1 Samuela 17
1 Pea naʻe tānaki ʻe he kakai Filisitia ʻa ʻenau ngaahi tau ke tau, pea naʻe kātoa fakataha ʻakinautolu ʻi Soko ʻaia ʻoku ʻo Siuta, ʻonau ʻapitanga ʻi he vahaʻa ʻo Soko mo ʻAseka ʻi ʻEfesi-Tamemi.
Összegyűjtötték a filiszteusok táborukat harcra és összegyűltek Szókhóba, amely Jehúdáé; és táboroztak Szókhó és Azéka között Éfesz-Dammimban.
2 Pea kuo kātoa fakataha ʻa Saula mo e kau tangata ʻo ʻIsileli, ʻonau ʻapitanga ʻi he teleʻa ʻo Ila, ʻonau fakanofonofo ʻae tau ke tauʻi ʻae kakai Filisitia.
Sául pedig és Izrael emberei összegyűltek és táboroztak a tölgynek völgyében; és harcra sorakoztak a filiszteusok ellen.
3 Pea naʻe tuʻu ʻae kau Filisitia ʻi he moʻunga ʻi he potu ʻe taha, pea tuʻu ʻa ʻIsileli ʻi he moʻunga ʻi he potu kehe: pea naʻe ai ʻae teleʻa ʻi hona vahaʻa.
A filiszteusok álltak a hegynél innen, Izrael pedig állt a hegynél onnan; és közöttük a völgy.
4 Pea naʻe ʻalu atu mei he ʻapitanga ʻoe kau Filisitia ʻae tangata toʻa, ko Kolaiate ʻo Kati hono hingoa, ko e hanga ʻe hongofulu ma tolu hono māʻolunga.
És kijött egy párviadalos a filiszteusok táborából, Goliát a neve Gátból; magassága hat könyök és egy arasz.
5 Pea naʻe ʻi hono ʻulu ʻae tatā palasa, pea naʻe kofu ia ʻaki ʻae kofu palasa: pea ko e fakatatau ʻo hono kofu ko e sikeli palasa ʻe nima afe.
Rézsisak a fején, és pikkelyes páncélba volt öltözve; a páncélnak súlya pedig ötezer sékel réz.
6 Pea naʻe kofuʻaki ʻae palasa ʻa hono vaʻe pea naʻe ʻi he vahaʻa ʻo hono uma ha sifa palasa.
Rézvért a lábain, és rézlándzsa a vállai közt.
7 Pea ko e kau ʻo hono tao naʻe hangē ko e ʻakau fakamaʻunga ʻae tangata lalanga; pea ko hono mamafa ʻoe ʻulu ʻo hono tao ko e sikeli ʻaione ʻe onongeau: pea naʻe ʻalu ha tokotaha ʻi hono ʻao ke fua ʻae pā.
Dárdájának a nyele olyan, mint takácsok zugolyfája, dárdájának a pengéje pedig hatszáz sékel vas, a pajzshordozó pedig előtte járt.
8 Pea naʻe tuʻu ia ʻo kalanga ki he ngaahi tau ʻo ʻIsileli, ʻo ne pehē kiate kinautolu, “Ko e hā kuo mou haʻu ke fakatoka ai ʻae tau? ʻIkai ko e Filisitia au, pea mo kimoutolu ko e kau tamaioʻeiki kia Saula? Fili ha tangata maʻamoutolu, pea tuku ke ʻalu hifo ia kiate au.
Megállt és kiáltott Izrael csatasorai felé és mondta nekik: Minek jöttök ki harcra sorakozni? Nemde én vagyok a filiszteus, ti pedig szolgái Sáulnak! Válasszatok magatoknak egy embert, és jöjjön le hozzám.
9 Kapau ʻoku mafai ʻe ia ke ma tau mo au, pea ne tāmateʻi au, pehē te mau hoko ho hoʻomou kau tamaioʻeiki: pea kapau te u mālohi au kiate ia, ʻo tāmateʻi ia, te mou hoko ko ʻemau kau tamaioʻeiki, pea te mou tauhi ʻakimautolu.”
