< ʻAmosi 5 >
1 Fanongo ki he lea ni, ʻoku ou ʻai kiate kimoutolu, ʻi he tangilāulau, ʻe fale ʻo ʻIsileli.
Halljátok meg e beszédet, a melyet síródalként szólok ti rólatok, Izráelnek háza!
2 “Kuo hinga ʻae taʻahine ʻa ʻIsileli, ʻe ʻikai te ne toetuʻu; kuo liʻaki ia ʻi hono fonua; ʻoku ʻikai ha taha ke toe fokotuʻu ia.”
Elesett, nem kel fel többé Izráelnek szűze; végig terült az ő földén, és nincs, a ki felemelné.
3 He ʻoku pehē ʻe Sihova, ko e ʻOtua; “Ko e kolo naʻe ʻalu ai ʻae toko taha afe, ʻe toe pe ʻae toko teau, pea ko ia naʻe ʻalu ai ʻae toko teau, ʻe toe pe ʻae toko hongofulu, ki he fale ʻo ʻIsileli.
Bizony így szól az Úr Isten: A mely város ezerrel indult ki, százzal marad csak meg; a mely pedig százzal indult ki, tízzel marad csak meg Izráel házául.
4 Pea ʻoku pehē ʻe Sihova ki he fale ʻo ʻIsileli, “Kumi kiate au, pea te mou moʻui:
Bizony így szól az Úr az Izráel házához: Engem keressetek, és éltek!
5 Kaeʻoua naʻa kumi ʻa Peteli, pe hū ki Kilikali, pea ʻoua naʻa laka ki Peasipa: koeʻuhi ʻe ʻalu moʻoni ʻa Kilikali ke pōpula, pea ʻe hoko ʻa Peteli ko e meʻa noa pē.
És ne keressétek Béth-Elt; Gilgálba se menjetek; Beér-Sebába se menjetek át. Mert Gilgál fogságba megy. Béth-El pedig semmivé lesz.
6 Kumi kia Sihova, pea te mou moʻui telia naʻa hā mai ia, hangē ko e afi ʻi he fale ʻo Siosefa, pea ne keina ia, kae ʻikai ha taha ʻi Peteli ke fuʻifuʻi ia.
Keressétek az Urat, és éltek, különben reátör, mint a tűz, a József házára és megemészti Béth-Elt, és nem lesz, a ki megoltsa.
7 Ko kimoutolu ʻoku liliu ʻae fakamaau ko e ʻakau kona, pea mou tuku ʻae angatonu ʻi he fonua,
A kik ürömmé változtatják az ítéletet és az igazságot földre tiporják.
8 [Kumi ia ]naʻa ne ngaohi ʻae fetuʻu ʻe fitu mo ʻOlioni, pea ʻoku ne liliu ʻae ʻata ʻoe mate ko e pongipongi, pea ne ngaohi ʻae ʻaho ke poʻuli ʻi he pō: pea ʻoku ne ui ʻae ngaahi vai ʻoe tahi, pea ne lilingi ia ki he funga ʻoe fonua: ko Sihova hono huafa:
A ki a fiastyúkot és a kaszáscsillagot teremtette; a ki reggellé változtatja a homályt és a nappalt éjszakává sötétíti; a ki hívja a tenger vizeit és kiönti azokat a földnek színére: az Úr annak a neve.
9 ʻOku ne fakamālohi ʻae vetekina ki he mālohi, koeʻuhi ke tauʻi ʻe he vetekina ʻae kolo.
A ki pusztulással sujtja a hatalmasokat, és pusztulás száll az erősségekre.
10 ʻOku nau fehiʻa kiate ia ʻoku fai ʻae valoki ʻi he matapā, pea ʻoku nau fākaliliʻa kiate ia ʻoku lea ʻi he angatonu.
Gyűlölik azt, a ki feddőzik a kapuban, és útálják azt, a ki feddhetetlenül beszél.
11 Koeʻuhi ko e meʻa ʻi hoʻomou malakiʻi ʻae kakai masiva, pea ʻoku mou toʻo meiate ia ʻae ngaahi kavenga uite: kuo mou langa ʻae ngaahi fale ʻaki ʻae maka kuo tā, ka ʻe ʻikai te mou nofo ai; kuo mou tō ʻae ngaahi ngoue vaine matamatalelei, ka ʻe ʻikai te mou inu uaine mei ai.
Annakokáért, mivelhogy tiportátok a szegényt és gabona-ajándékot vesztek tőle: bár faragott kőből építtetek házakat, de nem lakoztok azokban, bár gyönyörűséges szőlőket plántáltok, de nem isztok azoknak borából.
12 He ʻoku ou ʻilo hoʻomou ngaahi talangataʻa lahi, pea mo hoʻomou fungani angahala: ʻoku nau fakamamahiʻi ʻae angatonu, ʻoku nau maʻu tukungoue, pea ʻoku nau fakateketeke atu ʻae kakai masiva ʻi he matapā.
Mert tudom, hogy sok a ti bűnötök, és nagyok a ti vétkeitek! Igazak nyomorgatói, váltságdíj-szedők vagytok; és elnyomják a szegényeket a kapuban!
13 Ko ia ʻe longo ai ʻae fakapotopoto ʻi he kuonga ko ia; he ko e kuonga kovi.
Azért hallgat az eszes ebben az időben, mert gonosz idő ez.
14 Kumi ʻae lelei, kae ʻikai ko e kovi, koeʻuhi ke mou moʻui: ko ia, ko Sihova ko e ʻOtua ʻoe ngaahi tokolahi, te ne ʻiate kimoutolu, ʻo hangē ko hoʻomou lea.
