< Taniela 9 >
1 ʻI he ʻuluaki taʻu ʻo Talaiasi ko e foha ʻo ʻAhasivelo ko e hako ʻoe kau Mitia, ʻaia naʻe fakanofo ko e tuʻi ki he puleʻanga ʻoe kau Kalitia;
Első évében Darjávesnek, Achásvérós fiának, Média magzatjából, a ki királylyá tétetett a kaldeusok királysága fölé,
2 ʻI he ʻuluaki taʻu ʻo ʻene pule, ko au Taniela naʻaku ʻilo mei he ngaahi tohi, hono lau ʻoe ngaahi taʻu ʻaia naʻe hoko ai ʻae folofola ʻa Sihova kia Selemaia, ko e palōfita, koeʻuhi ʻi he pehē, ʻE fakakakato ʻae taʻu ʻe fitungofulu mo e fakalala ʻo Selūsalema.
uralkodása első évében, én Dániél kutattam a könyvekben az évek számát, a melyekről lett az Örökkévaló igéje Jirmejához a prófétához, hogy Jeruzsálem romjai fölött el hagy telni hetven évet.
3 Pea ne u hanga hoku mata kia Sihova ko e ʻOtua, ke kumi ʻi he lotu mo e ngaahi kole mo e ʻaukai mo e ʻai ʻae tauangaʻa mo e efuefu.
És fordítottam arczomat az Úrhoz, az Istenhez, hogy keressek imádságot és könyörgést, bőjtben meg zsákban és hamuban.
4 Pea ne u lotu kia Sihova, ko hoku ʻOtua, pea ne u fai ʻeku vete, pea ne u pehē, “ʻE Sihova, ko e ʻOtua lahi mo fakamanavahēʻia, ʻoku ʻiate ia ʻae fuakava mo e ʻaloʻofa maʻanautolu ʻoku ʻofa kiate ia, pea kiate kinautolu ʻoku maʻu ʻene ngaahi fekau:
És imádkoztam az Örökkévalóhoz, Istenemhez s vallomást tettem és mondtam: Oh, én Uram, a nagy és félelmetes Isten, a ki megőrzi a szövetséget és a szeretetet azok számára, kik őt szeretik s a kik parancsolatait megőrzik!
5 “Kuo mau angahala, pea kuo mau fai angahala mo fai kovi, pea kuo mau talangataʻa, ʻio, ʻi heʻemau hē mei hoʻo ngaahi fekau pea mo hoʻo ngaahi fakamaau:
Vétkeztünk, bűnt követtünk el, gonoszul cselekedtünk és fellázadtunk, s eltértünk a te parancsolataidtól s törvényeidtől;
6 Pea naʻe ʻikai te mau fanongo ki hoʻo kau tamaioʻeiki ʻae kau palōfita, ʻakinautolu naʻe lea ʻi ho huafa ki homau ngaahi tuʻi, mo homau houʻeiki mo ʻemau ngaahi tamai, pea mo e kakai kotoa pē ʻoe fonua.
s nem hallgattunk szolgáidra, a prófétákra, a kik a te nevedben beszéltek királyainkhoz, nagyjainkhoz és őseinkhez s az ország egész népéhez.
7 ʻE ʻEiki ʻoku ʻaʻau ʻae māʻoniʻoni ka ʻoku ʻamautolu ʻae mā ʻoe mata, ʻo hangē ko e ʻaho ni; ki he kau tangata ʻo Siuta, pea ki he kakai ʻo Selūsalema, pea ki ʻIsileli kotoa pē ʻoku ofi mo mamaʻo atu ʻi he ngaahi fonua kotoa pē ʻaia kuo ke kapusi ʻakinautolu ki ai, koeʻuhi ko e angahala kuo nau fai angahala ai kiate koe.
Tied, Uram, az igazság, s miénk az arcznak szégyene, mint az van e mai napon, Jehúda embereié és Jeruzsálem lakóié a egész Izraélé, a kik közel vannak és a kik távol vannak mindazon országokban, a hová eltaszítottad őket hütlenségükért, a melylyel hűtelenkedtek ellened.
