1 Meʻa Hokohoko 11
1 Hili ia naʻe fakataha ʻa ʻIsileli kotoa kia Tevita ki Hepeloni, mo nau pehē, “Vakai, ko ho hui ʻoʻou ʻakimautolu mo ho kakano ʻoʻou.
És gyűlének az Izráeliták mindnyájan Dávidhoz Hebronba, mondván: Ímé mi a te csontod és a te tested vagyunk;
2 Kaeʻumaʻā foki ʻae ngaahi ʻaho kuo hili ange, ʻio, lolotonga ʻae kei tuʻi ʻa Saula, ko koe ia naʻe taki atu mo toe ʻomi ʻa ʻIsileli: pea naʻe pehē kiate koe ʻe Sihova ko ho ʻOtua, ‘Te ke fafanga ʻe koe ʻa hoku kakai ʻIsileli, pea te ke pule ʻe koe ki hoku kakai ʻIsileli.’”
Ezelőtt is, még mikor Saul volt a király, te voltál az, a ki az Izráelt ki- és bevezetéd, és ezt mondotta a te Urad Istened néked: Te legelteted az én népemet, az Izráelt, és te leszel vezér az én népemen, az Izráelen.
3 Ko ia naʻe fakataha ai ʻae kau mātuʻa kotoa pē ʻo ʻIsileli ki he tuʻi ki Hepeloni; pea naʻe fai ʻe Tevita ha fuakava mo kinautolu ʻi he ʻao ʻo Sihova ʻi Hepeloni, pea naʻa nau pani ʻa Tevita ʻaki ʻae lolo ke ne tuʻi ki ʻIsileli, ʻo fakatatau mo e folofola ʻa Sihova ʻia Samuela.
Elmenének azért mindnyájan az Izráel vénei a királyhoz Hebronba, és szövetséget tőn Dávid velök Hebronban az Úr előtt; és királylyá kenték Dávidot Izráel felett, az Úrnak Sámuel által való beszéde szerint.
4 Pea naʻe ʻalu ʻa Tevita mo ʻIsileli kotoa pē ki Selūsalema, ʻa ia [ʻoku ui ]ko Sepusi; ko e potu naʻe nofo ai ʻae kakai Sepusi, ko e kakai ʻoe fonua.
Elméne akkor Dávid és az egész Izráel Jeruzsálembe; ez Jebus (ott a Jebuzeusok voltak a föld lakosai).
5 Pea naʻe pehē ʻe he kakai ʻo Sepusi kia Tevita, “ʻE ʻikai te ke hoko mai ki heni.” Ka neongo ia naʻe kapasia ʻe Tevita ʻae kolotau ʻo Saione, ʻa ia [ʻoku ui ]ko e “Kolo ʻo Tevita.”
És mondának Jebus lakói Dávidnak: Ide be nem jössz! De megvevé Dávid a Sion várát; ez a Dávid városa;
6 Pea naʻe pehē ʻe Tevita, “Ko ia ʻe tomuʻa teʻia ʻae kakai Sepusi, ʻe hoko ia ko e tuʻukimuʻa mo e ʻeiki pule.” Pea pehē, naʻe tomuʻa hoko hake ʻa Soape ko e tama ʻo Seluia, pea naʻe hoko ai ia ko e ʻeiki pule.
Mert ezt mondotta vala Dávid: A ki legelőször egy Jebuzeust levág, előljáró és vezér legyen. Felméne azért legelőször Joáb, a Séruja fia; és lőn előljáróvá.
7 Pea naʻe nofo ʻa Tevita ki he kolotau; pea ko ia naʻe ui ai ia ko e Kolo ʻo Tevita.
Azután lakék Dávid a várban, azért nevezék azt Dávid városának.
8 Pea naʻa ne langa hake ʻae kolo ʻo takatakai hake, ʻio, mei Milo ʻo tākai hake: pea naʻe toe langa foʻou ʻe Soape ʻa hono toe ʻoe kolo.
És megépíté Dávid a várost Millótól fogva egészen körül; Joáb pedig megépíté a városnak maradékát.
9 Naʻe pehē ʻae fakaʻaʻau ʻa Tevita ke lahi mo lahi hake ʻaupito: he naʻe kau kiate ia ʻa Sihova ʻoe ngaahi kautau.
És folytonosan emelkedék Dávid; mert a Seregek Ura vala ő vele.