Keressétek a jót és ne a gonoszt, hogy éljetek, és akkor veletek lesz az Úr, a Seregek Istene, a mint mondjátok.
15 Fehiʻa ki he kovi, pea ʻofa ki he lelei, pea fokotuʻumaʻu ʻae fakamaau ʻi he matapā; heiʻilo pe ʻe ʻaloʻofa ʻa Sihova, ko e ʻOtua ʻoe ngaahi kautau, ki he toenga ʻo Siosefa.”
Gyűlöljétek a gonoszt és szeressétek a jót; állítsátok vissza a kapuban az igazságot; talán megkegyelmez az Úr, a Seregek Istene a József maradékinak.
16 Ko ia ko Sihova ko e ʻOtua ʻoe ngaahi kautau, ko e ʻEiki, ʻoku pehē, “ʻE ʻi ai ʻae tangi ʻi he ngaahi hala kotoa pē; pea te nau pehē ʻi he ngaahi hala motuʻa kotoa pē, ‘ʻOiauē! ʻOiauē!’ Pea te nau ui ʻae tangata ngoue ki he tangi, pea mo kinautolu ʻoku poto ʻi he tangilāulau ke fai ʻae tangi.
Azt mondja azért az Úr, a Seregek Istene, az én Uram: Minden térségen siralom lesz és minden utczán ezt mondják: jaj, jaj! s a szántóvetőt is gyászra hívják, s a sírni tudókat siralomra;
17 Pea ʻe ʻi ai ʻae tangi ʻi he ngoue vaine kotoa pē: he te u laka mai ʻiate koe,” ʻoku pehē ʻe Sihova.
És minden szőlőben siralom lesz, mert átmegyek te közötted, ezt mondja az Úr.
18 “Malaʻia kiate kimoutolu ʻoku holi ki he ʻaho ʻo Sihova! He koeʻumaʻā ia kiate kimoutolu? Ko e ʻaho ʻo Sihova kuo poʻuli, kae ʻikai maama.
Jaj azoknak, a kik kívánják az Úrnak napját! Mire való néktek az Úrnak napja? Sötétség az és nem világosság.
19 Hangē ko e tangata ʻoku hola mei he laione, pea ʻoku ne fakafetaulaki mo ha pea; pe ko ha taha ne hū ki fale, pea ne faʻaki hono nima ki he holisi, ka naʻe ʻuusi ia ʻe ha ngata.
Mintha valaki oroszlán elől szaladna, és medve bukkanna rá; vagy pedig bemenne a házba és kezét a falhoz támasztaná, és kígyó marná meg.
20 ʻIkai ʻe poʻuli ʻae ʻaho ʻo Sihova, pea ʻikai maama? ʻIo, ko e poʻuli ʻaupito, ka ʻe ʻikai ʻi ai ha maama siʻi ke ulo?
Nem sötétség lesz-é az Úrnak napja és nem világosság?! Sötétség lesz az, s még hajnalfénye sem lesz.
21 “ʻOku ou fehiʻa, ʻoku ou fakaliliʻa ki homou ngaahi ʻaho kātoanga, pea ʻe ʻikai te u nanamu ki hoʻomou ngaahi fakataha mamafa.
Gyűlölöm, megvetem a ti ünnepeiteket, és nem gyönyörködöm a ti összejöveteleitekben.
22 Neongo ʻoku mou hifo ʻaki ʻae ngaahi feilaulau tutu mo e ngaahi feilaulau meʻakai, ʻe ʻikai te u maʻu ia: pea ʻe ʻikai te u tokangaʻi ʻae ngaahi feilaulau fakalelei ʻo hoʻomou fanga manu sino.
Még ha égőáldozatokkal áldoztok is nékem, sőt ételáldozataitokat sem kedvelem; kövér hálaáldozataitokra rá se tekintek.
23 Hiki ke mamaʻo ʻiate au ʻae longoaʻa ʻo hoʻomou hiva; he ʻe ʻikai te u fanongo ki he mālie ʻo hoʻomou ngaahi meʻa faiva.
Távoztasd el tőlem énekeid zaját, hárfáid pengését sem hallgathatom.
24 Ka ʻe tuku ʻae fakamaau ke tafe hangē ko e vai, pea mo e angatonu hangē ko e vaitafe mālohi.
Hanem folyjon az ítélet, mint a víz, és az igazság, mint a bővizű patak.
25 “Kuo mou hifo ʻaki ʻae ngaahi feilaulau mo e ngaahi hifo kiate au, ʻi he taʻu ʻe fāngofulu ʻi he toafa, ʻe fale ʻo ʻIsileli?
Járultatok-é hozzám véres áldozatokkal s ételáldozatokkal a pusztában negyven éven át, oh Izráel háza?!
26 Ka kuo mou fua ʻae fale fehikitaki ʻo homou Moloke mo Kiuni, ko hoʻomou ongo tamapua, ko e fetuʻu ʻo homou ʻotua, ʻaia naʻa mou ngaohi moʻomoutolu.
Majd viszitek hát Szikkútot, a ti királyotokat és Kijjunt, a ti képeiteket, a ti isteneitek csillagát, a melyet ti csináltatok magatoknak.
27 Ko ia te u pule ke mou ʻalu pōpula kituʻa Tamasikusi:” ʻoku pehē ʻa Sihova, ʻaia ko hono huafa, ko e ʻOtua ʻoe ngaahi kautau.
És Damaskuson túlra száműzlek titeket, azt mondja az Úr, a kinek neve Seregeknek Istene.