Taniela 9
1 ʻI he ʻuluaki taʻu ʻo Talaiasi ko e foha ʻo ʻAhasivelo ko e hako ʻoe kau Mitia, ʻaia naʻe fakanofo ko e tuʻi ki he puleʻanga ʻoe kau Kalitia;
Dáriusnak, az Asvérus fiának első esztendejében, a ki a Médiabeliek nemzetségéből vala, a ki királylyá tétetett vala a Káldeusok országán;
2 ʻI he ʻuluaki taʻu ʻo ʻene pule, ko au Taniela naʻaku ʻilo mei he ngaahi tohi, hono lau ʻoe ngaahi taʻu ʻaia naʻe hoko ai ʻae folofola ʻa Sihova kia Selemaia, ko e palōfita, koeʻuhi ʻi he pehē, ʻE fakakakato ʻae taʻu ʻe fitungofulu mo e fakalala ʻo Selūsalema.
Uralkodásának első esztendejében én, Dániel, megfigyeltem a könyvekben az esztendők számát, a melyről az Úr ígéje lőn Jeremiás prófétához, hogy hetven esztendőnek kell eltelni Jeruzsálem omladékain.
3 Pea ne u hanga hoku mata kia Sihova ko e ʻOtua, ke kumi ʻi he lotu mo e ngaahi kole mo e ʻaukai mo e ʻai ʻae tauangaʻa mo e efuefu.
És orczámat az Úr Istenhez emelém, hogy keressem őt imádsággal, könyörgéssel, bőjtöléssel, zsákban és hamuban.
4 Pea ne u lotu kia Sihova, ko hoku ʻOtua, pea ne u fai ʻeku vete, pea ne u pehē, “ʻE Sihova, ko e ʻOtua lahi mo fakamanavahēʻia, ʻoku ʻiate ia ʻae fuakava mo e ʻaloʻofa maʻanautolu ʻoku ʻofa kiate ia, pea kiate kinautolu ʻoku maʻu ʻene ngaahi fekau:
És imádkozám az Úrhoz, az én Istenemhez, és vallást tevék, és mondám: Kérlek, oh Uram, nagy és rettenetes Isten, a ki megtartja a szövetséget és a kegyességet azoknak, a kik őt szeretik és teljesítik az ő parancsolatait.
5 “Kuo mau angahala, pea kuo mau fai angahala mo fai kovi, pea kuo mau talangataʻa, ʻio, ʻi heʻemau hē mei hoʻo ngaahi fekau pea mo hoʻo ngaahi fakamaau:
Vétkeztünk és gonoszságot míveltünk, hitetlenül cselekedtünk és pártot ütöttünk ellened, és eltávoztunk a te parancsolataidtól és ítéleteidtől.
6 Pea naʻe ʻikai te mau fanongo ki hoʻo kau tamaioʻeiki ʻae kau palōfita, ʻakinautolu naʻe lea ʻi ho huafa ki homau ngaahi tuʻi, mo homau houʻeiki mo ʻemau ngaahi tamai, pea mo e kakai kotoa pē ʻoe fonua.
És nem hallgatánk a te szolgáidra, a prófétákra, a kik a te nevedben szóltak a mi királyainknak, fejedelmeinknek, atyáinknak és az ország egész népének.
7 ʻE ʻEiki ʻoku ʻaʻau ʻae māʻoniʻoni ka ʻoku ʻamautolu ʻae mā ʻoe mata, ʻo hangē ko e ʻaho ni; ki he kau tangata ʻo Siuta, pea ki he kakai ʻo Selūsalema, pea ki ʻIsileli kotoa pē ʻoku ofi mo mamaʻo atu ʻi he ngaahi fonua kotoa pē ʻaia kuo ke kapusi ʻakinautolu ki ai, koeʻuhi ko e angahala kuo nau fai angahala ai kiate koe.
Tied Uram az igazság, mienk pedig orczánk pirulása, a mint ez ma van Júda férfiain, Jeruzsálem lakosain és az egész Izráelen, a közel és távol valókon, mindama földeken, a melyekre kivetetted őket az ő gonoszságuk miatt, a melylyel vétkeztek ellened.
