1 Samuela 28
1 Pea ʻi he ngaahi ʻaho ko ia naʻe fakataha ʻe he kakai Filisitia honau ngaahi kautau ki he tau, kenau tauʻi ʻa ʻIsileli. Pea naʻe pehē ʻe ʻAkisi kia Tevita, “Ko eni ke ke ʻilo pau te tau ō mo koe ki he tau, ʻa koe mo ho kau tangata.”
És történt abban az időben, hogy a Filiszteusok összegyűjték seregeiket a hadra, hogy harczoljanak Izráel ellen. És monda Ákhis Dávidnak: Tudd meg, hogy velem kell jőnöd a táborba, mind néked, mind embereidnek.
2 Pea naʻe pehē ʻe Tevita kia ʻAkisi, “Ko e moʻoni te ke ʻilo pau ʻaia ʻoku mafai ʻe hoʻo tamaioʻeiki. Pea naʻe pehē ʻe ʻAkisi kia Tevita, “Ko ia te u fakanofo koe koe tauhi ʻo hoku ʻulu ʻo taʻengata.
Dávid pedig felele Ákhisnak: Meglátod bizonynyal, hogy mit fog cselekedni a te szolgád. És monda Ákhis Dávidnak: Ennélfogva fejem oltalmazójává teszlek mindenkorra.
3 Ka ko eni kuo pekia ʻa Samuela, pea naʻe tēngihia ia ʻe ʻIsileli kotoa pē, ʻonau tanu ia ʻi Lama, ʻio, ʻi heʻene kolo nofoʻanga ʻaʻana. Pea kuo ʻosi hono kapusi ʻe Saula mei he fonua ʻakinautolu naʻe maʻu laumālie kovi, mo e kau kikite loi.
Sámuel pedig meghalt vala, és siratá őt az egész Izráel, és eltemeték őt saját városában, Rámában; Saul pedig a varázslókat és jövendőmondókat kiirtá a földről.
4 Pea fakakātoa fakataha ʻakinautolu ʻe he kakai Filisitia, ʻonau haʻu ʻo ʻapitanga ʻi Sunemi: pea naʻe fakakātoa fakataha ʻe Saula ʻa ʻIsileli kotoa pē, ʻonau haʻu ʻo ʻapitanga ʻi Kilipoa.
És mikor a Filiszteusok egybegyűlvén, eljövének és tábort járának Sunemnél: egybegyűjté Saul is az egész Izráelt, és tábort járának Gilboánál.
5 Pea ʻi he mamata ʻa Saula ki he tau ʻae Filisitia, naʻe manavahē ia, pea tetetete lahi hono loto.
A mint azonban Saul meglátta a Filiszteusok táborát, megfélemlék és az ő szíve nagyon megrémüle.
6 Pea ʻi he fehuʻi ʻa Saula kia Sihova, naʻe ʻikai tali ia ʻe Sihova, ʻi ha misi, pe ʻi he ʻUlimi pe ʻi he kau palōfita.
És megkérdezé Saul az Urat, de az Úr nem felelt néki sem álomlátás, sem az Urim, sem a próféták által.
7 Pea naʻe pehē ʻe Saula ki heʻene kau tamaioʻeiki, “Mou kumi kiate au ha fefine ʻoku ʻiate ia ha laumālie kovi, koeʻuhi ke u ʻalu atu, pea fehuʻi kiate ia.” Pea naʻe pehē ʻe heʻene kau tamaioʻeiki kiate ia, “Vakai, ʻoku ai ʻae fefine ʻi Enitoa ʻoku ʻiate ia ʻae laumālie kovi.”
Akkor monda Saul az ő szolgáinak: Keressetek nékem egy halottidéző asszonyt, hogy elmenjek hozzá, és megkérdezzem őt. Szolgái pedig mondának néki: Ímé, Endorban van egy halottidéző asszony.
8 Pea naʻe fakapuli ia ʻe Saula, ʻo ne ʻai ʻae ngaahi kofu kehe, pea ʻalu ia, mo e ongo tangata, pea naʻa nau hoko atu ki he fefine ʻi he poʻuli: pea pehē ʻe ia, “ʻOku ou kole kiate koe, ke ke fakahā kiate au ʻi he laumālie, pea ke ʻohake kiate au, ʻaia te u tala kiate koe.”
Másnak tetteté azért Saul magát, és más ruhákat vevén magára, elméne ő és vele két férfi; és elmenének éjjel az asszonyhoz, és monda: Mondj jövendőt nékem halottidézés által, és idézd fel nékem azt, a kit mondok néked.