Ha bír velem harcolni és megver, akkor mi leszünk nektek szolgáitok; ha meg én bírok ővele és megverem, akkor ti lesztek nekünk szolgáink és szolgáltok minket.
10 Pea naʻe pehē ʻe he tangata Filisitia, “ʻOku ou sipitau ki he ngaahi tau ʻo ʻIsileli he ʻaho ni; tuku mai ha tangata ke ma fai mo au.”
Szólt a filiszteus: Én gyaláztam Izrael csatasorait e napon; adjatok nekem embert, hadd harcoljunk egymással.
11 Pea ʻi he fanongo ʻa Saula mo ʻIsileli kotoa pē ki he ngaahi lea ko ia ʻae tangata Filisitia, naʻa nau ilifia mo manavahē lahi.
S meghallotta Sául meg egész Izrael a filiszteusnak e szavait; arra megrettentek és féltek nagyon.
12 Pea ko Tevita ko e foha ia ʻoe tangata ʻo Efalata ʻo Petelihema, ko hono hingoa ko Sese; pea naʻe ʻiate ia ʻae foha ʻe toko valu: pea naʻe lau ʻae tangata ko ia mo e kau mātuʻa ʻi he ngaahi ʻaho ʻo Saula.
Dávid pedig, fia amaz Efrátbeli férfinak, a Jehúdabeli Bét-Léchemből, neve volt Jísáj és nyolc fia volt; e férfi Sául napjaiban vén volt, kiválva az emberek között.
13 Pea naʻe muimui ʻia Saula ki he tau ʻae ngaahi foha ʻe toko tolu ʻo Sese naʻe tuʻukimuʻa; pea ko e hingoa ʻo hono foha ʻe toko tolu naʻe ʻalu ki he tau, ko Iliape ko e ʻuluaki ia, pea naʻe hoko mo ia ʻa ʻApinatapi, pea ko hono toko tolu ko Sama.
És elment Jísájnak három idősebb fia, elmentek Sául után a háborúba; neve pedig azon három fiának, kik a háborúba mentek: Elíáb az elsőszülött, másodszülöttje Abínádáb, s a harmadik Samma.
14 Pea ko e kimui ʻa Tevita: pea naʻe muimui ʻia Saula ʻae taʻokete ʻe toko tolu.
Dávid pedig a legfiatalabb volt; a három idősebb elment volt Sául után.
15 Ka naʻe hiki ʻa Tevita meia Saula ke toe ʻalu ʻo tauhi ʻae fanga sipi ʻa ʻene tamai ʻi Petelihema.
És Dávid jönni-menni szokott Sául mellől, hogy legeltesse atyjának juhait Bét-Léchemben.
16 Pea naʻe ʻunuʻunu mai ʻae tangata Filisitia ʻi he pongipongi mo e efiafi, ʻo ne fakahā ia ʻi he ʻaho ʻe fāngofulu.
Előlépett a filiszteus reggelenként és esténként és ott állt negyven napig. –
17 Pea naʻe pehē ʻe Sese ki hono foha ko Tevita, “Ko eni, ke ke ʻave ki ho ngaahi taʻokete ʻae efa ʻe taha ʻoe uite tunu ni, mo e foʻi mā ʻe hongofulu, pea ke lele ki he ʻapitanga ki ho kāinga;
És mondta Jísáj Dávidnak, a fiának: Vedd, kérlek, testvéreid számára ez éfa pörkölt gabonaszemet, meg ezt a tíz kenyeret, és vidd el a táborba testvéreidnek;
18 Pea ke ʻave ʻae ngaahi siisi ʻe hongofulu ki he ʻeiki ʻo ʻenau toko afe, pea vakai, pe ʻoku fēfē ʻa ho ngaahi taʻokete, pea ke maʻu ʻenau popōaki.
ezt a tíz darab sajtot pedig vidd az ezred tisztjének, tudakold meg testvéreidnél békéjüket és zálogot hozz tőlük.
19 Pea ko eni, ko Saula mo kinautolu, mo e kau tangata kotoa pē ʻo ʻIsileli, naʻa nau ʻi he teleʻa ʻo Ila, ke tau mo e kakai Filisitia.”
