva a tannak könyvében.

22 Ko ia, ko e toʻutangata ʻamui ʻi hoʻomou fānau ʻaia ʻe tupu hake kimui ʻiate kimoutolu, pea mo e muli ʻaia ʻe haʻu mei he fonua mamaʻo, tenau pehē, ʻi heʻenau mamata ki he ngaahi tautea ʻoe fonua ko ia, mo e ngaahi mahaki ʻaia kuo tuku ki ai ʻe Sihova;

És mondani fogja a későbbi nemzedék, fiaitok, kik támadnak utánatok és az idegen, aki távol országból jön, és látják ez ország csapásait, meg betegségeit, melyekkel sújtotta az Örökkévaló.

23 Pea kuo hoko ʻae fonua kotoa pē ko e sulifa, mo e māsima, mo e vela, ʻoku ʻikai tūtuuʻi ia pe fua, pe tupu ha mohuku ʻi ai, ka ʻoku hangē ko e fulihi ʻo Sotoma, mo Komola, ko ʻAtima, mo Sipoimi, ʻaia naʻe fulihi ʻe Sihova ʻi heʻene tuputāmaki, pea ʻi hono houhau lahi:

Kéntől és sótól kiégve egész földje, be nem vetik és nem sarjaszt semmit, nem nő rajta semmi fű, mint Szodoma, Gomorrha, Ádma és Czebóim fölforgatása, melyeket fölforgatott az Örökkévaló haragjában és fölgerjedésében.

24 ‌ʻIo, ʻe lea ʻae puleʻanga kotoa pē, ʻo pehē, ‘Ko e hā kuo fai pehē ai ʻa Sihova ki he fonua ni? Ko e hā hono ʻuhinga ʻoe kakaha ʻo hono houhau lahi ni?’

És mondják majd mind a népek: Miért tett így az Örökkévaló ezzel az országgal? Miért e nagy harag; fölgerjedése?

25 Pea ʻe pehē ʻe he kakai, ‘Ko e meʻa ʻi heʻenau liʻaki ʻae fuakava ʻa Sihova ko e ʻOtua ʻo ʻenau ngaahi tamai, ʻaia naʻe fai mo kinautolu ʻi heʻene ʻomi ʻakinautolu kituaʻā mei he fonua ko ʻIsipite:

És azt mondják majd: Mivelhogy elhagyták az Örökkévaló, őseik Istenének szövetségét, amelyet kötött velük, midőn kivezette őket Egyiptom országából.

26 He naʻa nau ʻalu ʻo tauhi ʻae ngaahi ʻotua kehe, pea lotu ki ai, ʻae ngaahi ʻotua naʻe ʻikai tenau ʻilo, pea naʻe ʻikai te ne foaki kiate kinautolu:

Elmentek és szolgáltak más isteneket és leborultak előttük; istenek előtt, melyeket nem ismertek és melyeket nem osztott ki nekik.

27 Pea naʻe tupu ai ʻae houhau ʻo Sihova ki he fonua ni, ke fakahoko ki ai ʻae ngaahi malaʻia kotoa pē kuo tohi ʻi he tohi ni:

És fölgerjedt az Örökkévaló haragja az ország ellen, hogy ráhozza mind az átkot, mely meg van írva e könyvben.

28 Pea naʻe taʻaki ʻakinautolu ʻe Sihova mei honau fonua ʻi he houhau, pea ʻi he houhau lahi, pea ʻi he tuputāmaki lahi, pea ne lī ʻakinautolu ki he fonua kehe, ʻo hangē ko ia ʻoku fai he ʻaho ni.’

És kitépte őket az Örökkévaló földjükből haraggal és fölgerjedéssel és nagy fölháborodással, és vetette őket más országba, mint e mai napon van.

29 Ko e ngaahi meʻa lilo ʻoku ʻa Sihova ko hotau ʻOtua: ka ko e ngaahi meʻa kuo fakahā ʻoku ʻatautolu ia mo ʻetau fānau ʻo taʻengata, koeʻuhi ketau fai ʻae lea kotoa pē ʻoe fono ni.

A rejtett dolgok az Örökkévalóé, a mi Istenünké, de a nyilvánvalók a mieink és gyermekeinké mindörökké, hogy megtegyük a tannak minden szavát.