< Kau ʻAposetolo 24 >

1 Pea hili ʻae ʻaho ʻe nima, naʻe ʻalu hifo ʻa ʻAnanaia ko e taulaʻeiki lahi mo e kau mātuʻa, mo e tokotaha lea poto ko Tetulo, pea ne talatalaakiʻi ʻa Paula ki he tuʻi.
Öt nap mulva aztán aláméne Ananiás főpap a vénekkel és egy Tertullus nevű prókátorral, kik panaszt tettek a tiszttartónál Pál ellen.
2 Pea kuo ui ia ke tuʻu mai, naʻe kamata talatalaakiʻi ia ʻe Tetulo, ʻo pehē,
Mikor pedig ő előszólíttatott, Tertullus vádolni kezdé, mondván:
3 “ʻEiki ko Filike, ko e meʻa ʻiate koe ʻoku mau maʻu ai ʻae melino lahi, pea mo e ngaahi meʻa lelei ʻoku fai ki he puleʻanga ni, ʻi hoʻo pule poto maʻuaipē, pea ʻi he potu kotoa pē, pea ʻoku mau maʻu ia ʻi he fakafetaʻi lahi.
Nagyságos Félix, teljes háládatossággal ismerjük el, hogy te általad nagy békességet nyerünk, és a te gondoskodásod folytán igen jó intézkedések történnek e népre nézve, minden tekintetben és mindenütt.
4 Ka koeʻuhi ke ʻoua naʻaku kei fakafiuʻi koe, ʻoku ou kole kiate koe ke ke fanongo ʻi hoʻo angalelei ki heʻemau lea siʻi.
De hogy téged sok ideig ne tartóztassalak, kérlek hallgass meg minket röviden a te kegyelmességed szerint.
5 He kuo mau ʻiloʻi ʻae tangata ni ko e siana pauʻu, ko e fakatupu maveuveu ʻi he kakai Siu kotoa pē ʻo māmani, pea ko e takimuʻa ia ʻi he faʻahinga ʻoe kau Nāsaline:
Mi ugyanis úgy találtuk, hogy ez veszedelmes ember, és hasonlást támaszt a föld kerekségén levő valamennyi zsidó közt, és a nazarénusok felekezetének feje,
6 Pea kuo ne fai ke pauʻusiʻi mo e falelotu lahi foki: pea naʻa mau puke ia ʻo fai ke mau fakamaauʻi ia, ʻo fakatatau ki heʻemau fono.
Ki a templomot is meg akarta fertőztetni. Meg is fogtuk őt, és a mi törvényünk szerint akartuk megítélni.
7 Ka naʻe haʻu ʻae pule tau ko Lisia, ʻo ne fakamālohi ia mei homau nima,
De Lisiás, az ezredes, nagy karhatalommal oda jövén, kivevé őt kezünkből.
8 ‌ʻO ne fekau ke haʻu kiate koe hono kau tukuakiʻi: koeʻuhi ʻi hoʻo fakamaauʻi ia, te ke ʻiloʻi ai ʻae meʻa ni kotoa pē, ʻoku mau talatalaakiʻi ai ia.”
És azt parancsolá, hogy az ő vádolói hozzád jőjjenek. Tőle te magad, ha kihallgatod, értesülhetsz mindezekről, melyekkel mi őt vádoljuk.
9 Pea fakamoʻoni foki ʻe he kakai Siu, ʻonau pehē, ko e moʻoni ʻae ngaahi meʻa ni.
Helybenhagyák pedig a zsidók is, mondogatván, hogy úgy vannak ezek.
10 Pea kuo taʻalo atu ʻae tuʻi kia Paula, ke ne lea mai, pea ne pehē, “Ko e meʻa ʻi heʻeku ʻilo kuo lahi ʻae taʻu kuo ke fakamaau ai ʻae kakai ni, ko ia ʻoku ou fai fiefia ai ʻa ʻeku fakamatala:
Felele pedig Pál, miután intett néki a tiszttartó a szólásra: Mivelhogy tudom, hogy te sok esztendő óta vagy e népnek bírája, bátorságosabban védekezem a magam ügyében,
11 Koeʻuhi ʻoku ke faʻa ʻilo, kuo ʻaho hongofulu ma ua pe talu ʻeku ʻalu hake ki Selūsalema ke lotu.
Mert megtudhatod, hogy nincsen tizenkét napjánál több, mióta feljöttem imádkozni Jeruzsálembe.
12 Pea naʻe ʻikai te nau ʻilo au ʻoku ou fakakikihi mo ha taha ʻi he falelotu lahi, pe veuveuki ʻae kakai, ʻi he ngaahi falelotu, pe ʻi he kolo.
És a templomban sem találtak engem, hogy valakivel vetekedtem volna, vagy hogy a népet egybezendítettem volna, sem a zsinagógákban, sem a városban.
13 Pea ʻoku ʻikai te nau faʻa fakamoʻoni ʻae ngaahi meʻa ʻoku nau tukuakiʻi ai au.
Rám sem bizonyíthatják azokat, a mikkel most engem vádolnak.
14 Ka ʻoku ou fakahā ʻae meʻa ni kiate koe, hangē ko e ngāue ko ia ʻoku nau ui ko e faʻahinga lotu hē, ʻoku pehē ʻeku hū ki he ʻOtua ʻo ʻeku ngaahi tamai, pea tui ai ki he meʻa kotoa pē ʻoku tohi ʻi he fono mo e kau palōfita:
Erről pedig vallást teszek néked, hogy én a szerint az út szerint, melyet felekezetnek mondanak, úgy szolgálok az én atyáim Istenének, mint a ki hiszek mindazokban, a mik a törvényben és a prófétákban meg vannak írva.