Sául pedig és mind az Izrael emberei a tölgy völgyében vannak, harcolva a filiszteusokkal.
20 Pea naʻe tuʻu hengihengi hake ʻa Tevita ʻi he ʻapongipongi, ʻo ne tuku ʻae fanga sipi ki he tangata ke leʻohi, pea naʻe teu, ʻo ʻalu ia, ʻo hangē ko e fekau ʻa Sese kiate ia; pea naʻe hoko atu ia ki he keli, ʻo feʻunga mo ʻene ʻalu atu ʻae tau ke tau, mo ʻenau kaila ki he tau.
Fölkelt Dávid kora reggel, őrzőre hagyta a juhokat, vitt és ment, amint megparancsolta neki Jísáj; odaért a táborgyűrűhöz, a csapat pedig, amely kivonult a csatasorba, épen riadozott a harcra.
21 He naʻe ʻosi hono fakaʻotu ʻae tau ʻe ʻIsileli mo e kakai Filisitia, pea naʻe fehāngaaki ʻae tau ki he tau.
Sorakozott ugyanis Izrael meg filiszteusok, hadsor hadsor ellen.
22 Pea naʻe tuku ʻe Tevita ʻae ngaahi meʻa naʻe tokonaki ki he nima ʻoe tangata leʻo koloa, ka ka lele ia ki he tau, pea naʻe hoko atu ia ʻo ne feʻiloaki mo hono ngaahi taʻokete.
És ráhagyta Dávid a rajta volt holmikat a poggyászőrző kezére és futott a hadsorba; odaért és megkérdezte testvéreit békéjükről.
23 Pea ʻi heʻenau kei talanoa, vakai, naʻe ʻalu hake ʻae fuʻu toʻa ko e tangata Filisitia ʻo Kati, ko Kolaiate hono hingoa, mei he ngaahi tau ʻoe kakai Filisitia, pea naʻe lea ia ʻo fakatatau ki heʻene ngaahi lea muʻa: pea naʻe fanongo ki ai ʻa Tevita.
Épen beszél velük, s íme feljön a párviadalos – neve Goliát, a filiszteus Gátból – a filiszteusok hadsorai közül, és beszélt ama szavak szerint; s meghallotta Dávid.
24 Pea ʻi he mamata kiate ia ʻae kau tangata kotoa pē ʻo ʻIsileli, naʻa nau hola meiate ia, pea manavahē lahi.
Mind az Izrael emberei pedig, mikor meglátták az embert, megfutamodtak előle és féltek nagyon.
25 Pea naʻe pehē ʻe he kau tangata ʻo ʻIsileli, “Kuo mou mamata ki he tangata ni kuo ʻalu hake? Ko e moʻoni kuo ʻalu hake ia ke luki ki ʻIsileli: ka ʻe ʻilonga ʻae tangata ʻe tāmateʻi ia, ʻe fakakoloa ia ʻe he tuʻi ʻaki ʻae koloa lahi, pea ʻe foaki kiate ia hono ʻofefine, pea ʻe fakatauʻatāina ʻae fale ʻo ʻene tamai ʻi ʻIsileli.”
Mondták Izrael emberei: Láttátok-e ezt az embert, aki feljő? Bizony, Izraelt gyalázni jön fel; majd lesz, azon ember, aki megveri – azt gazdaggá teszi a király nagy gazdagsággal, leányát odaadja neki, atyjának házát pedig szabaddá teszi Izraelben.
26 Pea naʻe lea ʻa Tevita ki he kau tangata naʻe tuʻu ʻi ai, ʻo pehē, “Ko e hā ʻe fai ki he tangata ʻoku ne tāmateʻi ʻae Filisitia ko eni, pea ʻave ke mamaʻo ʻae manuki mei ʻIsileli? He ko hai ʻae Filisitia taʻekamu ni koeʻuhi ke tuʻu ia ʻo luki ki he ngaahi kautau ʻae ʻOtua moʻui?”
És szólt Dávid a mellette álló emberekhez, mondván: Mi fog történni azzal az emberrel, aki megveri ama filiszteust és eltávolít gyalázatot Izraeltől? Mert kicsoda ez a körülmetéletlen filiszteus, hogy gyalázta az élő Isten hadsorait?
