1 Tuʻi 14
1 ʻI he kuonga ko ia naʻe hoko ʻae mahaki kia ʻApisa ko e ʻalo ʻo Selopoami.
Ebben az időben megbetegedék Abija, a Jeroboám fia.
2 Pea naʻe pehē ʻe Selopoami ki hono uaifi, “ʻOku ou kole kiate koe, ke ke tuʻu hake, mo fakapulipuli koe, koeʻuhi ke ʻoua naʻa ʻilo ko e uaifi koe ʻo Selopoami; pea ke ʻalu ki Sailo; vakai, ʻoku ʻi ai ʻa ʻAhisa ko e palōfita, ʻaia naʻa ne fakahā kiate au ke u tuʻi ki he kakai ni.
És monda Jeroboám az ő feleségének: Kelj fel most, és változtasd meg öltözetedet, hogy meg ne ismerjék, hogy te vagy Jeroboám felesége, és menj el Silóba: Ímé ott van Ahija próféta, a ki nékem megmondotta volt, hogy királylyá leszek e népen.
3 Pea ʻave ʻi ho nima ha foʻi mā ʻe hongofulu, mo e ngaahi foʻi mā manifinifi, mo e hina ʻe taha ʻoe honi, pea ke ʻalu kiate ia: ʻe fakahā ʻe ia kiate koe pe ko e hā ha meʻa ʻe hoko ki he tamasiʻi.”
És végy magadhoz tíz kenyeret és pogácsát, és egy edényben mézet, és menj el hozzá; ő majd megmondja néked, mi történik a gyermekkel.
4 Pea naʻe fai pehē ʻe he uaifi ʻo Selopoami, mo ne tuʻu hake, ʻo ʻalu ki Sailo, ʻo ne hoko ange ki he fale ʻo ʻAhisa. Pea naʻe ʻikai faʻa mamata ʻe ʻAhisa; he naʻe kui hono mata ko e meʻa ʻi heʻene motuʻa.
És e képen cselekedék a Jeroboám felesége; és felkészülvén, elméne Silóba, és beméne az Ahija házába. Ahija azonban már nem látott; mert meghomályosodtak az ő szemei a vénség miatt.
5 Pea naʻe pehē ʻe Sihova kia ʻAhisa, “Vakai, ʻoku haʻu ʻae uaifi ʻo Selopoami ke fehuʻi kiate koe koeʻuhi ko ʻene tama; he ʻoku mahaki ia: pea ʻe pehē mo pehē ʻa hoʻo lea kiate ia: he koeʻuhi, ʻi heʻene hū mai, te ne fai ʻe ia ʻo hangē ko ha fefine kehe ia.”
És az Úr monda Ahijának: Ímé a Jeroboám felesége jött hozzád, hogy valamit kérdjen tőled az ő fia felől, mert beteg; te azért így s így szólj néki. És mikor bement, másnak tetteté magát.
6 Pea naʻe pehē, ʻi heʻene fanongo ʻe ʻAhisa ki he patū ʻo hono vaʻe, ʻi heʻene hū mai ʻi he matapā, naʻa ne pehē, “Hū mai, ʻa koe ko e uaifi ʻo Selopoami; ko e hā ʻoku ke fai ke ke hangē ko ha taha kehe? He kuo fekauʻi au kiate koe mo e ongoongo mamafa.
De mikor meghallotta Ahija az ő lábainak zörejét, a mint az ajtóhoz közelgete, monda: Jőjj be Jeroboám felesége; miért tetteted magadat másnak? Én te hozzád kemény követséggel küldettem.
