1 Samuela 18
1 Pea naʻe hoko ʻo pehē, hili ʻena alea mo Saula, naʻe fepikitaki ʻae laumālie ʻo Sonatane mo e laumālie ʻo Tevita, pea naʻe ʻofa ʻa Sonatane kiate ia ʻo hangē ko hono laumālie ʻoʻona.
Minekutána pedig elvégezte a Saullal való beszélgetést, a Jonathán lelke egybeforrt a Dávid lelkével, és Jonathán úgy szerette őt, mint a saját lelkét.
2 Pea naʻe ʻave ia ʻe Saula ʻi he ʻaho ko ia, pea naʻe ʻikai toe tuku ia ke ʻalu ki ʻapi ki he fale ʻo ʻene tamai.
És Saul magához vevé őt azon a napon, és nem engedé, hogy visszatérjen atyja házához.
3 Pea naʻe toki alea ai ʻa Sonatane mo Tevita ʻi he fuakava, ko e meʻa ʻi heʻene ʻofa kiate ia ʻo hangē ko hono laumālie ʻoʻona.
És szövetséget kötének Jonathán és Dávid egymással, mivel úgy szerette őt, mint a saját lelkét.
4 Pea naʻe toʻo ʻe Sonatane hono pulupulu ʻoʻona ʻaia naʻa ne kofuʻaki, ʻo ne foaki ia kia Tevita, mo hono ngaahi kofu, ʻio, ʻa ʻene heletā foki, mo ʻene kaufana, pea mo hono nonoʻo.
És Jonathán leveté felső ruháját, a mely rajta volt, és Dávidnak adta, sőt hadi öltözetét is, saját kardját, kézívét és övét.
5 Pea naʻe ʻalu ʻe Tevita ki he potu kotoa pē naʻe fekau ia ki ai ʻe Saula, pea naʻa ne fai fakapotopoto: pea naʻe fakanofo ia ʻe Saula ke pule ki he kau tangata tau, pea naʻe ongolelei ia ʻi he ʻao ʻoe kakai kotoa pē, pea ʻi he ʻao foki ʻoe kau tamaioʻeiki ʻa Saula.
És elméne Dávid mindenüvé, a hová Saul küldé, és magát eszesen viseli vala. És Saul a harczosok fölé tevé őt, és kedves lőn az egész nép előtt, és a Saul szolgái előtt is.
6 Pea naʻe hoko ʻo pehē, ʻi heʻenau haʻu ʻi he liu mai ʻa Tevita mei he tāmateʻi ʻoe tangata Filisitia, naʻe hū mai kituʻa ʻae kau fefine mei he ngaahi kolo kotoa pē ʻo ʻIsileli ke fakafetaulaki ki he tuʻi ko Saula, ʻonau hiva mo meʻe hopohopo ʻaki ʻae ngaahi meʻa tatangi, ʻi he fiefia lahi pea mo e ngaahi meʻa faiva.
És a mint hazafelé jövének, mikor Dávid visszatért, miután a Filiszteusokat leverte, kimentek az asszonyok Saul király elé Izráelnek minden városaiból, hogy énekeljenek és körben tánczoljanak, dobokkal, vígassággal és tomborákkal.
7 Pea naʻe fetaliʻaki ʻakinautolu ʻe he kau fefine ʻi heʻenau tā ʻae meʻa, ʻonau pehē, “Kuo taaʻi ʻe Saula ʻene ngaahi toko afe, ka ko Tevita ʻene ngaahi toko mano.”
És énekelni kezdének az asszonyok, kik vígadozának és mondának: Megverte Saul az ő ezerét és Dávid is az ő tízezerét.
8 Pea naʻe houhau lahi ʻa Saula, pea fakahouhau kiate ia ʻae lea ko ia; pea pehē ʻe ia, “Kuo nau tuku kia Tevita ʻae ngaahi toko mano, pea kuo nau tuku kiate au ʻae ngaahi toko afe pe: pea ko e hā ha meʻa ʻoku toe ke ne maʻu, ka ko e puleʻanga pe?”
Saul pedig igen megharaguvék, és gonosznak tetszék az ő szemei előtt ez a beszéd, és monda: Dávidnak tízezeret tulajdonítanak és nékem tulajdonítják az ezeret, így hát már csak a királyság hiányzik néki.
9 Pea naʻe lamasi ʻe Saula ʻa Tevita talu mei he ʻaho ko ia.
Saul azért attól a naptól kezdve rossz szemmel néz vala Dávidra, sőt azután is.
10 Pea pongipongi hake, pea pehē, naʻe hoko kia Saula ʻae laumālie kovi mei he ʻOtua, pea naʻe kikite ia ʻi he loto fale: pea naʻe tā ʻe Tevita ʻaki hono nima ʻo hangē ko ʻene muʻaki fai: pea naʻe ʻi he nima ʻo Saula ʻae tao.