27 Pea naʻe lea ʻae kakai kiate ia ʻo fakatatau mo ia kuo lau, ʻo pehē, ʻE pehē pe hono fai ki he tangata te ne tāmateʻi ia.
És szólt neki a nép e beszéd szerint, mondván: Így fog történni azon emberrel, aki őt megveri.
28 Pea naʻe fanongo ʻa Iliape ko hono taʻokete ʻi heʻene lea ki he kau tangata; pea naʻe tupu ai ʻae ʻita ʻa Iliape kia Tevita, pea pehē ʻe ia, “Ko e hā naʻa ke omi ai ki heni? Pea kuo ke tuku kia hai ʻae fanga sipi siʻi na ʻi he toafa? ʻOku ou ʻilo hoʻo fielahi, mo e kovi lahi ʻo ho loto; he kuo ke haʻu ki heni koeʻuhi ke ke mamata ki he tau.”
Midőn hallotta Elíáb, legidősebb testvére, amint beszélt az emberekhez, föllobbant Elíáb haragja Dávid ellen és mondta: Minek is jöttél le és kire hagytad azt a kevés juhot a pusztában? Én ismerem vakmerőségedet és szíved gonoszságát, mert avégett, hogy a háborút lásd, jöttél le!
29 Pea naʻe pehē ʻe Tevita, “Ko eni ko e hā kuo u fai? ʻIkai ʻoku ai hono ʻuhinga?”
Mondta Dávid: Vajon mit tettem most? Hisz csak beszéd az!
30 Pea ne tafoki ia meiate ia ʻo hanga ki he tokotaha, ʻo toe lea ʻo pehē pe: pea naʻe toe tala kiate ia, ʻo hangē ko e fuofua lea.
És leborult mellőle más oldalra és szólt a beszéd szerint; és választ adott neki a nép az előbbi beszéd szerint.
31 Pea ʻi heʻene ongoongo atu ʻae ngaahi lea naʻe lea ʻaki ʻe Tevita, naʻa nau fakahā ia ʻi he ʻao ʻo Saula: pea naʻa ne fekau ke ʻomi ia.
Meghallatszottak a szavak, melyeket beszélt Dávid, elmondták Saul előtt, és elhozatta.
32 Pea naʻe pehē ʻe Tevita kia Saula, “ʻOua naʻa ilifia ʻae loto ʻo ha tangata koeʻuhi ko ia; ko hoʻo tamaioʻeiki ko au te u ʻalu ʻo tauʻi ʻae tangata Filisitia.”
És szólt Dávid Sáulhoz: Ne csüggedjen el senkinek a szíve; szolgád majd elmegy és harcol e filiszteussal.
33 Pea naʻe pehē ʻe Saula kia Tevita, “ʻOku ʻikai te ke mafai ke ʻalu ke tuʻu hake ʻo tauʻi ʻae Filisitia ni: he ko e tamasiʻi pe koe, ka ko e tangata tau pe ia talu ʻene kei siʻi.”
Szólt Sául Dávidhoz: Nem mehetsz a filiszteus ellen, hogy harcolj vele, mert te fiatal vagy, ő pedig harc, embere fiatal kora óta.
34 Ka naʻe pehē ʻe Tevita kia Saula, “Naʻe tauhi ʻe hoʻo tamaioʻeiki ʻae fanga sipi ʻa ʻene tamai, mo ʻene haʻu ʻae laione mo e pea, ʻo puke ʻo ʻave ʻae ʻuhikiʻi lami mei he fanga sipi:
Erre szólt Dávid Sáulhoz: Szolgád pásztora volt atyjának a juhoknál, s jött az oroszlán, meg a medve és elvitt egy bárányt a nyájból;
35 Pea naʻaku tuli ia ʻi tuaʻā, ʻo taaʻi ia, pea u fakamoʻui ia mei hono ngutu: pea ʻi heʻene tuʻu ki ʻolunga kiate au, naʻaku puke ia ʻi hono fakapau, pea tā ia ʻo tāmateʻi.
akkor utána indultam, leütöttem és kiragadtam szájából; de rámtámadt, akkor megfogtam a szakállán, leütöttem és megöltem.