8 ʻE ʻEiki ʻoku ʻamautolu ʻae mā ʻoe mata, ʻa homau ngaahi tuʻi, mo homau houʻeiki, pea mo ʻemau ngaahi tamai, koeʻuhi kuo mau fai angahala kiate koe.
Miénk, oh Uram, orczánk pirulása, a mi királyainké, fejedelmeinké és atyáinké, a kik vétkeztünk ellened.
9 ʻOku ʻia Sihova ko homau ʻOtua ʻae ngaahi ʻaloʻofa mo e fakamolemole, ka naʻa mau angatuʻu kiate ia;
A mi Urunké Istenünké az irgalmasság és a bocsánat, mert pártot ütöttünk ellene;
10 Pea naʻe ʻikai te mau talangofua ki he leʻo ʻo Sihova ko honau ʻOtua, ke ʻalu ʻi hono ngaahi fono ʻaia naʻa ne fokotuʻu ʻi homau ʻao, ʻi heʻene kau tamaioʻeiki ko e kau palōfita.
És nem hallgattunk az Úrnak, a mi Istenünknek szavára, hogy járjunk az ő törvényeiben, a melyeket előnkbe adott, az ő szolgái, a próféták által.
11 ʻIo, kuo maumau ʻe ʻIsileli kotoa pē hoʻo fono, ʻi heʻenau tafoki, ke ʻoua naʻa nau talangofua ki ho leʻo; ko ia, kuo lilingi ai ʻae malaʻia kiate kimautolu, pea mo e fuakava ʻaia ʻoku tohi ʻi he fono ʻa Mōsese, ko e tamaioʻeiki ʻae ʻOtua, koeʻuhi kuo mau fai angahala kiate ia.
És az egész Izráel áthágta a te törvényedet, és elhajlottak, hogy ne hallgassanak a te szódra. Ezért reánk szakad az átok és eskü, a mely meg van írva Mózesnek, az Isten szolgájának törvényében; mert vétkeztünk ellene!
12 Pea kuo ne fakamoʻoni ki heʻene ngaahi folofola, ʻaia naʻa ne folofola kiate kimautolu, pea mo homau kau fakamaau, ʻaia naʻe fakamaauʻi ʻakimautolu, ʻi heʻene ʻomi kiate kimautolu ʻae kovi lahi: he naʻe ʻikai ha fai ʻi he lalo langi kotoa pē ʻo hangē ko ia kuo fai ki Selūsalema.
És teljesíté az ő szavait, a melyeket szóla ellenünk és a mi bíráink ellen, a kik minket ítéltek, hogy nagy veszedelmet hoz reánk; mert nem történt olyan az egész ég alatt, a milyen történt Jeruzsálemben.
13 ʻO hangē ko ia naʻe tohi ʻi he fono ʻa Mōsese, kuo hoko ʻae kovi ni kotoa pē kiate kimautolu: ka naʻe ʻikai ke fai ʻemau lotu ʻi he ʻao ʻo Sihova ko homau ʻOtua, koeʻuhi ke mau tafoki mei heʻemau ngaahi hia, pea ʻilo hoʻo moʻoni.
A mint írva van a Mózes törvényében, az a veszedelem mind reánk jöve! És az Úrnak, a mi Istenünknek szine előtt nem esedeztünk, hogy megtértünk volna a mi álnokságainkból, és figyeltünk volna a te igazságodra.
14 Ko ia kuo leʻohi ʻa Sihova ki he kovi, pea kuo ne fakahoko ia kiate kimautolu: he ʻoku māʻoniʻoni ʻa Sihova ko homau ʻOtua, ʻi heʻene ngāue kotoa pē ʻaia ʻoku ne fai: he naʻe ʻikai te mau talangofua ki hono leʻo.
Azért készen tartotta az Úr a veszedelmet, és azt reánk hozá: mert igaz az Úr, a mi Istenünk minden cselekedetében, melyeket cselekszik; mert nem hallgattunk az ő szavára.
15 “Pea ko eni, ʻE ʻEiki ko homau ʻOtua, ʻa koe naʻa ke ʻomi ʻa hoʻo kakai mei he fonua ko ʻIsipite ʻaki ʻae nima mālohi, pea kuo ke maʻu kiate koe ʻae ongoongo, ʻo hangē ʻi he ʻaho ni; kuo mau angahala, kuo mau fai kovi.
