Teutalonome 10
1 “Pea naʻe pehē mai ʻe Sihova kiate au ʻi he kuonga ko ia, ‘Ke ke tā mai ʻae ongo maka lafalafa ʻo hangē ko e ʻuluaki, pea ke ʻalu hake kiate au ki he moʻunga, pea ke ngaohi kiate koe ha puha ʻakau.’
Abban az időben mondta az Örökkévaló nekem: Faragj magadnak kőtáblát, amint az elsők voltak, és jöjj föl hozzám a hegyre és készíts magadnak faládát.
2 Pea te u tohi ki he ongo maka lafalafa ʻae ngaahi lea naʻe ʻi he ʻuluaki maka ʻaia naʻa ke maumauʻi, pea te ke ʻai ia ki he puha.
És fölírom a táblákra az igéket, melyek az első táblákon voltak, melyeket összetörtél és tedd azokat a ládába.
3 Pea ne u ngaohi ʻae puha ʻoe ʻakau ko e sitimi, peau tātā ʻae ongo maka lafalafa ʻo hangē ko e ʻuluaki, pea u ʻalu hake ki he moʻunga, naʻe ʻi hoku nima ʻae ongo maka lafalafa.
És készítettem ládát sittimfából, kifaragtam két kőtáblát, amint az elsők voltak, fölmentem a hegyre és a két tábla a kezemben.
4 Pea naʻe tohi ʻe ia ki he ongo maka lafalafa ʻo fakatatau ki he ʻuluaki tohi, ko e fekau ʻe hongofulu, ʻaia naʻe folofolaʻaki ʻe Sihova kiate kimoutolu ʻi he moʻunga mei he lotolotonga ʻoe afi ʻi he ʻaho ʻoe fakataha: pea naʻe tuku mai ia ʻe Sihova kiate au.
És fölírta a táblákra az első írás szerint a tíz igét, melyet mondott az Örökkévaló nektek a hegyen, a tűz közül, a gyülekezés napján, és átadta azokat az Örökkévaló nekem.
5 Pea naʻaku tafoki au ʻo ʻalu hifo mei he moʻunga, peau ʻai ʻae ongo maka lafalafa ki he puha naʻaku ngaohi; pea ʻoku ʻi ai ia, ʻo hangē ko e fekau ʻa Sihova kiate au.
És megfordultam és lejöttem a hegyről, beletettem a táblákat a ládába, melyet készítettem, és ott voltak, amint parancsolta az Örökkévaló nekem.
6 “Pea naʻe hiki ʻe he fānau ʻa ʻIsileli ʻa honau fononga mei Piheloti ʻoe fānau ʻa Sekani ki Mosela: pea naʻe pekia ai ʻa ʻElone, pea naʻe tanu ia ʻi ai; pea naʻe tongia ia ʻe ʻEliesa ko hono foha ʻi he ngāue fakataulaʻeiki.
Izrael fiai pedig vonultak Beérosz-Bné Jaákonból Mószéroba; ott halt meg Áron és ott temettetett el, és pappá lett helyette Eleázár, az ő fia.
7 Pea naʻa nau fononga mei ai ki Kotikota; pea mei Kotikota ki Sotipati, ko e fonua ʻoe ngaahi vaitafe.
Onnan vonultak Gudgódba és Gudgódból Jotvoszoba, vízpatakok földjére.
8 “Pea ʻi he ngaahi ʻaho ko ia naʻe vaheʻi ʻe Sihova ʻae faʻahinga ʻo Livai, ke haʻamo ʻae puha ʻoe fuakava ʻo Sihova, ke tuʻu ʻi he ʻao ʻo Sihova ke tauhi kiate ia, mo tāpuakiʻi ʻi hono huafa, ʻo aʻu ki he ʻaho ni.
Abban az időben választotta el az Örökkévaló a Lévi törzsét, hogy vigye az Örökkévaló szövetségének ládáját, hogy álljon az Örökkévaló színe előtt, hogy őt szolgálja és áldjon az ő nevében mind e mai napig.
9 Ko ia ʻoku ʻikai maʻu ai ha tufakanga, pe ha tofiʻa ʻe Livai fakataha mo hono kāinga; ko hono tofiʻa ʻoʻona ʻa Sihova, ʻo hangē ko e talaʻofa kiate ia ʻe Sihova ko ho ʻOtua.
Azért nem volt a Lévinek része és birtoka az ő testvéreivel, az Örökkévaló az ő birtoka, amint szólt az Örökkévaló, a te Istened hozzá.
10 Pea ne u tatali ʻi he moʻunga, ʻi he ʻaho ʻe fāngofulu mo e pō ʻe fāngofulu, ʻo hangē ko e fuofua fai; pea naʻe tokanga kiate au ʻa Sihova ʻi he kuonga foki ko ia, pea naʻe ʻikai fie fakaʻauha ʻakimoutolu ʻe Sihova.
Én pedig álltam a hegyen, mint az előbbi napokban, negyven nap és negyven éjjel; az Örökkévaló meghallgatott engem ezúttal is, nem akart az Örökkévaló téged megrontani.