36 Naʻe tāmateʻi fakatouʻosi pe ʻe hoʻo tamaioʻeiki ʻae laione mo e pea: pea ko e Filisitia taʻekamu ni, ʻe tatau ia mo ha taha ʻo kinaua, ko e meʻa ʻi heʻene pole ki he ngaahi tau ʻae ʻOtua ʻo ʻIsileli.”
Az oroszlánt is, a medvét is leütötte szolgád; olyan lesz majd ez a körülmetéletlen filiszteus, mint azok közül egyik, mert gyalázta az élő Istennek hadsorait.
37 Pea naʻe lea foki ʻa Tevita ʻo pehē, “Ko Sihova ʻaia naʻa ne fakamoʻui au mei he pesipesi ʻoe laione, mo e pesipesi ʻoe pea, te ne fakamoʻui au mei he nima ʻoe Filisitia ni.” Pea naʻe pehē ʻe Saula kia Tevita, “ʻAlu, pea ke ʻiate koe ʻa Sihova.
Mondta Dávid: Az Örökkévaló, aki megmentett engem az oroszlán hatalmából és a medve hatalmából, ő fog megmenteni a filiszteus kezéből. – Ekkor szólt Sául Dávidhoz: Menj és az Örökkévaló veled lesz!
38 Pea naʻe fakakofu tau ʻe Saula ʻa Tevita, “Pea ne ʻai ʻae tatā palasa ki hono ʻulu; pea ne ʻai kiate ia foki ʻae kofu palasa.
És fölöltöztette Sául Dávidot az ő ruháiba, rézsisakot tett a fejére és felöltöztette őt páncélba.
39 Pea naʻe nonoʻo ʻe Tevita ʻene heletā ʻituʻa ki he kofu tau, ʻo ne ʻahiʻahi ke ʻalu; he naʻe teʻeki ai te ne ʻahiʻahiʻi ia. Pea naʻe pehē ʻe Tevita kia Saula, “ʻOku ʻikai te u faʻa ʻalu mo e nāunau ni: he kuo ʻikai te u ʻahiʻahiʻi ia.” Pea naʻe vete ia ʻe Tevita ʻo ne tuku ia.
Erre felkötötte Dávid a kardját ruháin felül és menni akart, mert még nem próbálta; ekkor szólt Dávid Sáulhoz: Nem bírok járni ezekben, mert még nem próbáltam. És levetette Dávid magáról.
40 Pea naʻe toʻo ʻe ia hono tokotoko, ʻi hono nima, ʻo ne fili ʻae foʻi maka molemole ʻe nima mei he tafeʻanga, vai, ʻo ne ʻai ia ki he kato ʻae tauhi sipi naʻe ʻiate ia, ʻaia ko e kato siʻi; pea naʻe ʻi hono nima ʻene makatā: pea naʻe ʻunuʻunu atu ia ki he tangata Filisitia.
Vette botját a kezébe, kiválogatott magának öt sima követ a patakból és tette azokat az ő pásztor szerszámába és a tarisznyába, parittyája pedig kezében volt; így lépett oda a filiszteushoz.
41 Pea naʻe haʻu ʻae tangata Filisitia ʻo ne ʻunuʻunu ke ofi kia Tevita: pea ko e tangata naʻe fua ʻae pā naʻe ʻalu muʻomuʻa ia ʻi hono ʻao.
Ekkor odament a filiszteus, egyre közeledve Dávid fele, a pajzshordozó ember pedig előtte.
42 Pea ʻi he fesiofaki ʻae tangata Filisitia, ʻo ne mamata kia Tevita, naʻa ne manuki kiate ia: he naʻe kei tamasiʻi pe ia, pea totototo, pea matamatalelei hono mata.
Oda tekintett a filiszteus, meglátta Dávidot és megvetette őt, mert fiatal volt és piros meg szép ábrázatú.
43 Pea pehē ʻe he tangata Filisitia kia Tevita, “Ko e kulī au, kuo ke haʻu ai kiate au mo e ngaahi ʻakau?” Pea kapeʻi ʻe he tangata Filisitia ʻa Tevita ʻi hono ngaahi ʻotua.
