2 Kolinitō 12
1 Ko e moʻoni ʻoku taʻengali mo au ke polepole. Ka te u lea ki he ngaahi meʻa hā mai mo e ngaahi fakahā ʻoe ʻEiki.
A dicsekvés azonban nem használ nékem; rátérek azért a látomásokra és az Úrnak kijelentéseire.
2 ʻI he taʻu ʻe hongofulu ma fā nai kuo hili, ne u ʻilo ha tangata naʻe ʻia Kalaisi, (pe naʻe ʻi he sino ia, ʻoku ʻikai te u ʻilo; pe naʻe ʻikai ʻi he sino, ʻoku ʻikai te u ʻilo; ʻoku ʻilo ʻe he ʻOtua; ) naʻe ʻohake ia ki hono tolu ʻoe langi.
Ismerek egy embert a Krisztusban, a ki tizennégy évvel ezelőtt (ha testben-é, nem tudom; ha testen kívül-é, nem tudom; az Isten tudja) elragadtatott a harmadik égig.
3 Pea ne u ʻilo ʻae tangata ko ia, (pe naʻe ʻi he sino, pe naʻe ʻikai ʻi he sino, ʻoku ʻikai te u ʻilo: ʻoku ʻilo ʻe he ʻOtua; )
És tudom, hogy az az ember, (ha testben-é, ha testen kívül-é, nem tudom; az Isten tudja),
4 Koeʻuhi naʻe ʻohake ia ki Palataisi ʻo ne fanongo ki he ngaahi lea taʻefaʻaleaʻaki, ʻaia ʻoku ʻikai ngofua ke lea ʻaki ʻe ha tangata.
Elragadtatott a paradicsomba, és hallott kimondhatatlan beszédeket, a melyeket nem szabad embernek kibeszélnie.
5 Ko e tokotaha ko ia teu polepole ai: ka ʻe ʻikai teu polepole ʻiate au, ka ʻi heʻeku ngaahi vaivai.
Az ilyennel dicsekeszem; magammal pedig nem dicsekeszem, ha csak az én gyengeségeimmel nem.
6 He ka ne u holi ke polepole, ʻe ʻikai ai te u vale; he te u lea moʻoni pe: ka ʻoku ou tukuā, telia naʻa ai ha taha ʻe mahalo lelei lahi hake ʻiate au ʻi he meʻa ʻoku ne mamata ʻiate au, pe ʻi he meʻa ʻoku ne fanongo ʻiate au.
Mert ha dicsekedni akarok, nem leszek esztelen; mert igazságot mondok; de megtürtőztetem magamat, hogy valaki többnek ne tartson, mint a minek lát, vagy a mit hall tőlem.
7 Pea telia naʻaku fielahi fau au ʻi hono lahi ʻoe ngaahi meʻa naʻe fakahā, naʻe tuku kiate au ʻae tolounua ʻi he kakano, ko e meʻa fekau ʻa Sētane, ke tukiʻi au, telia naʻaku fielahi fau.
És hogy a kijelentések nagysága miatt el ne bizakodjam, tövis adatott nékem a testembe, a Sátán angyala, hogy gyötörjön engem, hogy felettébb el ne bizakodjam.
8 Pea ʻi he meʻa ni, naʻe liunga tolu ʻeku kole lahi ki he ʻEiki, koeʻuhi ke mahuʻi ia ʻiate au.
Ezért háromszor könyörögtem az Úrnak, hogy távozzék el ez tőlem;
9 Pea pehē mai ʻe ia kiate au, “Ko ʻeku tokoni ʻe lahi maʻau: he kuo fakakakato ʻeku mālohi ʻi hoʻo vaivai.” Ko ia teu fiefia lahi mo polepole ai muʻa ʻi heʻeku ngaahi vaivai, koeʻuhi ke nofoʻia au ʻe he mālohi ʻo Kalaisi.
És ezt mondá nékem: Elég néked az én kegyelmem; mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el. Nagy örömest dicsekeszem azért az én erőtelenségeimmel, hogy a Krisztus ereje lakozzék én bennem.
10 Ko ia ʻoku ou fiemālie ai ʻi he ngaahi vaivai, ʻi he ngaahi manuki, mo e ngaahi masiva, mo e ngaahi fakatanga, mo e ngaahi mamahi, koeʻuhi ko Kalaisi: he kau ka vaivai ʻoku ou toki mālohi.
Annakokáért gyönyörködöm az erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldözésekben és szorongattatásokban Krisztusért; mert a mikor erőtelen vagyok, akkor vagyok erős.
11 Ko eni, kuo u vale ʻi he polepole; ka kuo mou fakalanga ia ʻiate au: he naʻe totonu hoʻomou fakaongolelei au: he ʻoku ʻikai ha meʻa ʻe taha ʻoku ou tomui ai ʻi he fungani “ʻaposetolo lahi,” ka ʻoku ʻikai ko ha meʻa au.
Dicsekedvén, balgataggá lettem; ti kényszerítettetek reá. Mert néktek kellett volna engem ajánlanotok; mert semmiben sem vagyok alábbvaló a fő-fő apostoloknál, noha semmi vagyok.
