Kau ʻAposetolo 23
1 Pea sio fakamamaʻu ʻa Paula ki he kau fakamaau, pea ne pehē, “ʻAe kau tangata ko e kāinga, Kuo u moʻui angatonu pe ʻi he ʻao ʻoe ʻOtua ʻo aʻu mai ki he ʻaho ni.”
Mikor pedig a tanácsra vetette szemét Pál, monda: Atyámfiai, férfiak, én teljes jó lelkiismerettel szolgáltam az Istennek mind e mai napig.
2 Pea naʻe fekau ʻe ʻAnanaia ko e taulaʻeiki lahi kiate kinautolu naʻe tuʻu ofi kiate ia, ke nau sipiʻi hono ngutu.
Ananiás főpap pedig megparancsolá azoknak, kik ő mellette állanak vala, hogy üssék őt szájon.
3 Pea toki pehē ʻe Paula kiate ia, “ʻE taaʻi koe ʻe he ʻOtua, ʻa koe, ko e holisi kuo vali hinehina: he ʻoku ke nofo ke fakamaau au ʻo fakatatau ki he fono, pea ke fekau ke taaʻi au ʻo taʻetatau mo e fono?”
Akkor Pál monda néki: Megver az Isten téged, te kimeszelt fal! És te leülsz engem a törvény szerint megítélni, és törvényellenesen cselekedve parancsolod, hogy engem verjenek?
4 Pea pehē ʻekinautolu naʻe tutuʻu ai, “ʻOku ke lea kovi ki he taulaʻeiki lahi ʻae ʻOtua?”
Az ott állók pedig mondának: Az Istennek főpapját szidalmazod-é?
5 Pea pehē ʻe Paula, “ʻE kāinga, naʻe ʻikai te u ʻilo ko e taulaʻeiki lahi ia: he kuo tohi, ‘ʻOua naʻa ke lea kovi ki he pule ʻa hoʻo kakai.’”
Pál pedig monda: Nem tudtam, atyámfiai, hogy főpap. Mert meg van írva: A te néped fejedelmét ne átkozd!
6 Ka kuo ʻilo ʻe Paula ko e Sātusi ʻae niʻihi, pea ko e Fālesi ʻae niʻihi, pea kalanga ia ʻi he ʻao ʻoe kau fakamaau, [ʻo pehē], “ʻAe kau tangata ko e kāinga, ko e Fālesi au, pea ko e foha ʻoe Fālesi; pea ko e meʻa ʻi he ʻamanaki ki he toetuʻu ʻoe mate ʻoku fakamaau ai au.”
Mikor pedig Pál eszébe vette, hogy az egyik részök a sadduczeusok, a másik pedig a farizeusok közül való, felkiálta a tanács előtt: Atyámfiai, férfiak, én farizeus vagyok, farizeus fia, a halottak reménysége és feltámadása miatt vádoltatom én.
7 Pea kuo hili ʻene lea ko ia, pea tupu ʻae kikihi ʻi he kau Fālesi mo e kau Satusi: pea naʻe vaeua ʻae kakai.
A mint pedig ő ezt mondta, meghasonlás támada a farizeusok és a sadduczeusok között, és a sokaság megoszlott.
8 He ʻoku pehē ʻe he Satusi, ʻoku ʻikai ha toetuʻu, pe ha ʻāngelo, pe ha laumālie: ka ʻoku tui ki ai fakatouʻosi pe ʻae kau Fālesi.
Mert a sadduczeusok azt mondják, hogy nincs feltámadás, sem angyal, sem lélek; a farizeusok pedig mind a kettőt vallják.
9 Pea naʻe tupu ʻae fuʻu vālau: pea tuʻu hake ʻae kau tangata tohi naʻe kau mo e kau Fālesi, pea lea mālohi, ʻo pehē, “ʻOku ʻikai te mau ʻilo ha kovi ʻi he tangata ni: pea kapau kuo lea kiate ia ha laumālie pe ha ʻāngelo, ke ʻoua naʻa tau tauʻi ʻae ʻOtua.”
Támada azért nagy kiáltozás: és felkelvén az írástudók a farizeusok pártjából, tusakodnak vala, mondván: Semmi rosszat sem találunk ez emberben; ha pedig lélek szólott néki, vagy angyal, ne tusakodjunk Isten ellen.
10 Pea kuo tupu ʻae kikihi lahi, pea ʻi he manavahē ʻae ʻeikitau naʻa haehae ʻa Paula ʻekinautolu, naʻa ne fekau ke ʻalu hifo ʻae kau tau, ʻo ʻomi fakamālohi ia meiate kinautolu, pea ʻomi ki he fale lahi ʻoe kau tau.
Mikor pedig nagy hasonlás támadt, félvén az ezredes, hogy Pál szétszaggattatik azoktól, parancsolá, hogy a sereg alájővén, ragadja ki őt közülök, és vigye el a várba.
11 Pea ʻi he pō ko ia, naʻe tuʻu ʻo ofi mai kiate ia ʻae ʻEiki, mo ne pehē, “Paula, ke ke fiemālie: koeʻuhi ʻe hangē ko hoʻo fakamoʻoni au ʻi Selūsalema, ʻe pehē foki hao fakamoʻoni kiate au ʻi Loma.”