És szólt a filiszteus Dávidhoz: Kutya vagyok-e, hogy botokkal jössz felém? És átkozta a filiszteus Dávidot a maga istenére.
44 Pea pehē ʻe he tangata Filisitia kia Tevita, “Haʻu kiate au, pea te u ʻatu ho kakano ki he fanga manu ʻoe ʻatā, pea ki he fanga manu ʻoe vao.”
Szólt a filiszteus Dávidhoz: Gyere hozzám, hadd adom húsodat az ég madarának és a mező vadjának.
45 Pea pehē ʻe Tevita ki he tangata Filisitia, “ʻOku ke haʻu kiate au ʻaki ʻae heletā, mo e tao, pea mo e pā: ka ʻoku ou ʻalu atu kiate koe ʻi he huafa ʻo Sihova ʻoe ngaahi kautau, ko e ʻOtua ʻoe ngaahi tau ʻa ʻIsileli, ʻaia kuo ke polepole ki ai.
Ekkor szólt Dávid a filiszteushoz: Te jössz hozzám karddal, dárdával és lándzsával; én pedig jövök hozzád nevében az Örökkévalónak, a seregek Urának, Izrael hadsorai Istenének, amelyeket gyaláztál.
46 ʻE tuku koe ʻe Sihova he ʻaho ni ki hoku nima; pea te u taaʻi koe ʻo toʻo ho ʻulu meiate koe; pea te u foaki ʻae ngaahi ʻangaʻanga ʻoe tau ʻae kakai Filisitia he ʻaho ni ki he fanga manu ʻoe ʻatā, pea ki he fanga manu kaivao ʻoe fonua, koeʻuhi ke hoko ʻo ʻilo ʻe māmani kotoa pē, ʻoku ai ha ʻOtua ʻo ʻIsileli.
E mai napon átszolgáltat téged az Örökkévaló a kezembe, megverlek és elveszem fejedet rólad és odaadom e napon a filiszteusok táborának dögét az ég madarának és a föld vadjának; és meg fogja tudni az egész föld, hogy van Istene Izraelnek.
47 Pea ʻe hoko ʻo ʻilo ʻe he fakataha ni kotoa pē, ʻoku ʻikai fakamoʻui ʻe Sihova ʻaki ʻae heletā mo e tao; he ʻoku ʻa Sihova ʻae tau, pea te ne tuku ʻakimoutolu ki homau nima.”
És meg fogja tudni ez az egész gyülekezet, hogy nem karddal és dárdával segít az Örökkévaló; mert az Örökkévalóé a harc és majd kezünkbe ad titeket.
48 Pea naʻe hoko ʻo pehē, ʻi he tuʻu hake ʻae tangata Filisitia, pea haʻu ke ʻunuʻunu mai ke fakafetaulaki kia Tevita, naʻe fai vave ʻa Tevita ʻo lele atu ki he fuʻu tau ke fakafetaulaki atu ki he Filisitia.
És történt, amint fölkelt a filiszteus és egyre közeledett Dávid elejébe, akkor sietett Dávid és szaladt a hadsor felé, a filiszteus elejébe.
49 Pea naʻe ala ʻe Tevita hono nima ki heʻene kato, ʻo ne toʻo mei ai ʻae foʻi maka, ʻo ne makataaʻi ia, ʻo ne taaʻi ʻae Filisitia ʻi hono foʻi laʻē, pea naʻe ngalo hifo ʻae maka ʻi hono ʻulu; pea ne tō ʻo tuʻu hono mata ki he kelekele.
És kinyújtotta Dávid a kezét a szerszámhoz, vett onnan egy követ, elparittyázta és homlokon találva megverte a filiszteust: bemélyedt a kő a homlokába, és földre esett arcával.
50 Ko ia naʻe ikuna ʻe Tevita ʻae tangata Filisitia ʻaki ʻae makatā mo e foʻi maka, ʻo ne taaʻi ʻae Filisitia, ʻo tāmateʻi ia; ka naʻe ʻikai ha heletā ʻi he nima ʻo Tevita.