9 Pea naʻe pehē ʻe he fefine kiate ia, “Vakai, ʻoku ke ʻilo ʻaia kuo fai ʻe Saula, koeʻuhi ko ʻene tāmateʻi ʻakinautolu naʻe ʻi ai ʻae ngaahi laumālie kovi, mo e kau kikite, mei he fonua: ko ia ko e hā ʻoku ke tō ai ʻae tauhele ki heʻeku moʻui, ke u mate ai au?”
És monda az asszony néki: Ímé te jól tudod, hogy mit cselekedett Saul, hogy kiirtá a földről a varázslókat és jövendőmondókat; miért akarod azért tőrbe ejteni az én lelkemet, hogy megöless engem?!
10 Pea naʻe fuakava ʻa Saula kiate ia ʻia Sihova, ʻo pehē, “Hangē ʻoku moʻui ʻa Sihova ʻe ʻikai hoko ha tautea kiate koe, koeʻuhi ko e meʻa ni.”
És megesküvék néki Saul az Úrra, mondván: Él az Úr, hogy e dolog miatt büntetésed nem lészen.
11 Pea naʻe pehē ai ʻe he fefine kiate ia, “Ko hai ia te u ʻohake kiate koe?” Pea pehē ʻe ia, “ʻOhake kiate au ʻa Samuela.”
Monda azért az asszony: Kit idézzek fel néked? És ő monda: Sámuelt idézd fel nékem.
12 Pea ʻi heʻene mamata ʻae fefine kia Samuela, naʻe tangi kalanga ʻo leʻo lahi ia: pea lea ʻae fefine kia Saula, ʻo pehē, “Ko e hā kuo ke kākaaʻi ai au? He ko Saula koe.”
Mikor pedig az asszony Sámuelt meglátta, hangosan felkiáltott. És szóla az asszony Saulnak, mondván: Miért csaltál meg engem? hiszen te vagy Saul!
13 Pea naʻe pehē ʻe he tuʻi kiate ia, “ʻOua naʻa ke manavahē: he ko e hā kuo ke mamata ai?” Pea pehē ʻe he fefine kia Saula, “Kuo u mamata ki he ngaahi ʻotua ʻoku ʻalu hake mei he kelekele.”
És monda néki a király: Ne félj! Ugyan mit láttál? Az asszony pedig monda Saulnak: istenfélét látok feljőni a földből.
14 Pea pehēange ʻe ia kiate ia, “Ko e hā hono anga?” Pea naʻe pehē ʻe ia, ʻOku ʻalu hake ʻae tangata motuʻa; pea ʻoku pūlou ʻaki ia ʻae pulupulu.” Pea naʻe ʻilo ʻe Saula ko Samuela ia, pea tulolo ia mo hono fofonga ki he kelekele, pea naʻa ne punou hifo ia.
És ő monda néki: Milyen ábrázata van? Ő pedig monda: Egy vén ember jő fel, és palást van rajta. És megismeré Saul, hogy az Sámuel, és meghajtá magát arczczal a föld felé, és tisztességet tőn néki.
15 Pea naʻe pehē ʻe Samuela kia Saula, “Ko e hā kuo ke ueʻi ai au ke ʻohake au?” Pea talaange ʻe Saula, “Kuo u mamahi lahi; he ʻoku tauʻi au ʻe he kakai Filisitia, pea kuo ʻalu ʻae ʻOtua ʻiate au, pea ʻoku ʻikai te ne kei talia au, ʻi he kau palōfita, pe ʻi he ngaahi misi: ko ia kuo u ui ai kiate koe, koeʻuhi ke ke fakahā kiate au ʻaia ʻoku lelei ke u fai.”
Sámuel pedig monda Saulnak: Miért háborgattál, hogy felidéztettél engemet? És felele Saul: Igen nagy szorultságban vagyok; a Filiszteusok hadakoznak ellenem, az Isten pedig eltávozék tőlem, és nem felel már nékem sem próféták által, sem álomlátás által; azért hívtalak téged, hogy megmondjad nékem, mit kelljen cselekednem?
16 Pea naʻe pehē ʻe Samuela, “Pea ko e hā kuo ke fehuʻi ai kiate au, ka kuo ʻalu ʻa Sihova ʻiate koe, pea kuo hoko ia ko ho fili?
És monda Sámuel: Ugyan miért kérdezel engemet, ha az Úr eltávozott tőled és ellenségeddé lőn?!