15 Pea ʻoku ou maʻu ʻae ʻamanaki lelei ki he ʻOtua, ʻaia ʻoku maʻu foki ʻekinautolu, ʻe ai ha toetuʻu ʻoe pekia, ʻae angatonu mo e taʻeangatonu.
Reménységem lévén az Istenben, hogy a mit ezek maguk is várnak, lesz feltámadásuk a halottaknak, mind igazaknak, mind hamisaknak.
16 Pea ko eni ia ʻoku ou ngāue ai ʻeau, ke u maʻu maʻuaipē ʻae loto taʻehalaia ki he ʻOtua, pea mo e kakai.
Ebben gyakorlom pedig magamat, hogy botránkozás nélkül való lelkiismeretem legyen az Isten és emberek előtt mindenkor.
17 “Ka ʻi he hili ʻae ngaahi taʻu lahi, naʻaku haʻu ke ʻomi ʻae meʻa foaki ki hoku kakai, mo e ngaahi feilaulau.
Sok esztendő múlva pedig eljövék, hogy az én népemnek alamizsnát hozzak és áldozatokat.
18 Pea naʻe ʻilo ai au ʻe he Siu niʻihi mei ʻEsia, ʻoku ou fakamaʻa ʻi he falelotu lahi, ka naʻe ʻikai mo e tokolahi, pe ʻi he maveuveu.
Ezek közben találának engem megtisztulva a templomban, nem sokasággal, sem pedig háborúságtámasztásban, némely Ázsiából való zsidók,
19 Pea naʻe totonu ʻenau ʻi heni ʻi ho ʻao, ke fakahā, ʻo kapau ʻoku nau maʻu ha meʻa kiate au.
Kiknek ide kellett volna te elődbe jőni és vádolni, ha valami panaszuk volna ellenem.
20 Pea ko kinautolu ni ke nau lea, ʻo kapau kuo nau ʻilo haʻaku fai kovi, ʻi heʻeku tuʻu ʻi he ʻao ʻoe kau fakamaau.
Avagy ezek magok mondják meg, vajjon találtak-é bennem valami hamis cselekedetet, mikor én a tanács előtt álltam;
21 Ka koeʻuhi nai ko e kupuʻi lea ni pe taha, naʻaku kalanga ʻaki ʻi heʻeku tuʻu ʻiate kinautolu, [ʻo pehē, ]“Koeʻuhi ko e toetuʻu ʻoe mate ʻoku mou fakamaau ai au he ʻaho ni.”
Hacsak ez egy szó tekintetében nem, melyet közöttük állva kiáltottam, hogy: A halottak feltámadása felől vádoltatom én tőletek e mai napon.
22 Pea kuo fanongo ʻa Filike ki he ngaahi meʻa ni, ʻo ne ʻilo lahi ai ki he hala ni, ne ne tukuange ʻakinautolu, mo ne pehē, “ʻOka haʻu ʻae ʻeikitau ko Lisia, te u ʻilo pau hono ʻuhinga ʻo hoʻomou meʻa.”
Mikor pedig ezeket hallotta Félix, elhalasztá dolgukat, mivelhogy tüzetesebb tudomása volt e szerzet dolgai felől, és monda: Mikor Lisias ezredes alájő, dönteni fogok ügyetekben.
23 Pea fekau ʻe ia ki ha ʻeikitau ke ne tauhi ʻa Paula, pea tuku ke ʻeveʻeva, pea ʻoua naʻa taʻofi hono kāinga ʻi he haʻu mo tauhi kiate ia.
És megparancsolá a századosnak, hogy Pált őrizzék, de enyhébb fogságban legyen, és senkit ne tiltsanak el az övéi közül attól, hogy szolgáljon néki, vagy hozzá menjen.
24 Pea hili ʻae ngaahi ʻaho niʻihi, naʻe haʻu ʻa Filike mo hono uaifi ko Telusila, ko e fefine Siu ia, pea ne fekau ke haʻu ʻa Paula, kae fanongo ia ki he lotu ʻa Kalaisi.
Egynéhány nap mulva pedig Félix megjelenvén feleségével Drusillával egybe, ki zsidó asszony vala, maga elé hívatá Pált, és hallgatá őt a Krisztusban való hit felől.
25 Pea ʻi heʻene malangaʻaki ʻae fai totonu, mo e taʻeholikovi, mo e fakamaau ʻe hoko mai, naʻe tetetete ʻa Filiki, mo ne pehē, “ʻAlu koe he ʻaho ni; pea ka ai hoku ʻaho ʻe tuʻumālie, te u fekau atu ke ke haʻu.”
Mikor pedig ő igazságról, önmegtartóztatásról és az eljövendő ítéletről szólt, megrémülve monda Félix: Mostan eredj el; de mikor alkalmatosságom lesz, magamhoz hivatlak téged.
26 Pea naʻa ne ʻamanaki foki ʻe tuku ʻe Paula ha paʻanga kiate ia, ke ne tukuange ʻo liunga lahi, ke haʻu ia ke na alea.
Egyszersmind pedig azt is reményli vala, hogy Pál pénzt ad néki, hogy őt szabadon bocsássa: ezért gyakrabban is magához hivatván őt, beszélget vala véle.
27 Ka ʻi he hili ʻae taʻu ʻe ua, naʻe haʻu ʻa Posio-Fesito ko e fetongi ʻo Filike: pea ʻi he loto ʻa Filike ke fakafiemālie ki he kakai Siu, naʻa ne tuku haʻisia pe ʻa Paula.
Mikor pedig két esztendő elmúlt, Félix utóda Porcius Festus lőn; és a zsidóknak kedveskedni akarván Félix, Pált fogságban hagyá.

< Kau ʻAposetolo 24 >