12 Ko e moʻoni ko e ngaahi fakaʻilonga ʻoe ʻaposetolo naʻe fai ʻiate kimoutolu, ʻi he faʻa kātaki kotoa pē, mo e ngaahi fakaʻilonga, mo e ngaahi mana, mo e ngaahi ngāue mālohi.
Apostolságomnak jelei megbizonyosodtak közöttetek sok tűrésben, jelekben, csodákban és erőkben is.
13 He ko e hā ha meʻa ne mou siʻi hifo ai ʻi he ngaahi siasi kehe, ka koeʻuhi ʻapē ko ʻeku taʻefakamāfasiaʻi ʻakimoutolu? fakamolemolea ʻeku kovi ni.
Mert micsoda az, a miben megkárosodtatok a többi gyülekezetek mellett, hanem ha az, hogy én magam nem voltam néktek terhetekre? Bocsássátok meg nékem ezt az igazságtalanságot!
14 Vakai, ko hono liunga tolu eni ʻo ʻeku teu ke ʻalu atu kiate kimoutolu; pea ʻe ʻikai te u fakamāfasiaʻi ʻakimoutolu: he ʻoku ʻikai teu kumi hoʻomou meʻa, ka ko kimoutolu: he ʻoku ʻikai ngali ke tokonaki ʻe he fānau maʻae mātuʻa, ka ko e mātuʻa maʻae fānau.
Ímé harmadízben is kész vagyok hozzátok menni, és nem leszek terhetekre; mert nem azt keresem, a mi a tiétek, hanem titeket magatokat. Mert nem a gyermekek tartoznak kincseket gyűjteni a szülőknek, hanem a szülők a gyermekeknek.
15 Pea teu loto fiefia lahi ke ngāue, pea ʻatu mo ʻeku moʻui koeʻuhi ko homou laumālie; neongo ʻae fakasiʻisiʻi ʻae ʻofa kiate au, ʻi he tupulekina ʻo lahi ʻaupito ʻeku ʻofa kiate kimoutolu.
Én pedig nagy örömest áldozok és esem áldozatul a ti lelketekért; még ha ti, a kiket én igen szeretek, kevésbbé szerettek is engem.
16 Pea ko ia naʻe ʻikai te u fakamāfasia ʻakimoutolu: ka ʻi he anga fakapotopoto, ne u maʻu ʻakimoutolu ʻi he fakaoloolo.
De ám legyen, hogy én nem voltam terhetekre; hanem álnok lévén ravaszsággal fogtalak meg titeket.
17 He naʻaku maʻumeʻa meiate kimoutolu ʻi ha taha ʻokinautolu naʻaku fekau atu kiate kimoutolu?
Avagy a kiket hozzátok küldtem, azok közül valamelyik által kifosztottalak-é titeket?
18 Naʻaku kole kia Taitusi, pe au fekau mo ia ha kāinga [kiate kimoutolu]. Naʻe maʻumeʻa ʻa Taitusi meiate kimoutolu? ʻIkai naʻa ma ʻaʻeva ʻi he laumālie pe taha pea ma topuvaʻe taha pe?
Megkértem Titust, és vele együtt elküldtem amaz atyafit; csak nem fosztott ki titeket Titus? Nem egyazon Lélek szerint jártunk-é? Nem azokon a nyomokon-é?
19 ʻOku mou mahalo ʻoku mau toe fakaongolelei ʻakimautolu kiate kimoutolu? ʻOku mau lea ʻi he ʻao ʻoe ʻOtua ʻia Kalaisi: ka [ʻoku mau fai ]ʻae meʻa kotoa pē, ʻe kāinga ʻofeina, ke langa hake ai ʻakimoutolu.
Azt hiszitek megint, hogy előttetek mentegetjük magunkat. Az Isten előtt Krisztusban szólunk; mindezt pedig, szeretteim, a ti épüléstekért.
20 He ʻoku ou manavahē, telia ʻi heʻeku hoko atu, ʻe ʻikai te u ʻilo ʻakimoutolu ʻo taau mo hoku loto, pea te mou ʻiloʻi au ʻo taʻetaau mo homou loto: telia naʻa ʻoku ai ʻae fakakikihi, ʻae femehekaʻaki, ʻae feʻiteʻitani, fekeʻikeʻi, ʻae felauʻiʻaki, ʻae fefanafanahi, ʻae fakamofutofuta, ʻae maveuveu:
Mert félek azon, hogy ha odamegyek, nem talállak majd olyanoknak, a milyeneknek szeretnélek, és engem is olyannak találtok, a milyennek nem szeretnétek; hogy valamiképen versengések, irígységek, indulatoskodások, visszavonások, rágalmazások, fondorkodások, felfuvalkodások, pártoskodások lesznek köztetek;
21 Pea telia naʻa ʻi heʻeku toe hoko atu ʻe fakavaivaiʻi au ʻe hoku ʻOtua ʻiate kimoutolu, pea te u tangilāulau ʻi he tokolahi kuo nau fai angahala pea ʻoku teʻeki ai kenau fakatomala ʻi he ngāue ʻuli mo e feʻauaki mo e angafakalielia ʻaia kuo nau fai.
Hogy mikor újra odamegyek, megaláz engem az én Istenem ti köztetek, és sokakat megsiratok azok közül, a kik ezelőtt vétkeztek és meg nem tértek a tisztátalanságból, paráznaságból és bujaságból, a mit elkövettek.