8 ʻE ʻEiki ʻoku ʻamautolu ʻae mā ʻoe mata, ʻa homau ngaahi tuʻi, mo homau houʻeiki, pea mo ʻemau ngaahi tamai, koeʻuhi kuo mau fai angahala kiate koe.
Örökkévaló, mienk az arcznak szégyene, királyainké, nagyjainké és őseinké, a kik vétkeztünk ellened;
9 ʻOku ʻia Sihova ko homau ʻOtua ʻae ngaahi ʻaloʻofa mo e fakamolemole, ka naʻa mau angatuʻu kiate ia;
az Úré, Istenünké az irgalom és a megbocsátás, mert mi fellázadtunk ellene,
10 Pea naʻe ʻikai te mau talangofua ki he leʻo ʻo Sihova ko honau ʻOtua, ke ʻalu ʻi hono ngaahi fono ʻaia naʻa ne fokotuʻu ʻi homau ʻao, ʻi heʻene kau tamaioʻeiki ko e kau palōfita.
s nem hallgattunk az Örökkévaló, a mi Istenünk szavára, hogy járnánk tanai szerint, a melyeket elénk adott szolgái a próféták által.
11 ʻIo, kuo maumau ʻe ʻIsileli kotoa pē hoʻo fono, ʻi heʻenau tafoki, ke ʻoua naʻa nau talangofua ki ho leʻo; ko ia, kuo lilingi ai ʻae malaʻia kiate kimautolu, pea mo e fuakava ʻaia ʻoku tohi ʻi he fono ʻa Mōsese, ko e tamaioʻeiki ʻae ʻOtua, koeʻuhi kuo mau fai angahala kiate ia.
És egész Izraél megszegte tanodat s letért, nem hallgatva szavadra; reánk omlott az átok és az eskü, a mely irva van Mózesnek, Isten szolgájának tanában, mert vétkeztünk ellene.
12 Pea kuo ne fakamoʻoni ki heʻene ngaahi folofola, ʻaia naʻa ne folofola kiate kimautolu, pea mo homau kau fakamaau, ʻaia naʻe fakamaauʻi ʻakimautolu, ʻi heʻene ʻomi kiate kimautolu ʻae kovi lahi: he naʻe ʻikai ha fai ʻi he lalo langi kotoa pē ʻo hangē ko ia kuo fai ki Selūsalema.
És föntartotta szavát, a melyet szólt rólunk és biráinkról, kik birák voltak felettünk, elhozván reánk, nagy veszedelmet, úgy hogy nem történt az egész ég alatt, a milyen történt Jeruzsálemben;
13 ʻO hangē ko ia naʻe tohi ʻi he fono ʻa Mōsese, kuo hoko ʻae kovi ni kotoa pē kiate kimautolu: ka naʻe ʻikai ke fai ʻemau lotu ʻi he ʻao ʻo Sihova ko homau ʻOtua, koeʻuhi ke mau tafoki mei heʻemau ngaahi hia, pea ʻilo hoʻo moʻoni.
mint irva van Mózes tanában, ez az egész veszedelem jött reánk, de nem fohászkodtunk az Örökkévalóhoz, a mi Istenünkhöz, megtérve büneinktől s belátva a te igazságodat.
14 Ko ia kuo leʻohi ʻa Sihova ki he kovi, pea kuo ne fakahoko ia kiate kimautolu: he ʻoku māʻoniʻoni ʻa Sihova ko homau ʻOtua, ʻi heʻene ngāue kotoa pē ʻaia ʻoku ne fai: he naʻe ʻikai te mau talangofua ki hono leʻo.
És őrködött az Örökkévaló a veszedelem fölött és elhozta reánk, mert igazságos az Örökkévaló a mi Istenünk mind az ő tetteiben, a melyeket tett, de mi nem hallgattunk szavára.
15 “Pea ko eni, ʻE ʻEiki ko homau ʻOtua, ʻa koe naʻa ke ʻomi ʻa hoʻo kakai mei he fonua ko ʻIsipite ʻaki ʻae nima mālohi, pea kuo ke maʻu kiate koe ʻae ongoongo, ʻo hangē ʻi he ʻaho ni; kuo mau angahala, kuo mau fai kovi.
