2 Tuʻi 20
1 Pea naʻe mahaki ʻa Hesekaia ʻi he ngaahi ʻaho ko ia ʻo teitei mate. Pea naʻe haʻu kiate ia ʻae palōfita ko ʻIsaia ko e foha ʻo ʻAmosi, ʻo ne pehē kiate ia, “ʻOku pehē ʻe Sihova, Teuteu ke lelei ho fale he te ke mate, pea ʻikai moʻui.”
Ebben az időben halálosan megbetegedett Ezékiás, és hozzá menvén Ésaiás próféta, az Ámós fia, monda néki: Azt mondja az Úr: Rendeld el házadat, mert meghalsz és nem élsz.
2 Pea naʻe toki tafoki ai ʻe ia hono mata ki he holisi, pea ne lotu ʻe ia kia Sihova, ʻo pehē,
Akkor arczczal a falhoz fordult, és könyörgött az Úrnak, mondván:
3 “ʻOku ou kole kiate koe ʻe Sihova, ke ke manatu eni ʻa ʻeku ʻalu ʻi ho ʻao ʻi he moʻoni pea mo e loto angatotonu, pea kuo u fai ʻaia ʻoku lelei ʻi ho ʻao.” Pea naʻe tangi mamahi ʻa Hesekaia.
Óh Uram, emlékezzél meg róla, hogy te előtted hűséggel és tökéletes szívvel jártam, és hogy azt cselekedtem, a mi jó volt a te szemeid előtt. És sírt Ezékiás nagy sírással.
4 Pea naʻe hoko ʻo pehē, ʻi he teʻeki ʻalu ʻa ʻIsaia ki he loto kolo, mo ʻene haʻu kiate ia ʻae folofola ʻa Sihova, ʻo pehē,
Azonban Ésaiás még alig ért a város közepére, mikor az Úr beszéde lőn ő hozzá, mondván:
5 “Foki atu, pea tala kia Hesekaia ko e ʻeiki ʻa hoku kakai, ‘ʻOku pehē ʻe Sihova, ko e ʻOtua ʻo Tevita ko hoʻo tamai, Kuo u ongoʻi hoʻo lotu, kuo u mamata ki ho ngaahi loʻimata: vakai te u fakamoʻui koe: ʻi hono tolu ʻoe ʻaho te ke ʻalu hake ki he fale ʻo Sihova.
Menj vissza és mondd meg Ezékiásnak, az én népem fejedelmének: Azt mondja az Úr, Dávidnak, a te atyádnak Istene: Meghallgattam a te imádságodat, láttam a te könyhullatásidat, ímé én meggyógyítlak téged, harmadnapra felmégy az Úr házába;
6 Pea te u fakatolotolonga ʻa hoʻo ngaahi ʻaho ʻi he taʻu ʻe hongofulu ma nima; pea te u fakamoʻui koe mo e kolo ni mei he nima ʻoe tuʻi ʻo ʻAsilia; pea te u maluʻi ʻae kolo ni koeʻuhi ko au, pea koeʻuhi ko Tevita ko ʻeku tamaioʻeiki.”
És a te idődet tizenöt esztendővel meghosszabbítom, és megszabadítlak téged és e várost Assiria királyának kezéből, és megoltalmazom e várost én érettem és Dávidért, az én szolgámért,
7 Pea naʻe pehē ʻe ʻIsaia, “Toʻo mai ha takaonga fiki.” Pea naʻa nau ʻave ʻo ʻai ia ki he kiatolo, pea naʻa ne moʻui ai.
És monda Ésaiás: Hozzatok egy kötés száraz fügét ide. És hozának, és azt a kelevényre kötötték, és meggyógyult.
8 Pea naʻe pehē ʻe Hesekaia kia ʻIsaia, “Ko e hā hono fakaʻilonga ʻoe fakamoʻui au, pea ki heʻeku ʻalu hake ki he fale ʻo Sihova ʻi hono tolu ʻoe ʻaho?”