10 Ko kinautolu eni foki ʻae kau tuʻukimuʻa ʻi he kau tangata mālohi lahi ʻaia naʻe maʻu ʻe Tevita, ʻakinautolu naʻe kau mālohi mo ia ʻi hono puleʻanga, pea mo ʻIsileli kātoa, koeʻuhi ke ne hoko ko e tuʻi, ʻo fakatatau mo e folofola ʻa Sihova ʻaia naʻe kau ki ʻIsileli.
Ezek pedig a hősök előljárói, a kik Dávid mellett valának, a kik erősen forgolódának vele az ő királyságáért egész Izráellel, hogy királylyá válaszszák őt Izráel felett, az Úr beszéde szerint.
11 Pea ko eni ʻa hono lau hake ʻoe kau tangata mālohi lahi naʻe maʻu ʻe Tevita: ko Sasopiami ko e tangata ʻAkimoni, ko e tuʻukimuʻa ʻi he ngaahi ʻeikitau: naʻa ne hiki hake ia ʻa hono tao ke tauʻi ʻae “Toko Tolungeau” naʻe tāmate ʻe ia ʻi he ʻaho pe taha.
Ezek számszerint a hősök, a kik Dávid körül valának: Jásobeám, Hakhmoni fia, a harmincznak előljárója; ez emelte vala fel az ő kopjáját háromszáz ellen, a kiket egyszerre megsebesíte.
12 Pea naʻe hoko mo ia ʻa ʻEliesa ko e foha ʻo Toto, ko e tangata ʻAhoi, ʻaia ko e taha ia ʻi he “Toko Tolu” naʻe mālohi lahi.
Ezután Eleázár, az Ahóhita Dódó fia; a ki a három hős közül egy vala.
13 Naʻe ʻia Tevita ia ʻi Pasi-Tamemi, pea naʻe fakataha ʻi ai ʻae kakai Filisitia ki he tau, pea naʻe ʻi ai ʻae potu ngoue naʻe fonu ʻi he paʻale; pea naʻe feholaki ʻae kakai mei he ʻao ʻoe kau Filisitia.
Ő vala Dáviddal Pasdamimban, a hová összegyűlének a Filiszteusok viadalra. Egy darab föld árpával vala tele, és a nép elmenekült a Filiszteusok elől.
14 Pea naʻa nau malumu ʻi he lotolotonga ʻoe potu fonua ko ia, mo nau fakahaofi ia, mo tāmateʻi ʻae kakai Filisitia; pea naʻe fakamoʻui ʻakinautolu ʻe Sihova ʻi he fakamoʻui lahi.
De ők megállának ott annak a darab földnek a közepén, és megtartották azt, és megverék a Filiszteusokat, és az Úr megszabadítá őket nagy szabadítással.
15 Pea ko eni, naʻe ʻalu hifo ki he maka kia Tevita ʻi he ʻanaʻi maka ko ʻAtulami ʻae toko tolu ʻoe ngaahi ʻeikitau ʻe toko tolungofulu; ka naʻe nofo ʻae kautau ʻoe kakai Filisitia ki he potu talalo ʻo Lefeimi.
Továbbá, mikor alámentek hárman a harmincz főember közül Dávidhoz, a kősziklához, az Adullám barlangjába; a Filiszteusok pedig tábort járának a Réfaim völgyben.
16 Pea ko e kuonga ia naʻe nofo ai ʻa Tevita ki he kolo mālohi, pea ko e kolotau ʻoe kakai Filisitia naʻe ʻi Petelihema ʻi he ngaahi ʻaho ko ia.
(Dávid az erősségben vala akkor, a Filiszteusok hada pedig Bethlehemnél.)
17 Pea naʻe holi feinga pe ʻa Tevita, ʻo ne pehē, “Taumaiā ke ʻomi ʻe ha tokotaha kiate au haʻaku inu mei he vai ʻoe vaikeli ʻi Petelihema, ʻaia ʻoku ʻi he veʻematapā!”
Kivána Dávid vizet, és monda: Óh, ki adhatna nékem innom a Bethlehem kapuja előtt való forrásnak vizéből!
18 Pea naʻe ʻasi atu ʻe he toko tolu ko ia ʻi he kautau ʻoe kakai Filisitia, mo nau ʻutu hake ʻae vai mei he vaikeli ʻo Petelihema, ʻaia naʻe ʻi he veʻematapā, pea naʻa nau toʻo ʻo ʻomi ia kia Tevita: ka naʻe ʻikai siʻi inu ia ʻe Tevita, ka naʻa ne lilingi atu ia kia Sihova,
Akkor keresztülvágták magokat hárman a Filiszteusok táborán, és vizet merítének a Bethlehem forrásából, mely a kapu előtt vala, és felvivék, és menének Dávidhoz; de Dávid nem akara inni, hanem kitölté azt az Úrnak.
