< ʻAmosi 4 >

1 Fanongo ki he lea, ʻakimoutolu ko e fanga pulu ʻa Pesani, ʻoku ʻi he ngaahi moʻunga ʻo Samēlia, ʻakimoutolu ʻoku fakamālohiʻi ʻae masiva, pea ʻoku taʻomia ai ʻae paea, ʻakimoutolu ʻoku mou pehē ki honau ngaahi ʻeiki, “ʻOmi, ka mau inu.”
Halljátok meg e beszédet Básánnak ünői, a kik Samaria hegyén vagytok; a kik nyomorgatjátok a szegényeket, megrontjátok az ügyefogyottakat, a kik azt mondják az ő uroknak: Hozd elő, hadd igyunk!
2 Kuo fuakava ki heʻene māʻoniʻoni ʻe Sihova ko e ʻOtua, ʻo pehē, “Vakai, ʻe hoko ʻae ngaahi ʻaho kiate kimoutolu ʻaia ʻe ʻave kimoutolu ʻaki ʻae ngaahi mātaʻu, pea mo homou hako ʻaki ʻae mātaʻu ika.
Megesküdt az Úr Isten az ő szentségére, hogy ímé napok következnek reátok, a mikor szigonyokkal visznek el titeket, és a ti maradékotokat halászó horgokkal.
3 Pea te mou ʻalu kituʻa ʻi he ngaahi ava, ʻae fanga pulu kotoa pē ki he meʻa ʻoku ʻi hono ʻao, pea te mou lī ʻakinautolu ki he fale fakaʻeiʻeiki,” ʻoku pehē ʻe Sihova.
És a réseken mentek ki, mindenikőtök egyenest; és a Hermónba vettettek, ezt mondja az Úr.
4 “Haʻu ki Peteli, pea fai hala; ki Kilikali, pea fakalahi ʻae talangataʻa; pea ʻomi hoʻomou ngaahi feilaulau ʻi he pongipongi kotoa pē, mo hoʻomou fatongia lotu hili ʻae taʻu ʻe tolu;
Menjetek Béth-Elbe és vétkezzetek, szaporítsátok a vétkeket Gilgálban. Vigyétek fel reggelente áldozataitokat, és harmad-naponként tizedeiteket.
5 Pea hifo ʻaki ʻae feilaulau fakafetaʻi mo e meʻa fakatapu, pea malangaʻaki mo fakahā ʻae ngaahi hifo mataʻataʻatā: he ʻoku mou manako ai, ʻe fānau ʻa ʻIsileli,” ʻoku pehē ʻe Sihova ko e ʻOtua.
Kovászosból gyújtsatok hálaáldozatot; ajánljatok önkéntes áldozatokat, híreszteljétek; mert így szeretitek, Izráel fiai, azt mondja az Úr Isten.
6 “Pea naʻaku tuku ʻae nifo maʻa kiate kimoutolu ʻi homou ngaahi kolo kotoa pē, pea mo e masiva mā ʻi homou ngaahi potu kotoa pē: ka naʻe ʻikai te mou tafoki kiate au,” ʻoku pehē ʻe Sihova.
De én is bocsátottam rátok fogak tisztaságát minden városaitokban és kenyérszükséget minden helységeitekben, és még sem tértetek vissza hozzám, ezt mondja az Úr.
7 “Pea naʻaku taʻofi foki ʻae ʻuha meiate kimoutolu, ʻi he kei toe ʻae māhina ʻe tolu ki he ututaʻu: pea naʻaku pehē ke ʻuha ki he kolo ʻe taha, kae ʻikai ke ʻuha ki he kolo ʻe taha: naʻe ʻuha ki he potu ʻe taha, pea ko e potu naʻe ʻikai ke ʻuha ki ai ne mae ia.
De én is megvontam tőletek az esőt, három hónappal az aratás előtt, és esőt adtam egy városra, más városra pedig nem adtam esőt. Az egyik rész esőt kapott, az a rész pedig, a melyre nem esett eső, megszáradott.
8 Pea naʻe fononga ʻae kolo ʻe ua pe tolu ki he kolo ʻe taha, ke inu vai; ka naʻe ʻikai te nau fiu: ka naʻe ʻikai te mou tafoki kiate au,” ʻoku pehē ʻe Sihova.
És két-három város tántorgott egy-egy városba, vizet inni, de meg nem elégíttettek; és még sem tértetek vissza hozzám, ezt mondja az Úr.
9 “Kuo taaʻi ʻakimoutolu ʻaki ʻae mae mo e mahunu: ʻi he tupu ʻa hoʻomou ngoue, mo e ngoue vaine, mo e ʻakau ko e fiki mo e ʻolive, naʻe kai ia ʻe he ʻunufe maumau: ka naʻe ʻikai te mou tafoki kiate au,” ʻoku pehē ʻe Sihova.
Megvertelek titeket szárazsággal és ragyával; kerteiteknek, szőlőiteknek, fügefáitoknak és olajfáitoknak nagy részét megette a sáska; és még sem tértetek vissza én hozzám, ezt mondja az Úr.
10 “Kuo fekau kiate kimoutolu ʻae mahaki lahi ʻo hangē ko ʻIsipite: kuo tāmateʻi hoʻomou kau talavou ʻaki ʻae heletā, pea kuo ʻave hoʻomou fanga hoosi: pea kuo u ngaohi ke hoko ʻae namukū ʻoe nofoʻanga ʻo homou kau tau ki homou avaʻi ihu: ka naʻe ʻikai te mou tafoki kiate au,” ʻoku pehē ʻe Sihova.
Döghalált bocsátottam rátok, mint Égyiptomra; fegyverrel öltem ifjaitokat, fogságra vitettem lovaitokat; és táborotok bűzét egész orrotokig emeltem, és még sem tértetek vissza hozzám, ezt mondja az Úr.
11 “Kuo u fulihi hoʻomou niʻihi, hangē naʻe fulihi ʻe he ʻOtua ʻa Sotoma mo Komola, pea naʻa mou hangē ko e potupotuʻi afi kuo hamusi mei he vela: ka naʻe ʻikai te mou tafoki kiate au,” ʻoku pehē ʻe Sihova.
Felforgattam közületek többeket, a mint felforgatta Isten Sodomát és Gomorát, és olyanokká lettetek, mint a tűzből kikapott üszök; és még sem tértetek vissza hozzám, ezt mondja az Úr.
12 “Ko ia, ʻe pehē pe ʻa ʻeku fai kiate koe, ʻe ʻIsileli: pea koeʻuhi te u fai eni kiate koe, teuteu ke feʻiloaki mo ho ʻOtua, ʻe ʻIsileli.
Azért hát ekképen cselekeszem veled Izráel! Minthogy pedig ekképen cselekeszem veled, készülj Istened elé, oh Izráel!
13 Koeʻuhi, vakai, ko ia ia naʻe ngaohi ʻae ngaahi moʻunga, pea ne fakatupu ʻae matangi, pea ʻoku ne fakahā ki he tangata pe ko e hā ʻene mahalo, ʻoku ne ngaohi ʻae pongipongi ko e poʻuli, pea ʻoku ne malaki ʻae ngaahi potu māʻolunga ʻo māmani, Ko Sihova, ko e ʻOtua ʻoe ngaahi kautau ʻa hono huafa.”
Mert ímé, a ki hegyeket alkotott és a szelet teremtette, és a ki megjelenti az embernek az ő gondolatját, a ki a hajnalt sötétséggé változtatja és a föld magaslatain lépdel: az Úr ő, a Seregeknek Istene az ő neve.

< ʻAmosi 4 >