Most azért, oh mi Urunk, Istenünk! a ki kihoztad a te népedet Égyiptom földéből hatalmas kézzel, és nevet szereztél magadnak, mint ma is van: vétkeztünk, gonoszul cselekedtünk!
16 “ʻE Sihova ʻoku ou kole kiate koe, ʻo fakatatau mo hoʻo māʻoniʻoni kotoa pē, ke fakaʻafeʻi ho houhau mo ho tuputāmaki lahi mei hoʻo kolo ko Selūsalema, ko ho moʻunga tapu: he koeʻuhi ko ʻemau ngaahi hia, pea mo e hia ʻa ʻemau ngaahi tamai, kuo hoko ʻa Selūsalema, mo hoʻo kakai, ko e manukiʻanga kiate kinautolu kotoa pē, ʻoku nofo takatakai kiate kimautolu.
Uram, a te igazságod teljessége szerint forduljon el, kérlek, a te haragod és búsulásod a te városodtól, Jeruzsálemtől, a te szentséges hegyedtől, mert a mi bűneinkért és a mi atyáink hamisságaiért gyalázatára van Jeruzsálem és a te néped mindeneknek mi körültünk.
17 Pea ko eni, ʻe homau ʻOtua, fanongo ki he hū ʻa hoʻo tamaioʻeiki, mo ʻene ngaahi kole, pea tuku ke ulo mai ho fofonga ki ho fale tapu, ʻaia ʻoku lala, koeʻuhi ko koe pe, ʻe ʻEiki.
És most hallgasd meg, oh Istenünk, a te szolgádnak könyörgését és esedezéseit, és világosítsd meg az Úrért a te orczádat a te szent helyeden, a mely elpusztíttatott.
18 ʻE hoku ʻOtua, fakatokangaʻi ho fofonga, pea fanongo, ke ke fofonga ʻaa, pea ʻafioʻi homau tuʻutāmaki, pea mo e kolo ʻoku ui ʻaki ho huafa: he ʻoku ʻikai te mau ʻatu ʻemau ngaahi kole ki ho ʻao, koeʻuhi ko ʻemau māʻoniʻoni, ka koeʻuhi ko hoʻo ngaahi ʻaloʻofa lahi.
Hajtsad, én Istenem, a te füledet hozzánk és hallgass meg; nyisd meg szemeidet és tekintsd meg a mi pusztulásunkat és a várost, a mely a te nevedről neveztetik; mert nem a mi igazságunkban, hanem a te nagy irgalmasságodban bízva terjesztjük elődbe a mi esedezéseinket.
19 ʻE ʻEiki, fanongo, ʻE ʻEiki, fakamolemole; ʻE ʻEiki, tokanga, mo fai; ʻoua naʻa fakatuai, koeʻuhi pe ko koe, ʻe hoku ʻOtua; he ko hoʻo kolo, mo hoʻo kakai ʻoku ui ʻaki ho huafa.”
Uram, hallgass meg! Uram, légy kegyelmes! Uram, légy figyelmetes, és cselekedd meg, ne késedelmezzél tennen magadért, oh én Istenem; mert a te nevedről neveztetik a te városod és a te néped.
20 Pea lolotonga ʻeku kei lea, mo lotu, mo fakahā ʻeku hia, mo e hia ʻa hoku kakai ko ʻIsileli, mo ʻeku kei ʻatu ʻeku kole ʻi he ʻao ʻo Sihova ko hoku ʻOtua, koeʻuhi ko e moʻunga tapu ʻo hoku ʻOtua;
És még szólék és imádkozám, és vallást tevék az én bűnömről, és az én népemnek, az Izráelnek bűnéről; és esedezésemet az Úr elé, az én Istenem elé terjesztém az én Istenemnek szent hegyéért.
21 ʻIo, ʻi he lolotonga ʻeku kei lea ʻi he lotu, naʻe fekau ke puna vave mai ʻae tangata, ʻio, ko Kepeleli, ʻaia naʻaku mamata ʻi he meʻa hā mai ʻi hono kamataʻanga, pea naʻe haʻu ia ʻo ala kiate au, ʻi he feituʻulaʻā ʻoe feilaulau efiafi.