7 ʻAlu, ʻo tala kia Selopoami, ‘ʻOku pehē ʻe Sihova ko e ʻOtua ʻo ʻIsileli, Koeʻuhi ko ʻeku hakeakiʻi koe mei he lotolotonga ʻoe kakai, pea u tuku ke ke ʻeiki koe ki hoku kakai ʻIsileli,
Menj el, mondd meg Jeroboámnak: Ezt mondja az Úr, Izráelnek Istene: Mivelhogy én téged e nép közül felmagasztaltalak, és téged fejedelemmé tettelek az én népemen, az Izráelen;
8 Pea u haea mai ʻae puleʻanga mei he fale ʻo Tevita, mo foaki ia kiate koe: pea kuo ʻikai te ke tatau mo ʻeku tamaioʻeiki ko Tevita, ʻaia naʻe fai ki heʻeku ngaahi fekau, pea ne muimui mai kiate au ʻaki ʻa hono loto kotoa, ke fai angatonu pe ʻi hoku ʻao;
És elszakasztottam az országot a Dávid házától, és azt néked adtam; te azonban nem voltál olyan, mint az én szolgám, Dávid, a ki megőrizte az én parancsolatimat, és a ki engem követett teljes szívéből, csak azt cselekedvén, a mi kedves az én szemeim előtt;
9 Ka kuo lahi hake ʻa hoʻo fai kovi ʻiate kinautolu fulipē naʻe ʻi muʻa ʻiate koe: he kuo ke ʻalu mo ngaohi ʻae ngaahi ʻotua kehe, mo e ngaahi fakatātā ʻoe ukamea haka, ke fakatupu ʻa ʻeku houhau, pea kuo ke liʻaki au ki ho tuʻa:
Hanem gonoszabbul cselekedtél mindazoknál, a kik te előtted voltak; mert elmentél és idegen isteneket csináltál magadnak, és öntött bálványokat, hogy engem haragra ingerelj, és engem hátad mögé vetettél:
10 Ko ia, vakai, te u ʻomi ʻae kovi ki he fale ʻo Selopoami, pea te u motuhi meia Selopoami ʻae kau tangata kotoa pē, pea mo ia ʻoku tāpuni mo toe ʻi ʻIsileli, pea te u ʻave ʻae toenga ʻoe fale ʻo Selopoami, ʻo hangē ko e taufetuku ʻe ha tangata ʻae kinohaʻa, kaeʻoua ke ʻosiʻosi ʻaupito ia.
Azért ímé én veszedelmet hozok a Jeroboám házára, és kiirtom Jeroboámnak még az ebét is, és mind a berekesztettet, mind az elhagyottat Izráelben, és kihányom a Jeroboám háza maradékait, miképen a ganéjt kihányják, mígnem vége lesz.
11 Ko ia ʻia Selopoami ʻoku mate ʻi he kolo ʻe keina ia ʻe he fanga kulī; pea ko ia ʻe mate ʻi he ngoue ʻe keina ia ʻe he fanga manupuna; he kuo folofola ki ai ʻa Sihova.’
A ki meghal a Jeroboám maradékai közül a városban, azt az ebek eszik meg; a ki pedig a mezőn hal meg, az égi madarak eszik meg; mert az Úr szólott.
12 Ko ia ke ke tuʻu hake koe, mo ʻalu ki ho fale ʻoʻou: pea ʻoka hū atu ho vaʻe ki he kolo, ʻe mate ʻae tamasiʻi.
Te pedig kelj fel, és menj haza, mert a mint belépsz a városba, meghal a gyermek;
13 Pea ʻe tēngihia ia ʻe ʻIsileli kotoa, mo tanu ia: he ko ia tokotaha pe ʻia Selopoami ʻe hoko ki he faʻitoka, koeʻuhi kuo ʻilo ʻiate ia ha meʻa ʻoku lelei kia Sihova ko e ʻOtua ʻo ʻIsileli ʻi he fale ʻo Selopoami.
És az egész Izráel siratja őt, és eltemeti őt, mert a Jeroboám magvából csak egyedül ő temettetik el sírba, mivel a Jeroboám háznépe közül az Úr iránt, Izráel Istene iránt csak ő benne találtatott valami jó.
14 Pea ʻe fokotuʻu hake foki ʻe Sihova maʻana ha tuʻi ki ʻIsileli, ʻaia te ne fakaʻauha ʻae fale ʻo Selopoami ʻi he ʻaho ko ia: kae fēfē? ʻE hoko ia ʻi hono kuonga.
És támaszt az Úr magának királyt Izráelben, a ki kigyomlálja a Jeroboám házát egy napon. De mit mondok? Már is támasztott!
15 Koeʻuhi ʻe taaʻi ʻa ʻIsileli ʻe Sihova, ʻo hangē ko e luluʻi ha vaʻakaho ʻi he vai, pea te ne taʻaki fuʻu hake ʻa ʻIsileli mei he fonua lelei ni, ʻaia naʻa ne foaki ki heʻenau ngaahi tamai, pea [te ne ]fakamovetevete kinautolu ki he tuʻa vaitafe, koeʻuhi kuo nau ngaohi ʻae ngaahi vao tapu, ke fakatupu ʻae houhau ʻo Sihova.