És most, oh Uram, Istenünk, a ki kivezetted népedet Egyiptom országából erős kézzel s nevet szereztél magadnak, mint az van a mai napon, mi vétkeztünk, gonoszok voltunk.
16 “ʻE Sihova ʻoku ou kole kiate koe, ʻo fakatatau mo hoʻo māʻoniʻoni kotoa pē, ke fakaʻafeʻi ho houhau mo ho tuputāmaki lahi mei hoʻo kolo ko Selūsalema, ko ho moʻunga tapu: he koeʻuhi ko ʻemau ngaahi hia, pea mo e hia ʻa ʻemau ngaahi tamai, kuo hoko ʻa Selūsalema, mo hoʻo kakai, ko e manukiʻanga kiate kinautolu kotoa pē, ʻoku nofo takatakai kiate kimautolu.
Uram, minden igazságod szerint forduljon el, kérlek, haragod s indulatod városodtól, Jeruzsálemtől, a te szent hegyedtől, mert vétkeink által és őseink bűnei által Jeruzsálem s a te néped gyalázattá lett mind a körülöttünk levőknek.
17 Pea ko eni, ʻe homau ʻOtua, fanongo ki he hū ʻa hoʻo tamaioʻeiki, mo ʻene ngaahi kole, pea tuku ke ulo mai ho fofonga ki ho fale tapu, ʻaia ʻoku lala, koeʻuhi ko koe pe, ʻe ʻEiki.
És most hallgass, oh Istenünk, szolgád imádságára s könyörgéseire s világíttasd arczodat elpusztult szentélyed felé, Uram kedvéért.
18 ʻE hoku ʻOtua, fakatokangaʻi ho fofonga, pea fanongo, ke ke fofonga ʻaa, pea ʻafioʻi homau tuʻutāmaki, pea mo e kolo ʻoku ui ʻaki ho huafa: he ʻoku ʻikai te mau ʻatu ʻemau ngaahi kole ki ho ʻao, koeʻuhi ko ʻemau māʻoniʻoni, ka koeʻuhi ko hoʻo ngaahi ʻaloʻofa lahi.
Hajlitsd, oh Istenem, füledet s halljad, nyisd meg szemeidet és nézd pusztulásunkat s a várost, mely fölött neved neveztetik, mert nem a mi igazságunkért visszük könyörgésünket te eléd, hanem a, te nagy irgalmadért.
19 ʻE ʻEiki, fanongo, ʻE ʻEiki, fakamolemole; ʻE ʻEiki, tokanga, mo fai; ʻoua naʻa fakatuai, koeʻuhi pe ko koe, ʻe hoku ʻOtua; he ko hoʻo kolo, mo hoʻo kakai ʻoku ui ʻaki ho huafa.”
Uram, halljad, Uram, bocsáss meg, Uram, figyelj és cselekedj, ne késsél; a te kedvedért, Istenem, mert a neved neveztetik városod fölött és néped fölött.
20 Pea lolotonga ʻeku kei lea, mo lotu, mo fakahā ʻeku hia, mo e hia ʻa hoku kakai ko ʻIsileli, mo ʻeku kei ʻatu ʻeku kole ʻi he ʻao ʻo Sihova ko hoku ʻOtua, koeʻuhi ko e moʻunga tapu ʻo hoku ʻOtua;
Én még egyre beszéltem s imádkoztam s bevallottam vétkemet s népemnek Izraélnek vétkét s könyörgésemet vittem az Örökkévaló, az én Istenem elé az én Istenem szent hegyéért-
21 ʻIo, ʻi he lolotonga ʻeku kei lea ʻi he lotu, naʻe fekau ke puna vave mai ʻae tangata, ʻio, ko Kepeleli, ʻaia naʻaku mamata ʻi he meʻa hā mai ʻi hono kamataʻanga, pea naʻe haʻu ia ʻo ala kiate au, ʻi he feituʻulaʻā ʻoe feilaulau efiafi.
