1 Kolinitō 5

1 ‌ʻOku fakaongo lahi mai ʻoku ai ʻae feʻauaki ʻiate kimoutolu, pea ko e feʻauaki pehē ʻoku ʻikai siʻi lau ki ai ʻi he kakai Senitaile, ʻo pehē ke maʻu ʻe ha taha ʻae uaifi ʻo ʻene tamai.

Általában hallatszik köztetek paráznaság, még olyan paráznaság is, a milyen a pogányok között sem említtetik, hogy valaki atyjának feleségét elvegye.

2 Pea ʻoku mou anga fakafiefielahi, kae ʻikai te mou mamahi muʻa, koeʻuhi ko ia kuo ne fai ʻae meʻa ni, ke tukuange ia ʻiate kimoutolu.

És ti fel vagytok fuvalkodva, és nem keseredtetek meg inkább, hogy kivettetnék közületek, a ki ezt a dolgot cselekedte.

3 He ko e moʻoni, ko au ʻoku ou mamaʻo ʻi he sino, ka ʻoku ou ʻi ai ʻi he laumālie, kuo u fakamaauʻi ʻaia naʻe fai ʻae ngāue ni, ʻo hangē kuo u ʻi ai,

Mert én távol lévén ugyan testben, de jelen lévén lélekben, már elvégeztem, mintha jelen volnék, hogy azt, a ki ekként ezt cselekedte,

4 ‌ʻI hoʻomou fakataha ʻi he huafa ʻo hotau ʻEiki ko Sisu Kalaisi, mo hoku laumālie, mo e mālohi ʻa hotau ʻEiki ko Sisu Kalaisi.

Ti és az én lelkem a mi Urunk Jézus Krisztusnak nevében egybegyűlvén, a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmával

5 Ke tukuange ʻae tokotaha pehē kia Sētane ke maumau ai ʻae sino, kae fakamoʻui ʻae laumālie ʻi he ʻaho ʻoe ʻEiki ko Sisu.

Átadjuk az ilyent a Sátánnak a testnek veszedelmére, hogy a lélek megtartassék az Úr Jézusnak ama napján.

6 Ko hoʻomou vikiviki ʻoku ʻikai lelei. ʻIkai ʻoku mou ʻilo “Ko e meʻa fakatupu siʻi ʻoku ne fakatupuʻi ʻae takaonga kotoa?”

Nem jó a ti dicsekedéstek. Avagy nem tudjátok-é, hogy egy kicsiny kovász az egész tésztát megposhasztja.

7 Ko ia ke tafi kituʻa ʻae meʻa fakatupu motuʻa, koeʻuhi ʻi he ʻikai ha meʻa fakatupu ʻiate kimoutolu, ke mou hoko ko e takaonga foʻou. He ko Kalaisi ko ho tau [feilaulau ʻoe ]Lakaatu, kuo hifo ʻaki maʻatautolu.

Tisztítsátok el azért a régi kovászt, hogy legyetek új tésztává, a minthogy kovász nélkül valók vagytok; mert hiszen a mi húsvéti bárányunk, a Krisztus, megáldoztatott érettünk.

8 Ko ia ke tau fai ʻae kātoanga, kae ʻikai ʻi he meʻa fakatupu motuʻa, pe ʻi he ʻi meʻa fakatupu ʻoe fakafasifasi mo e angahala; ka ʻi he [mā ]taʻemeʻafakatupu ʻoe angatonu mo e moʻoni.

Azért ne régi kovászszal ünnepeljünk, sem rosszaságnak és gonoszságnak kovászával, hanem tisztaságnak és igazságnak kovásztalanságában.

9 Kuo u tohi ʻi he tohi kiate kimoutolu, ke ʻoua naʻa mou fakataha mo e kau feʻauaki:

Azt írtam néktek ama levelemben, hogy paráznákkal ne társalkodjatok.

10 Ka ʻoku ʻikai ko e pehē pe, ki he kau feʻauaki ʻoe māmani, pe ko e kau manumanu, pe ko e kau fakamālohi, pe ko e kau tauhi tamapua; he ka ne pehē, tā te mou ʻalu pe ʻi he māmani.

De nem általában e világ paráznáival, vagy csalóival, vagy ragadozóival, vagy bálványimádóival; mert hiszen így ki kellene e világból mennetek.

11 Ka kuo u tohi eni kiate kimoutolu, ka ai ha taha ʻoku ui ko e kāinga, ka ʻoku feʻauaki, pe manumanu, pe tauhi tamapua, pe ko e manuki, pe ko e kona, pe ko e fakamālohi; ʻoua naʻa fakataha mo ha taha pehē, pea ʻoua naʻa kai mo ia.

Most azért azt írom néktek, hogy ne társalkodjatok azzal, ha valaki atyafi létére parázna, vagy csaló, vagy bálványimádó, vagy szidalmazó, vagy részeges, vagy ragadozó. Az ilyennel még együtt se egyetek.

12 He ko hai au ke u fakamaau ʻakinautolu ʻoku ʻi tuaʻā? ʻIkai ʻoku mou fakamaau ʻakinautolu ʻoku ʻi lotoʻā pe?

Mert mi közöm ahhoz, hogy a kívülvalókról is ítéletet tegyek? avagy ti nem a belüllévők fölött tesztek-é ítéletet?

13 Ka ko kinautolu ʻoku ʻi tuaʻā ʻoku fakamaauʻi ʻe he ʻOtua. Ko ia ke “tukuange ʻiate kimoutolu ʻae tangata angahala ko ia.”

A kívülvalókat pedig majd az Isten ítéli meg. Vessétek ki azért a gonoszt magatok közül.