És megveri az Úr az Izráelt, mint a hogy a nád a vízben ide s tova hányattatik, és elszakasztja az Izráelt erről a jó földről, a melyet adott az ő atyáiknak, és szétszórja őket a folyóvizen túl, mivelhogy Aserákat csináltak magoknak, hogy az Urat ingereljék.
16 Pea te ne liʻaki ʻa ʻIsileli koeʻuhi ko e ngaahi angahala ʻa Selopoami, ʻaia naʻe fai angahala ʻe ia, pea naʻa ne fakaangahalaʻi ʻa ʻIsileli.”
És kézbe adja az Izráelt a Jeroboám bűneiért, a ki maga is vétkezett és az Izráelt is bűnbe ejtette.
17 Pea naʻe tuʻu hake ʻae uaifi ʻo Selopoami, mo ne ʻalu, ʻo ne haʻu ki Tilisa: pea ʻi heʻene hoko mai ki he hūʻanga ʻoe matapā, naʻe mate ʻae tamasiʻi;
És felkészült a Jeroboám felesége, elment és juta Thirsába. És mikor a ház küszöbén belépett, meghalt a gyermek.
18 Pea naʻa nau fai hono putu; pea naʻe tēngihia ia ʻe ʻIsileli kātoa, ʻo fakatatau mo e folofola ʻa Sihova, ʻaia naʻa ne folofolaʻaki ʻi heʻene tamaioʻeiki ko ʻAhisa ko e palōfita.
És eltemeték őt, és siratá őt az egész Izráel, az Úrnak beszéde szerint, a melyet szólott az ő szolgája, Ahija próféta által.
19 Pea ko hono toe ʻoe ngaahi meʻa naʻe fai ʻe Selopoami, ʻa ʻene ngaahi tau, mo e anga ʻo ʻene pule, vakai, kuo tohi ia ʻi he tohi fakamatala ki he ngaahi tuʻi ʻo ʻIsileli.
Jeroboámnak pedig egyéb cselekedetei, mimódon hadakozott és uralkodott, ímé meg vannak írva az Izráel királyainak krónika-könyvében.
20 Pea ko e kuonga naʻe pule ai ʻa Selopoami ko e taʻu ia ʻe uofulu ma ua: pea naʻa ne tokoto hifo fakataha ia mo ʻene ngaahi tamai, pea naʻe fetongi ia ʻi he pule ʻe Natapi ko hono foha.
És az idő, a melyben uralkodott Jeroboám, huszonkét esztendő, és elaluvék az ő atyáival, és uralkodék Nádáb, az ő fia, ő helyette.
21 Pea naʻe pule ʻi Siuta ʻa Lehopoami ko e foha ʻo Solomone. Naʻe fāngofulu ma taha ʻae taʻu ʻo Lehopoami ʻi heʻene kamata pule, pea naʻa ne pule ʻi Selūsalema ʻi he taʻu ʻe hongofulu ma fitu, ʻae kolo ko ia naʻe fili ʻe Sihova mei he faʻahinga kotoa pē ʻo ʻIsileli, ke tuku ʻi ai ʻa hono huafa. Pea ko e hingoa ʻo ʻene faʻē ko Neama ko e fefine ʻAmoni.
Roboám pedig, a Salamon fia Júdában uralkodék: Negyvenegy esztendős volt Roboám, mikor uralkodni kezdett, és tizenhét esztendeig uralkodott Jeruzsálemben, abban a városban, a melyet az Úr választott volt magának az Izráelnek minden nemzetségei közül, hogy ott helyheztesse az ő nevét; és az ő anyjának Naama volt a neve, a ki az Ammon nemzetségéből való volt.
22 Pea naʻe fai kovi ʻa Siuta ʻi he ʻao ʻo Sihova, pea naʻa nau fakatupu ʻae fuaʻa ʻiate ia ko e meʻa ʻi heʻenau ngaahi angahala ʻaia naʻa nau fai, ʻo lahi hake ʻaupito ʻi he meʻa kotoa pē naʻe fai ʻe heʻenau ngaahi tamai.