11 Pea naʻe pehē ʻe Sihova kiate au, Tuʻu hake, ʻo fononga atu ʻi he ʻao ʻoe kakai, koeʻuhi kenau ʻalu atu ʻo maʻu ʻae fonua, ʻaia naʻaku fuakava ai ki heʻenau ngaahi tamai ke foaki kiate kinautolu.
És mondta az Örökkévaló nekem: Kerekedj föl, menj, hogy vonulj a nép előtt, hogy bemenjenek és elfoglalják az országot melyről megesküdtem őseiknek, hogy nekik adom.
12 “Pea ko eni, ʻE ʻIsileli, ko e hā ia ʻoku fekau ai ʻe Sihova ko ho ʻOtua kiate koe, ka ke manavahē kia Sihova ko ho ʻOtua, ke ʻalu ʻi hono ngaahi hala kotoa pē, pea ke ʻofa kiate ia, pea ke tauhi ʻa Sihova ko ho ʻOtua ʻaki ho loto kotoa pea mo ho laumālie kotoa.
Most pedig Izrael, mit kíván az Örökkévaló, a te Istened tőled; minthogy féljed az Örökkévalót, a te Istenedet, hogy járj minden útjain, szeresd őt és szolgáld az Örökkévalót, a te Istenedet egész szíveddel és egész lelkeddel;
13 Ke tauhi ʻae ngaahi fekau ʻa Sihova, mo ʻene ngaahi tuʻutuʻuni, ʻaia ʻoku ou fekau kiate koe he ʻaho ni ke ke lelei ai?
hogy megőrizd az Örökkévaló parancsait és törvényeit, melyeket én ma neked parancsolok a te javadra.
14 Vakai, ko e langi mo e langi ʻoe ngaahi langi ʻoku ʻo Sihova ko ho ʻOtua, ko māmani foki, mo ia kotoa pē ʻoku ʻi ai.
Íme az Örökkévalóé, a te Istenedé az ég, az egek ege, a föld és minden, ami rajta van.
15 Ka naʻe finangalo lelei ʻa Sihova ki hoʻo ngaahi tamai ke ʻofa kiate kinautolu, pea naʻa ne fili honau hako kimui ʻiate kinautolu, ʻio, ko kimoutolu ʻi he kakai kotoa pē, ʻo hangē ko ia he ʻaho ni.
Csak őseidet kedvelte meg az Örökkévaló, hogy szeresse őket és kiválasztotta magzatukat utánuk, benneteket, mind a népek közül, mint a mai napon van.
16 Ko ia ke mou kamuʻi ʻae kili ʻo homou loto, pea ʻoua te mou kei kia kekeva.
Metéljétek körül szívetek fitymáját és nyakatokat ne keményítsétek meg többé.
17 He ko Sihova ko homou ʻOtua ko e ʻOtua ia ʻoe ngaahi ʻotua, mo e ʻEiki ia ʻoe ngaahi ʻeiki, ko e ʻOtua lāngilangi, ko e māfimafi, mo fakailifia, ʻaia ʻoku ʻikai filifilimānako ki he kakai, pe maʻu ha totongi:
Mert az Örökkévaló, a ti Istenetek, ő az istenek Istene és az urak Ura, a nagy, hatalmas és félelmetes Isten, aki nem ismer tekintélyt és nem fogad el megvesztegetést;
18 ʻOku ne fakamaau ʻe ia maʻae tamai mate mo e fefine paea, ʻoku ʻofa ia ki he muli, ʻo ne foaki ki ai ʻae meʻakai mo e kofu.
aki jogot szerez az árvának és özvegynek, szereti az idegent, hogy adjon neki kenyeret és ruhát.
19 Ko ia mou ʻofa foki ki he muli: he naʻa mou nofo ko e kau muli ʻi he fonua ko ʻIsipite.
Szeressétek az idegent, mert idegenek voltatok Egyiptom országában.
20 Ke ke manavahē kia Sihova ko ho ʻOtua; ko ia pe ke ke tauhi, pea ke pikitai kiate ia pe, pea fuakava ki hono huafa.
Az Örökkévalót, a te Istenedet féljed, őt szolgáld, hozzá ragaszkodjál és nevére esküdjél.
21 Ko ho vikivikiʻanga ia, pea ko ho ʻOtua ia, ʻaia kuo ne fai maʻau ʻae ngaahi meʻa lahi mo fakamanavahē, ʻaia kuo mamata ki ai ʻa ho mata.
Ő a te dicsőséged és ő a te Istened, aki cselekedte veled eme nagy és rettenetes dolgokat, melyeket szemeid láttak.
22 Naʻe ʻalu hifo ʻa hoʻo ngaahi tamai ki ʻIsipite ko e kakai ʻe toko fitungofulu; pea ko eni kuo ngaohi koe ʻe Sihova ko ho ʻOtua ke tatau mo e ngaahi fetuʻu ʻoe langi homou tokolahi.
Hetven lélekkel mentek le őseid Egyiptomba és most tett téged az Örökkévaló, a te Istened, mint az ég csillagait sokaságra nézve.