A következő éjszakán pedig melléállván néki az Úr, monda: Bízzál Pál! Mert miképen bizonyságot tettél az én felőlem való dolgokról Jeruzsálemben, azonképen kell néked Rómában is bizonyságot tenned.
12 Pea kuo pongipongi ai, pea alea pau ʻae kau Siu niʻihi, mo nau fefuakavaʻaki, ʻonau pehē, “ʻE ʻikai te nau kai pe inu kaeʻoua ke nau tāmateʻi ʻa Paula.
Midőn pedig nappal lőn, a zsidók közül némelyek összeszövetkezvén, átok alatt kötelezék el magokat, mondván, hogy sem nem esznek, sem nem isznak addig, míg meg nem ölik Pált.
13 Pea naʻe toko fāngofulu tupu ʻakinautolu naʻa nau fai ʻae fuakava ni.
Többen valának pedig negyvennél, kik ezt az összeesküvést szőtték.
14 Pea naʻa nau ʻalu ki he kau taulaʻeiki lahi mo e mātuʻa, ʻonau pehē, Kuo mau fefuakavaʻaki fakamamafa, ʻe ʻikai te mau kai ha meʻa kaeʻoua ke mau tāmateʻi ʻa Paula.
Ezek elmenvén a főpapokhoz és a vénekhez, mondának: Átok alatt megesküdtünk, hogy semmit nem ízlelünk addig, míg meg nem öljük Pált.
15 Pea ko eni, ke lea fakataha ʻakimoutolu mo e kau fakamaau ki he pule ʻoe kau tau, ke ʻohifo ia kiate kimoutolu ʻapongipongi, ʻo hangē ko haʻamou fie fehuʻi fakapapau ʻi ha meʻa kiate ia: pea ʻi he teʻeki ke teitei ofi ia, te mau tali ke tāmateʻi ia.”
Most azért ti jelentsétek be az ezredesnek a tanácscsal egybe, hogy holnap hozza le őt ti hozzátok, mintha az ő dolgának tüzetesebben végére akarnátok járni. Mi pedig, minekelőtte ő ide érne, készek vagyunk őt megölni.
16 Pea kuo fanongo ʻae tama ʻae tuofefine ʻo Paula ki he toitoi ʻe fai, naʻa ne ʻalu ʻo hū ki he fale lahi ʻoe kau tau, ʻo ne tala ia kia Paula.
Meghallván azonban a Pál nőtestvérének fia e cselvetést, megjelenvén és bemenvén a várba, tudtára adá Pálnak.
17 Pea naʻe ui ʻa Paula ki he ʻeikitau ʻe taha, ʻo ne pehē, “Ke ke ʻave ʻae talavou ni ki he pule ʻoe tau! He ʻoku ai ʻene meʻa ke fakahā ki ai.
Pál pedig egyet a századosok közül magához hívatván, monda: Ezt az ifjat vezesd az ezredeshez; mert valamit akar néki jelenteni.
18 Pea ne toʻo ia ʻo ʻave ki he pule ʻoe tau, ʻo ne pehē, Naʻe ui mai ʻa Paula ko e pōpula kiate au, ʻo ne kole ke u ʻomi ʻae talavou ni kiate koe, he ʻoku ʻiate ia ʻae meʻa ke tala atu kiate koe.”
Az annakokáért maga mellé vévén őt, vivé az ezredeshez, és monda: A fogoly Pál magához hivatván engem, kéré, hogy ez ifjat hozzád vezessem, mert valamit akar néked mondani.
19 Pea puke nima ia ʻe he pule ʻoe tau, ʻo na afe ki he potu lilo, pea ne fehuʻi, “Ko e hā ia ʻoku ke fie tala mai kiate au?”
Az ezredes pedig őt kézen fogván, és félrevonulván külön, tudakolá: Micsoda az, a mit nékem jelenteni akarsz?
20 Pea ne pehē, “Kuo alea ʻae kakai Siu ke kole kiate koe ke ke ʻohifo ʻa Paula ʻapongipongi ki he kau fakamaau, ʻo hangē ko haʻanau fie fehuʻi fakapapau ʻi ha meʻa kiate ia.
Az pedig monda: A zsidók elvégezték, hogy megkérnek téged, hogy Pált holnap vidd le a tanács elé, mintha valamit tüzetesebben meg akarnának tudakozni ő felőle.
21 Kae ʻoua naʻa ke fai ki honau loto he ʻoku toitoi kiate ia ʻae kau tangata ʻe toko fāngofulu tupu meiate kinautolu, kuo nau fefuakavaʻaki, ʻe ʻikai te nau kai pe inu, kaeʻoua ke nau tāmateʻi ia: pea kuo nau teuteu eni, mo ʻamanaki te ke fai ki honau loto.”
Te azért ne engedj nékik: mert közülök negyvennél több férfiú leselkedik ő utána, kik átok alatt kötelezték el magukat, hogy sem nem esznek, sem nem isznak addig, míg meg nem ölik őt. És immár készen vannak, várakozva a te izenetedre.