Júda is gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt, és sokkal nagyobb haragra indíták őt az ő vétkeikkel, a melyekkel vétkeztek, mint atyáik azokkal, a melyeket ők cselekedtek volt.
23 He naʻa nau langa foki ʻekinautolu ʻae ngaahi potu māʻolunga mo e ngaahi tamapua, mo e ngaahi vao tapu, ʻi he tumutumu ʻoe moʻunga kotoa pē, pea ʻi he lolo ʻakau mata kotoa pē.
Mert ők is építének magoknak magaslatokat, és faragott képeket és Aserákat minden magas halmon, és minden zöldellő fa alatt.
24 Pea naʻe ai ʻae kakai foki ʻi he fonua naʻe angafakasotoma: pea naʻa nau fai ʻo fakatatau mo e ngaahi meʻa fakalielia kotoa pē ʻoe ngaahi puleʻanga ʻaia naʻe kapusi atu mei he ʻao ʻoe fānau ʻa ʻIsileli.
És valának férfi paráznák is az országban, és cselekedének a pogányok minden útálatos vétkei szerint, a kiket az Úr kiűzött volt az Izráel fiai előtt.
25 Pea naʻe hoko ʻo pehē ʻi hono nima ʻoe taʻu ʻoe tuʻi ko Lehopoami, naʻe haʻu ʻa Sisaki ko e tuʻi ʻo ʻIsipite ke ne tauʻi ʻa Selūsalema.
És lőn Roboám király ötödik esztendejében, feljött Sisák, az Égyiptombeli király Jeruzsálem ellen.
26 Pea naʻa ne ʻave ʻae ngaahi meʻa mahuʻinga ʻoe fale ʻo Sihova, mo e koloa ʻi he fale ʻoe tuʻi: ʻio, naʻa ne ʻave kotoa pē: pea naʻa ne ʻave ʻae ngaahi pā koula ʻaia naʻe ngaohi ʻe Solomone.
És elvivé az Úr házának kincseit, és a király házának kincseit, és mindent, a mi csak elvihető volt; elvitte mind az arany paizsokat is, a melyeket Salamon csináltatott,
27 Pea naʻe ngaohi ʻe he tuʻi ko Lehopoami ʻae ngaahi pā palasa ko hono fetongi, ʻo ne tuku ia ki he nima ʻoe ʻeiki naʻe pule ki he kau leʻo, ʻaia naʻe leʻohi ʻae matapā ʻoe fale ʻoe tuʻi.
A melyek helyett Roboám király azután rézpaizsokat csináltatott, és adá azokat a testőrök fejedelmeinek kezébe, a kik a király házának kapunállói valának.
28 Pea naʻe fai ʻo pehē, ʻi heʻene hū atu ʻae tuʻi ki he fale ʻo Sihova, naʻe fua atu ia ʻe he kau leʻo, pea nau toe ʻomi ia ki he potu fale ʻoe kau leʻo.
És valahányszor a király bement az Úr házába, bevitték azokat a testőrök, és ismét visszahozták a testőrök házába.
29 Pea ko eni, ko hono toe ʻoe ngaahi ngāue ʻa Lehopoami, mo ia kotoa pē naʻa ne fai, ʻikai kuo tohi ia ʻi he tohi fakamatala ki he ngaahi tuʻi ʻo Siuta?
Roboámnak pedig több dolgai és minden cselekedetei, nemde nem meg vannak-é írva a Júda királyainak krónika-könyvében?
30 Pea naʻe fai ʻae tau ʻe Lehopoami mo Selopoami ʻi hona ngaahi ʻaho kotoa pē.
És folyton hadakozás volt Roboám és Jeroboám között.
31 Pea naʻe mohe ʻa Lehopoami mo ʻene ngaahi tamai, pea naʻe tanu ia fakataha mo ʻene ngaahi tamai ʻi he Kolo ʻo Tevita. Pea ko e hingoa ʻo ʻene faʻē ko Neama ko e fefine ʻAmoni. Pea naʻe hoko mo ia ʻi he pule ʻa ʻApisami ko hono foha.
És elaluvék Roboám az ő atyáival, és eltemetteték az ő atyáival a Dávid városában; és az ő anyjának Naama volt a neve, az Ammoniták nemzetségéből való; és Abija, az ő fia, lett a király ő helyette.