Másnap pedig megszállta Sault az Istentől küldött gonosz lélek, és prófétálni kezde a maga házában; Dávid pedig hárfázott kezével, mint naponként szokta, és a dárda Saul kezében vala.
11 Pea naʻe velo ʻe Saula ʻae tao; he naʻe pehē ʻe ia, “Te u veloʻi ʻaki ʻa Tevita, ʻio, ki he holisi fale.” Pea naʻe kalo mālie ʻa Tevita mei hono ʻao ʻo liunga ua.
És elhajítá Saul a dárdát, azt gondolván: Dávidot a falhoz szegezem; de Dávid két ízben is félrehajolt előle.
12 Pea naʻe manavahē ʻa Saula kia Tevita, he naʻe ʻiate ia ʻa Sihova, ka kuo ʻalu ia meia Saula.
És félni kezde Saul Dávidtól, mert az Úr vele volt, Saultól pedig eltávozék.
13 Ko ia naʻe hiki ai ia ʻe Saula meiate ia, ʻo ne fakanofo ia ko e ʻeikitau ki he toko afe: pea naʻe feʻaluʻaki pe ia ʻi he ʻao ʻoe kakai.
És Saul elbocsátá őt magától és ezredesévé tevé; és kimegy vala és bejő vala a nép előtt.
14 Pea naʻe tāpuekina ʻa Tevita ʻi hono ngaahi hala kotoa pē; pea naʻe ʻiate ia ʻa Sihova.
És Dávid minden útjában magát eszesen viseli vala, mert az Úr vele volt.
15 Ko ia ʻi he mamata ʻa Saula ʻoku fai fakapotopoto lahi ʻaupito ia, naʻe manavahē ia kiate ia.
Mikor pedig látta Saul, hogy ő igen eszesen viseli magát, félni kezde tőle.
16 Ka naʻe ʻofa kia Tevita ʻa ʻIsileli kotoa pē mo Siuta, ko e meʻa ʻi heʻene feʻaluʻaki ʻi honau ʻao.
De az egész Izráel és Júda szereté Dávidot, mert ő előttük méne ki és jöve be.
17 Pea naʻe pehē ʻe Saula kia Tevita, Vakai, ko hoku ʻofefine tuʻukimuʻa ko Melapi, te u ʻatu ia kiate koe ko ho uaifi: ka ke fai fakatoʻa koe ʻo fai kiate au ʻae ngaahi tau ʻa Sihova. He naʻe pehē ʻe Saula, “Ke ʻoua naʻa hoko hoku nima kiate ia, ka ke hoko ʻae nima ʻoe kau Filisitia kiate ia.”
És monda Saul Dávidnak: Ímé idősebbik leányomat, Mérábot néked adom feleségül, csak légy az én vitéz fiam, és harczold az Úrnak harczait; mert azt gondolá Saul: Ne az én kezem által vesszen el, hanem a Filiszteusok keze által.
18 Pea naʻe pehē ʻe Tevita kia Saula, “Ko hai au? Pea ko e hā ʻeku moʻui? Pe ko e fale ʻo ʻeku tamai ʻi ʻIsileli, koeʻuhi ke u hoko ai au ko e foha ʻi he fono ki he tuʻi?”
Dávid pedig monda Saulnak: Kicsoda vagyok én, és micsoda az én életem, és atyámnak családja Izráelben, hogy a királynak veje legyek?
19 Ka naʻe hoko ʻo pehē, ʻi he hoko ʻae ngaahi ʻaho naʻe tonu ke ʻatu ai ʻa Melapi ko e ʻofefine ʻo Saula kia Tevita, naʻe ʻatu ia kia ʻAtilili ko e tangata Mihola ke na mali.
De történt abban az időben, mikor Mérábot, a Saul leányát Dávidnak kellett volna adni, hogy a Meholáthból való Hadrielnek adták őt feleségül.
20 Pea naʻe ʻofa kia Tevita ʻa Mikale, ko e ʻofefine ʻo Saula: pea naʻa nau fakahā ia kia Saula, pea naʻe fiemālie ai ia.
Mikál, a Saul leánya azonban megszereté Dávidot, és mikor ezt megmondák Saulnak, tetszék néki a dolog.
21 He naʻe pehē ʻe Saula, “Te u foaki ia kiate ia koeʻuhi ke hoko ia ko e tauhele kiate ia, pea koeʻuhi ke hiki hake ʻae nima ʻoe kau Filisitia kiate ia.” Ko ia ne pehē ai ʻe Saula kia Tevita, “Ke ke hoko he ʻaho ni ko hoku foha ʻi he fono ʻi ha tokotaha ʻo kinaua.”
És monda Saul: Néki adom őt, hogy ő legyen veszedelmére és a Filiszteusok keze legyen ellene. Monda azért Saul Dávidnak másodízben: Légy tehát most az én vőm.