22 Pea tukuange ʻe he pule ʻoe kau tau ʻae talavou ke ʻalu ʻone naʻinaʻi, [ʻo pehē], “ʻOua naʻa ke tala ki ha taha kuo ke fakahā mai ʻae meʻa ni kiate au.”
Az ezredes tehát elbocsátá az ifjat, meghagyván néki, hogy el ne mondd senkinek, hogy ezeket megjelentetted nékem.
23 Pea ui ia ki he ongo ʻeikitau, ʻo ne pehē, “Teuteu ʻae kautau ʻe toko uangeau, ke nau ō ki Sesalia, ʻi hono tolu ʻoe feituʻupō, mo e kau tangata heka hoosi ʻe toko fitungofulu, mo e kau tangata toʻo tao ʻe toko uangeau;
És magához hivatván kettőt a századosok közül, monda: Készítsetek föl kétszáz vitézt, hogy induljanak Czézáreába, és hetven lovast, és kétszáz parittyást, az éjszakának harmadik órájától fogva.
24 Pea teuteu mo e fanga manu, ke heka ai ʻa Paula, pea aʻutaki moʻui ia kia Filike ko e tuʻi.”
És hogy barmokat is adjanak melléjük, hogy Pált felültetve békességgel vigyék Félix tiszttartóhoz.
25 Pea naʻa ne fai ʻae tohi, ʻo pehē,
Levelet is írt, melynek tartalma ez vala:
26 “Ko Kalotiusi Lisia ki he tuʻi lelei ʻaupito ko Filike: siʻotoʻofa atu.
Klaudius Lisiás a nemes Félix tiszttartónak üdvöt!
27 Naʻe puke ʻae tangata ni ʻe he kakai Siu, ʻonau fai ke tāmateʻi ia: pea ne u ʻalu atu mo e kau tau, ʻo fakahaofi ia, ʻi heʻeku ʻilo ko e Loma ia.
Ezt a férfiút, kit a zsidók megfogtak és meg akartak ölni, oda menvén a sereggel, kiszabadítám, megértvén, hogy római.
28 Pea ʻi heʻeku fie ʻilo ʻae meʻa ʻoku nau tukuakiʻi ai ia, ne u ʻatu ia ki heʻenau kau fakamaau:
Meg akarván pedig tudni az okát, miért vádolják őt, levivém őt az ő tanácsuk elébe.
29 Pea ne u ʻilo kuo tukuakiʻi ia ʻi he ngaahi meʻa ʻo ʻenau fono, ka naʻe ʻikai tukuakiʻi ia ʻi ha meʻa ʻe totonu ai ke ne mate pe haʻisia.
És úgy találtam, hogy ő az ő törvényüknek kérdései felől vádoltatik, de semmi halálra vagy fogságra méltó vétke nincs.
30 Pea ʻi hono tala mai kiate au ʻoku toitoi ʻae kau Siu ki he tangata, ne u tuku atu leva ia kiate koe, mo fekau ki he kau tukuaki foki ke nau fakahā ʻi ho ʻao ʻa hono talatalaakiʻi. ʻOfa ke ke lelei pē.
Minthogy pedig nékem megjelentették, hogy a zsidók e férfiú után ólálkodni akarnak, azonnal hozzád küldém, meghagyva vádolóinak is, hogy a mi dolguk van ő ellene, te előtted mondják meg. Légy jó egészségben!
31 Pea naʻe toki ʻave ʻe he kau tau ʻa Paula, ʻo hangē ko e fekau kiate kinautolu, pea ʻomi poʻuli ai ki ʻAnitepeta.”
A vitézek tehát, a mint nékik megparancsolták, Pált felvévén, elvivék azon éjszakán Antipatrisba.
32 Pea pongipongi hake, naʻa nau tukuange ʻae kau tangata heka hoosi ke nau ō mo ia, kae foki ʻakinautolu ki he fale lahi ʻoe kau tau.
Másnap pedig hagyván a lovagokat tovább menni ő vele, visszatérének a várba.
33 Pea ʻi heʻenau aʻu atu ki Sesalia, ʻo tuku ʻae tohi ki he tuʻi, naʻa nau ʻomi foki ʻa Paula ki hono ʻao.
Azok pedig eljutván Czézáreába, és átadván a levelet a tiszttartónak, Pált is elébe állaták.
34 Pea kuo ʻosi hono lau ʻe he tuʻi [ʻae tohi], pea ne fehuʻi pe ʻoku mei he fonua fē ia. Pea kuo ne ʻilo ko e Silisia ia;
Mikor pedig elolvasta a tiszttartó, és megkérdezte, melyik tartományból való, és megértette, hogy Czilicziából,
35 Pea ne pehē, “Te u fanongo kiate koe ʻoka haʻu ho kau tukuakiʻi.” Pea ne fekau ke leʻohi ia ʻi he fale fakamaau ʻo Helota.
Monda: Majd kihallgatlak, mikor vádlóid is eljőnek. És parancsolá, hogy a Héródes palotájában őrizzék őt.