Így legyőzte Dávid a filiszteust parittyával és kővel, megverte a filiszteust és megölte; kard pedig nem volt Dávid kezében.
51 Pea ko ia naʻe lele ai ʻa Tevita ʻo tuʻu ki he tangata Filisitia, ʻo ne puke ʻene heletā ʻaʻana, ʻo unuhi ia mei hono ʻaiʻanga, ʻo tāmateʻi ia ʻo ne tutuʻu ʻaki ia ʻa hono ʻulu. Pea ʻi he mamata ʻae kau Filisitia kuo mate honau toʻa, naʻa nau hola.
És futott Dávid és megállt a filiszteus mellett, vette a kardját, kivonta hüvelyéből, megölte őt és elvágta vele a fejét. Midőn látták a filiszteusok, hogy meghalt hősük, megfutamodtak.
52 Pea naʻe tuʻu hake ʻae kau tangata ʻo ʻIsileli mo Siuta, ʻonau kaila, ʻonau tuli ʻae kau Filisitia, ʻo aʻu atu ki he toafa, pea ki he ngaahi matapā ʻo Ekiloni. Pea naʻe tō ki lalo ʻae kau kafo ʻoe kakai Filisitia ʻi he hala ki Sealeimi, ʻio, ʻo aʻu atu ki Kati mo Ekiloni.
Ekkor fölkeltek Izrael és Jehúda emberei, riadoztak és üldözték a filiszteusokat egészen a völgy felé és Ekrón kapuiig; és elestek a filiszteusok megöltjei Sáarájim útján egész Gátig és egész Ekrónig.
53 Pea naʻe liu mai ʻae fānau ʻa ʻIsileli mei heʻenau tuli ki he kakai Filisitia, ʻonau maumauʻi honau ngaahi fale ʻapitanga.
És visszatértek Izrael fiai, miután űzőbe vették volt a filiszteusokat, és kifosztották táborukat.
54 Pea naʻe toʻo ʻe Tevita ʻae ʻulu ʻoe tangata Filisitia, ʻo ne ʻomi ia ki Selūsalema; ka naʻa ne ʻai ʻene mahafutau ki hono fale fehikitaki.
És vette Dávid a filiszteus fejét és bevitte Jeruzsálembe; fegyvereit pedig elhelyezte sátrában.
55 Pea ʻi he mamata ʻa Saula ki he ʻalu atu ʻa Tevita ke tauʻi ʻae tangata Filisitia, naʻe pehē ʻe ia kia ʻApina ko e ʻeiki ʻo ʻene tau, ʻApina, “Ko e foha ʻo hai ʻae tamasiʻi ni?” Pea pehē ʻe ʻApina, “Hangē ʻoku moʻui ho laumālie, ʻE tuʻi, ʻoku ʻikai te u ʻiloa.”
S midőn látta Sául Dávidot, hogy indul a filiszteus ellen, szólt Abnérhez, a hadvezérhez: Kinek a fia ez az ifjú, Abnér? Mondta Abnér: Él a lelked, király, nem tudom.
56 Pea pehē ʻe he tuʻi, “Ke ke fehuʻi koe, pe ko e foha ʻo hai ʻae tangata siʻi ni.”
Erre mondta a király: Kérdezd meg te, kinek a fia ez a gyermek?
57 Pea ʻi he liu mai ʻa Tevita mei he tāmateʻi ʻoe tangata Filisitia, naʻe maʻu ia ʻe ʻApina, ʻo ne ʻomi ia ki he ʻao ʻo Saula mo e ʻulu ʻoe Filisitia naʻe ʻi hono nima.
S midőn visszatért Dávid, miután megverte volt a filiszteust, vette őt Abnér és odavezette Saul elé, a filiszteus feje pedig a kezében.
58 Pea naʻe pehē ʻe Saula kiate ia, “Ko e foha koe ʻo hai?” Pea naʻe pehēange ʻe Tevita, “Ko e foha [au ]ʻo hoʻo tamaioʻeiki ko Sese ko e tangata Petelihema.”
És szólt hozzá Sául: Kinek a fia vagy te ifjú? Mondta Dávid: Szolgádnak, a Bét-Léchembeli Jisájnak a fia.