És még az imádságot mondom vala, mikor ama férfiú, Gábriel, a kit elébb a látomásban láttam vala, sebességgel repülvén, megillete engem az estvéli áldozat idején.
22 Pea ne fakahā mai, pea naʻa ma talanoa mo au, ʻo ne pehē, “ʻE Taniela, kuo u toki haʻu koeʻuhi ke tuku kiate koe ʻae poto mo e ʻilo.
És értésemre adá, és szóla nékem és monda: Dániel, most jöttem ki, hogy értelemre tanítsalak.
23 ʻI he kamata fai ʻa hoʻo ngaahi kole naʻe hoko mai ʻae fekau, pea kuo u haʻu ke fakahā kiate koe; he ko e ʻofeina lahi koe: ko ia ke ke ʻilo ʻae meʻa pea ke fakakaukau ki he meʻa hā mai.
A te esedezésed kezdetén egy szózat támadt, és én eljöttem, hogy megjelentsem; mert te kedves vagy: vedd eszedbe azért a szózatot, és értsd meg a látomást!
24 “Kuo kotofa pau ʻae uike ʻe fitungofulu ki hoʻo kakai, mo hoʻo kolo tapu, ke fakaʻosi ʻae angahala, mo fakangata ʻae ngaahi hia, pea ke fai ʻae fakalelei koeʻuhi ko e angahia, pea ke fakahoko mai ʻae māʻoniʻoni taʻengata, pea ke fakamaau ke maʻu ʻae meʻa hā mai mo e kikite, pea ke fakanofo ʻae Fungani Māʻoniʻoni.
Hetven hét szabatott a te népedre és szent városodra, hogy vége szakadjon a gonoszságnak és bepecsételtessék a bűn, és hogy eltöröltessék a hamisság és elhozassék az örök igazság, és bepecsételtessék a látomás és a próféták, és felkenettessék a Szentek szente.
25 Ko ia ke ke poto pea ke ʻilo, mei he fakahā ʻoe fekau ke fakafoʻou mo langa ʻa Selūsalema, ʻo aʻu ki he Misaia ko e ʻEiki, ko e uike ʻe fitu ia, mo e uike ʻe onongofulu ma ua: ʻe toe langa ʻae hala mo e ʻa maka, ʻio, ʻi he kuonga ʻoe maveuveu.
Tudd meg azért és vedd eszedbe: A Jeruzsálem újraépíttetése felől való szózat keletkezésétől a Messiás-fejedelemig hét hét és hatvankét hét van és újra megépíttetnek az utczák és a kerítések, még pedig viszontagságos időkben.
26 Pea hili ʻae uike ʻe onongofulu ma ua ʻe motuhi ʻae Misaia, ka e ʻikai koeʻuhi ko ia: pea ko e kakai ʻoe ʻeiki ʻe haʻu, te nau fakaʻauha ʻae kolo mo e potu tapu; pea ko hono ngata ʻo ia ʻe hoko ʻo hangē ko e melemo, pea kuo pau pe ke fai ʻi ai ʻae ngaahi kovi, ʻo aʻu ki he ngataʻanga ʻoe taʻu.
A hatvankét hét mulva pedig kiirtatik a Messiás és senkije sem lesz. És a várost és a szenthelyet elpusztítja a következő fejedelem népe; és vége lesz mintegy vízözön által, és végig tart a háború, elhatároztatott a pusztulás.
27 Pea ʻe fakamoʻoni ʻe ia ʻae fuakava mo e tokolahi ʻi he uike ʻe taha: pea ʻi he lotolotonga ʻoe uike ʻe fakangata ʻe ia hono fai ʻae feilaulau, mo e feilaulau tutu; pea ʻoka kāpui ia ʻe he meʻa fakalielia ʻoe fakaʻauha, ʻe fai ʻaia kuo tuʻutuʻuni ʻo aʻu ki he ngataʻanga, pea ʻe lilingi atu ia ki he fakaʻauha.”
És egy héten át sokakkal megerősíti a szövetséget, de a hét felén véget vet a véres áldozatnak és az ételáldozatnak, és útálatosságok szárnyán pusztít, a míg az enyészet és a mi elhatároztatott, a pusztítóra szakad.