És mikor azt kérdezé Ezékiás Ésaiástól: Mi lesz a jele, hogy meggyógyít engem az Úr, és hogy harmadnapra felmehetek az Úr házába?
9 Pea naʻe pehē ʻe ʻIsaia, “Ke ke maʻu ʻae fakaʻilonga ko eni meia Sihova, ki heʻene fai moʻoni ʻe Sihova ʻae meʻa ni ʻaia kuo ne folofola ai: ʻe fēfē, ʻe hiki ki muʻa ʻae ata ʻi he tikeli ʻe hongofulu, pe te ne foki ki mui ʻi he tikeli ʻe hongofulu?
Felele Ésaiás: Ez legyen jeled az Úrtól, hogy ő megcselekeszi ezt a dolgot, a melyről szólott néked: Előremenjen-é az árnyék tíz grádicscsal, vagy visszatérjen-é tíz grádicscsal?
10 Pea naʻe pehēange ʻe Hesekaia, “Ko eni ko e meʻa maʻamaʻa ke ʻalu hifo ʻae ata ʻi he tikeli ʻe hongofulu: ʻoua naʻa pehē, taʻetuku ke foki ki mui ʻae ata ʻi he tikeli hongofulu.”
És felele Ezékiás: Könnyű az árnyéknak tíz grádicscsal alábbszállani. Ne úgy, hanem menjen hátra az árnyék tíz grádicscsal.
11 Pea tangi ʻae palōfita ko ʻIsaia kia Sihova: pea naʻa ne fakafoki ki mui ʻae ata ʻi he tikeli ʻe hongofulu, ʻaia naʻe ʻalu hifo ai ia ʻi he meʻa ʻa ʻAhasi ʻaia naʻe fakaʻilonga ai ʻae ngaahi feituʻulaʻā,
És könyörgött Ésaiás próféta az Úrhoz, és visszatéríté az árnyékot Akház napóráján, azokon a grádicsokon, a melyeken már aláment volt, tíz grádicscsal.
12 ʻI he kuonga ko ia naʻe fekau ʻe Pelotakipalatani, ko e foha ʻo Palatani, ko e tuʻi ʻo Papilone, ʻae ngaahi tohi mo e meʻaʻofa kia Hesekaia: he naʻe fanongo ia kuo mahaki ʻa Hesekaia.
Ebben az időben küldött Berodákh Baladán, Baladánnak, a babilóniai királynak fia levelet és ajándékokat Ezékiásnak; mert meghallotta, hogy Ezékiás beteg volt.
13 Pea naʻe tokanga ʻa Hesekaia kiate kinautolu, ʻo ne fakahā kiate kinautolu ʻae fale kotoa ʻo ʻene ngaahi meʻa maʻongoʻonga, ko e siliva, mo e koula, mo e ngaahi meʻa nanamu mo e lolo maʻongoʻonga, mo e fale ʻo ʻene mahafutau, mo ia kotoa pē naʻe ʻilo ʻi hono fale koloa: naʻe ʻikai ha meʻa ʻi hono fale, mo hono puleʻanga kātoa naʻe taʻefakahā ʻe Hesekaia, kiate kinautolu.
És meghallgatá őket Ezékiás, és megmutatta nékik az ő egész kincsesházát, az ezüstöt, az aranyat, a fűszerszámokat, a drága kenetet és az ő fegyveres házát és mindent, a mi csak találtatott az ő kincstáraiban, és nem volt semmi az ő házában és egész birodalmában, a mit meg nem mutatott volna Ezékiás.
14 Pea naʻe toki haʻu ai ʻa ʻIsaia ko e palōfita ki he tuʻi ko Hesekaia, ʻo ne pehē kiate ia, “Ko e hā ʻae lea naʻe fai ʻe he kau tangata na? Pea naʻa nau haʻu mei fē kiate koe?” Pea naʻe pehē ʻe Hesekaia. “Kuo nau haʻu mei he fonua mamaʻo, ʻio, mei Papilone.”