17 Pea kuo fai ʻe Sihova kiate koe, ʻo hangē ko ʻene lea ʻiate au: he kuo hae ʻe Sihova ʻae puleʻanga mei ho nima, ʻo ne foaki ia ki ho kaungāʻapi, ʻio, kia Tevita:
És a szerint cselekedett az Úr, a mint általam megmondotta vala: elvette az Úr a királyságot a te kezedből, és adta azt a te társadnak, Dávidnak.
18 Ko e meʻa ʻi he ʻikai te ke talangofua ki he leʻo ʻo Sihova, pea fai kia ʻAmaleki hono houhau lahi, ko ia kuo fai ai ʻe Sihova ʻae meʻa ni kiate koe he ʻaho ni.
Mivel nem hallgattál az Úrnak szavára, és nem hajtottad végre az ő felgerjedt haragját az Amálekitákon: azért cselekszik most így veled az Úr.
19 Pea ko eni foki ʻe tukuange ʻe Sihova ʻa ʻIsileli mo koe ki he nima ʻoe kakai Filisitia: pea ko koe mo ho ngaahi foha te mou ʻiate au ʻapongipongi: pea ʻe tukuange foki ʻe Sihova ʻae tau ʻa ʻIsileli ki he nima ʻoe kakai Filisitia.”
És az Úr Izráelt is veled együtt a Filiszteusok kezébe adja, te pedig holnap fiaiddal együtt velem leszesz. Izráelnek táborát is a Filiszteusok kezébe adja az Úr.
20 Pea naʻe tō lafalafa leva ʻa Saula ki he kelekele, pea ne manavahē lahi, ko e meʻa ʻi he ngaahi lea ʻa Samuela, pea naʻe ʻikai toe ha mālohi ʻiate ia; he naʻe teʻeki kai ia ʻi he ʻaho kotoa ko ia, pe ʻi he pō kotoa.”
Akkor Saul a maga egész nagyságában hirtelen a földre esék, mert nagyon megrémüle Sámuel szavaitól; és semmi erő nem vala benne, mert egész nap és egész éjjel semmit sem evék.
21 Pea naʻe haʻu ʻae fefine kia Saula, ʻo ne vakai ʻoku mamahi lahi, pea naʻa ne pehē kiate ia, “Vakai, kuo fai talangofua ʻa hoʻo kaunanga ki ho leʻo, pea kuo u ʻai ʻeku moʻui ki hoku nima, pea kuo u tokanga ki hoʻo ngaahi lea ʻaia naʻa ke lea kiate au.”
Akkor az asszony Saulhoz ment, és mikor látta, hogy annyira megrémült, monda néki: Ímé a te szolgálóleányod hallgatott szavadra, és koczkára tettem életemet, és megfogadtam szavaidat, a melyeket mondottál nékem:
22 Pea ko eni, ʻoku ou kole kiate koe, ke ke tokanga koe foki ki he leʻo ʻo hoʻo kaunanga, pea tuku ke u ʻai ʻae konga mā siʻi ʻi ho ʻao; pea ke kai koeʻuhi ke ke maʻu ʻae mālohi ʻi hoʻo ʻalu ʻi ho hala.
Most azért hallgass te is szolgálóleányod szavára, hadd tegyek egy falat kenyeret elődbe, és egyél, hogy erőd legyen, mikor útra kelsz.
23 Ka naʻe fakafisi ia, ʻo ne pehē, “ʻE ʻikai te u kai.” Ka ko ʻene kau tamaioʻeiki fakataha mo e fefine naʻa nau fakalotoʻi ia. Ko ia naʻe tuʻu hake ia mei he kelekele, pea hekeheka ki he mohenga
Ő azonban vonakodék, és mondá: Nem eszem; de szolgái és az asszony is kényszeríték őt, és ő engedett szavoknak, felkelt a földről, és felüle az ágyra.
24 Pea naʻe maʻu ʻe he fefine ʻae ʻuhiki pulu sino ʻi he fale; pea naʻe fakatoʻotoʻo ʻo tāmateʻi ia, ʻo ne ʻave ʻae mahoaʻa, pea natu ia, pea taʻo ʻaki ia ʻae ngaahi foʻi mā taʻefakalēvani:
Vala pedig az asszony házánál egy hízott borjú, és sietve levágta azt; azután lisztet vett, és meggyúrta, és sütött kovásztalan pogácsát.
25 Pea naʻa ne ʻomi ia ki he ʻao ʻo Saula, pea ki he ʻao ʻo ʻene kau tamaioʻeiki; pea naʻa nau kai. Hili ia naʻa nau tuʻu hake, pea ʻalu ʻi he pō ko ia.
És vivé Saul elé és az ő szolgái elé, és evének; azután felkeltek és elmenének azon az éjszakán.