én még egyre beszéltem az imádságban, és a férfi Gábriél, a kit a kezdetben láttam a látomásban fáradságtól kifáradtan, hozzám érkezett az estéli áldozat idején;
22 Pea ne fakahā mai, pea naʻa ma talanoa mo au, ʻo ne pehē, “ʻE Taniela, kuo u toki haʻu koeʻuhi ke tuku kiate koe ʻae poto mo e ʻilo.
és értelmezve beszélt velem és mondta: Dániél, most jöttem el, hogy oktassalak értelemre.
23 ʻI he kamata fai ʻa hoʻo ngaahi kole naʻe hoko mai ʻae fekau, pea kuo u haʻu ke fakahā kiate koe; he ko e ʻofeina lahi koe: ko ia ke ke ʻilo ʻae meʻa pea ke fakakaukau ki he meʻa hā mai.
Könyörgésed kezdetén kijött az ige s én eljöttem tudtodra adni, mert kedvelt ember vagy; ügyelj hát az igére s értsd meg a látomást.
24 “Kuo kotofa pau ʻae uike ʻe fitungofulu ki hoʻo kakai, mo hoʻo kolo tapu, ke fakaʻosi ʻae angahala, mo fakangata ʻae ngaahi hia, pea ke fai ʻae fakalelei koeʻuhi ko e angahia, pea ke fakahoko mai ʻae māʻoniʻoni taʻengata, pea ke fakamaau ke maʻu ʻae meʻa hā mai mo e kikite, pea ke fakanofo ʻae Fungani Māʻoniʻoni.
Hetven hét van megszabva népedre és szent városodra, a bűntett befejezésére és a vétek betöltésére és a bünnek engesztelésére és az örök igazság elhozására és a prófétai látomás megpecsételésére és a szentek szentjének fölkenésére.
25 Ko ia ke ke poto pea ke ʻilo, mei he fakahā ʻoe fekau ke fakafoʻou mo langa ʻa Selūsalema, ʻo aʻu ki he Misaia ko e ʻEiki, ko e uike ʻe fitu ia, mo e uike ʻe onongofulu ma ua: ʻe toe langa ʻae hala mo e ʻa maka, ʻio, ʻi he kuonga ʻoe maveuveu.
S tudjad s értsd meg: attól, hogy kiindult az az ige Jeruzsálem helyreállitására és fölépítésére egész a fejedelmi fölkentig hét hét van; és hatvankét hét mulva ujból felépíttetik térség és árok, és pedig az idők szorultságában.
26 Pea hili ʻae uike ʻe onongofulu ma ua ʻe motuhi ʻae Misaia, ka e ʻikai koeʻuhi ko ia: pea ko e kakai ʻoe ʻeiki ʻe haʻu, te nau fakaʻauha ʻae kolo mo e potu tapu; pea ko hono ngata ʻo ia ʻe hoko ʻo hangē ko e melemo, pea kuo pau pe ke fai ʻi ai ʻae ngaahi kovi, ʻo aʻu ki he ngataʻanga ʻoe taʻu.
A hatvankét hét után pedig kiirtatik egy fölkent és nincs senkije; s a várost és a szentélyt elpusztitja egy fejedelemnek népe, a ki elérkezik és kinek vége lesz áradátban és végig lesz háboru, pusztulás van elhatározva.
27 Pea ʻe fakamoʻoni ʻe ia ʻae fuakava mo e tokolahi ʻi he uike ʻe taha: pea ʻi he lotolotonga ʻoe uike ʻe fakangata ʻe ia hono fai ʻae feilaulau, mo e feilaulau tutu; pea ʻoka kāpui ia ʻe he meʻa fakalielia ʻoe fakaʻauha, ʻe fai ʻaia kuo tuʻutuʻuni ʻo aʻu ki he ngataʻanga, pea ʻe lilingi atu ia ki he fakaʻauha.”
És erős szövetséget köt sokakkal egy hétig, s egy fél héten át beszüntet vágó áldozatot és lisztáldozatot s undokságok szárnyán pusztitó jön, egész addig, hogy a végzet és határozat ráömlik a pusztitóra.