Ekkor jött Ésaiás próféta Ezékiás királyhoz, és monda néki: Mit mondtak ezek a férfiak, és honnét jöttek hozzád? És felele Ezékiás: Messze földről jöttek, Babilóniából.
15 Pea naʻe pehē ʻe ia, “Ko e hā kuo nau mamata ki ai ʻi ho fale?” Pea naʻe pehē ʻe Hesekaia, ʻae meʻa kotoa pē ʻoku ʻi hoku fale kuo nau mamata ki ai: ʻoku ʻikai ha meʻa ʻi hoku ngaahi koloa naʻe ʻikai te u fakahā kiate kinautolu.
És monda: Mit láttak a te házadban? Felele Ezékiás: Mindent láttak, a mi csak van az én házamban, és nem volt semmi az én tárházamban, a mit nékik meg ne mutattam volna.
16 Pea pehē ʻe ʻIsaia kia Hesekaia, “Fanongo ki he folofola ʻa Sihova.
Akkor monda Ésaiás Ezékiásnak: Halld meg az Úrnak beszédét:
17 Vakai, ʻoku haʻu ʻae ngaahi ʻaho, ʻe fetuku ai ki Papilone ʻaia kotoa pē ʻoku ʻi ho fale, mo ia kotoa pē naʻe tānaki ʻe hoʻo ngaahi tamai ʻo aʻu ki he ʻaho ni: ʻoku pehē ʻe Sihova, ʻE ʻikai ha meʻa ʻe toe.
Ímé eljő az idő, a mikor mindaz, a mi a te házadban van, és a mit eltettek a te atyáid e mai napig, elvitetik Babilóniába, és semmi sem marad meg, azt mondja az Úr.
18 Pea koeʻuhi ʻi ho ngaahi foha ʻe tupu ʻiate koe, ʻaia ʻe fānau kiate koe, te nau ʻave ke mamaʻo; pea te nau nofo ko e kau talifekau ʻi he fale ʻoe tuʻi ʻo Papilone.”
És a te fiaid közül is, a kik tőled származnak és születnek, elhurczoltatnak és udvariszolgák lesznek a babilóniai király udvarában.
19 Pea naʻe pehē ai ʻe Hesekaia kia ʻIsaia, “ʻOku lelei ʻae folofola ʻa Sihova ʻaia kuo ke lea ʻaki. Pea pehē ʻe ia, ʻIkai ʻoku lelei, ʻo kapau ʻe ai ʻae melino mo e moʻoni ʻi hoku ngaahi ʻaho ʻoʻoku?”
Ezékiás pedig monda Ésaiásnak: Jó az Úr beszéde, a melyet szólál: És monda: Nem merő jóság-é, ha békesség és hűség lesz az én napjaimban?
20 Pea ko hono toe ʻoe ngaahi ngāue ʻa Hesekaia, mo ʻene mālohi kotoa pē, pea mo ʻene ngaohi ʻae tukunga vai, mo e tafeʻanga vai, mo ʻene ʻomi ʻae vai ki he kolo, ʻikai kuo tohi ia ʻi he tohi fakamatala ki he ngaahi tuʻi ʻo Siuta?
Ezékiásnak egyéb dolgai pedig és minden erőssége, és hogy miképen csinálta a tavat és a vízcsöveket, a melyekkel a vizet a városba vezette, vajjon nincsenek-é megírva a Júda királyainak krónika-könyvében?
21 Pea naʻe mohe ʻa Hesekaia mo ʻene ngaahi tamai: pea naʻe fetongi ia ʻi he pule ʻe hono foha ko Manase.
És elaluvék Ezékiás az ő atyáival, és az ő fia, Manasse uralkodék helyette.