22 Pea naʻe fekau ʻe Saula ki heʻene kau tamaioʻeiki, ʻo pehē, Ke mou alea fakalilolilo mo Tevita, ʻo pehē, “Vakai, ʻoku fiefiemālie ʻae tuʻi kiate koe, pea ʻoku ʻofa ʻa ʻene kau tamaioʻeiki kotoa pē kiate koe: pea ko eni, ke ke fie hoko ko e foha ʻi he fono ki he tuʻi.”
És megparancsolá Saul az ő szolgáinak: Beszéljetek Dáviddal titokban, mondván: Ímé a király jóindulattal van irántad, és szolgái is mind szeretnek téged, légy azért veje a királynak.
23 Pea naʻe lea ʻaki ʻe he kau tamaioʻeiki ʻa Saula ʻae ngaahi lea ni ʻi he telinga ʻo Tevita. Pea naʻe pehē ʻe Tevita, “He ʻoku mou mahalo ko e meʻa maʻamaʻa ke hoko ko e foha ʻi he fono ki he tuʻi, ka ko e tangata masiva au, pea ko e tuʻa pe?”
És elmondák a szolgák Dávid előtt e beszédeket. Dávid pedig monda: Olyan kicsiny dolog előttetek, hogy a király vejévé legyen valaki, holott én szegény és megvetett ember vagyok?
24 Pea naʻe tala kia Saula ʻe heʻene kau tamaioʻeiki, ʻo pehē, naʻe lea pehē pe ʻa Tevita.
És megmondák Saulnak az ő szolgái, mondván: Ezt meg ezt mondta Dávid.
25 Pea pehē ʻe Saula, “Te mou lea pehē pe kia Tevita, ʻOku ʻikai tokanga ʻae tuʻi ki he koloa, ka ko e muʻa kili ʻe teau ʻoe kakai Filisitia, ko e sauni ki he ngaahi fili ʻoe tuʻi.” Ka naʻe tokanga ʻa Saula ke taaʻi ʻa Tevita ʻe he nima ʻoe kau Filisitia.
Saul pedig monda: Mondjátok meg Dávidnak: Nem kiván a király más jegyajándékot, hanem csak száz Filiszteus előbőrét, hogy bosszút állj a király ellenségein; mert Saul a Filiszteusok keze által akará Dávidot elpusztítani.
26 Pea ʻi he fakahā ʻe heʻene kau tamaioʻeiki kia Tevita ʻae ngaahi lea ni, naʻe fiemālie lahi ai ʻa Tevita ke hoko ko e foha ʻi he fono ʻoe tuʻi: pea naʻe teʻeki ai kakato ʻae ngaahi ʻaho.
Megmondák azért az ő szolgái Dávidnak e beszédeket; és tetszék ez a dolog Dávidnak, hogy a király veje legyen. A kitűzött napok még el sem telének,
27 Ko ia naʻe ʻalu ai ʻa Tevita, ʻaia mo ʻene kau tangata, pea ne tāmateʻi ʻi he kakai Filisitia ʻae kau tangata ʻe toko uangeau; pea naʻe ʻomi ʻe Tevita honau muʻa kili, ʻo ʻatu ʻo lau kakato ki he tuʻi koeʻuhi ke hoko ia ko e foha ʻi he fono ʻoe tuʻi. Pea naʻe ʻatu kiate ia ʻe Saula hono ʻofefine ko Mikale ke hoko ko hono uaifi.
Mikor Dávid felkelt, és elment embereivel együtt, és levágott a Filiszteusok közül kétszáz férfit; és elhozá Dávid előbőreiket, és mind beadta azokat a királynak, hogy a királynak veje lehessen. És néki adá Saul az ő leányát, Mikált, feleségül.
28 Pea naʻe hā kia Saula ʻo ne ʻilo ʻoku ʻia Tevita ʻa Sihova, pea ʻoku ʻofa ʻa Mikale ʻae ʻofefine ʻo Saula kiate ia.
Mikor pedig Saul látta és megtudta, hogy az Úr Dáviddal van, és Mikál, a Saul leánya szereti őt:
29 Pea naʻe tupu ʻo ʻāsili ai ʻae manavahē ʻa Saula kia Tevita; pea naʻe hoko ʻa Saula ko e fili maʻuaipē ʻo Tevita.
Akkor Saul még inkább félni kezde Dávidtól. És Saul ellensége lőn Dávidnak teljes életében.
30 Pea naʻe ʻalu atu kituʻa ʻae houʻeiki ʻoe kakai Filisitia: pea hili ʻenau ʻalu atu, pea pehē, naʻe fai fakapotopoto lahi hake ʻa Tevita ʻi he kau tamaioʻeiki kotoa pē ʻa Saula; ko ia naʻe hoko ʻo maʻongoʻonga ai hono hingoa.
A Filiszteusok vezérei pedig gyakran betörnek vala, de valahányszor betörének, Dávid Saul minden szolgáinál eszesebben viselé magát; azért felette híressé lőn az ő neve.