19 Pea ne pehē ʻe ia, “Ke taʻofi au ʻe hoku ʻOtua, ke ʻoua naʻaku fai ha meʻa pehē: he te u inu koā ʻae toto ʻoe kau tangata ni, ʻakinautolu kuo fakatuʻutāmaki ʻenau moʻui?” He ko ʻenau moʻui pe naʻe ʻomi ai ia. Ko ia naʻe ʻikai siʻi te ne inu mei ai. Ko e ngaahi meʻa eni naʻe fai ʻekinautolu ni ko e “Toko Tolu” naʻe mālohi lahi hake.
És monda: Távoztassa el tőlem az én Istenem, hogy ezt cselekedném. Avagy e férfiaknak vérét igyam-é meg, a kik életöket halálra vetették? Mert ők ezt életök veszedelmével hozták. És semmiképen nem akara inni. Ezt cselekedé a három hős.
20 Pea ko ʻApisai ko e tokoua ʻo Soape, naʻe ʻeiki hake ia ʻi he “Toko Tolu:” he naʻa ne hiki hake ʻa hono tao ke tauʻi ʻae toko tolungeau, mo ne tāmateʻi ʻakinautolu, pea naʻe lau hono hingoa mo e “Toko Tolu.”
És Abisai, a Joáb testvére vala e háromnak előljárója; ő ragadott vala dárdát háromszáz ellen, a kiket megsebesíte; és ő volt a leghíresebb a három között.
21 ʻI he “Toko Tolu,” naʻe ongoongo hake ia ʻi he toko ua; he ko hona ʻeiki ia: ka neongo ia naʻe ʻikai ke hoko hake ia ki he [ʻuluaki ]“Toko Tolu.”
A három közül a kettőnél híresebb vala, azért volt azok előljárója; de azért egymaga még sem ért föl a hárommal.
22 Ko Penaia ko e foha ʻa Sihoiata, ko e foha ʻoe tangata toʻa mei Kapisieli, ʻaia naʻe ongoongo ʻa ʻene ngaahi meʻa ne fai; naʻa ne tāmateʻi ʻe ia ʻae ongo tangata Moape naʻe anga fakalaione: pea naʻa ne ʻalu hifo ki ha luo ʻo ne tāmate ai ha laione ʻi he ʻaho naʻe tō ai ʻae ʻuha hinehina.
Benája, a Jojada fia, vitéz férfiúnak fia Kabséelből, a ki nagy dolgokat cselekedék; ő ölte meg Moáb két oroszlánját, és ő méne alá a verembe, s ölte meg az oroszlánt, mikor havas idő volt.
23 Pea naʻa ne tāmateʻi ha tangata ʻIsipite, ko e tangata naʻe fuʻu sino ʻaupito, ko e hanga ʻe hongofulu ʻa hono māʻolunga; pea naʻe toʻo ʻe he tangata ʻIsipite ʻi hono nima ha tao naʻe hangē ko e ʻakau ʻoe tangata lalanga tupenu; pea naʻa ne ʻalu hifo kiate ia mo e tokotoko pe mone hamusi mai ʻae tao mei he nima ʻoe tangata ʻIsipite, ʻo ne tāmateʻi ia ʻaki ʻa ʻene tao ʻaʻana.
Ugyanez ölé meg az Égyiptombeli férfit, akinek magassága öt sing volt, és oly dárda vala az Égyiptombeli férfiú kezében, mint a szövő zugoly. Szembeszálla vele egy pálczával, s kiragadá az Égyiptombeli ember kezéből a dárdát, és saját dárdájával általveré.
24 Ko e ngaahi meʻa eni naʻe fai ʻe Penaia ko e foha ʻo Sihoiata, pea naʻe lau hono hingoa fakataha mo e toko tolu mālohi.
Ezeket cselekedte Benája, a Jojada fia, a ki híres vala a három hős között.
25 Vakai, naʻe ongoongo ia ʻi he toko tolungofulu, ka naʻe ʻikai hoko hake ia ki he [ʻuluaki ]“Toko Tolu:” pea naʻe tuku ia ʻe Tevita ke pule ki hono kau tangata leʻo.
Híres vala ő a harmincz között, de azzal a hárommal nem ért fel. És előljáróvá tevé őt Dávid a tanácsosok között.
26 Pea ko eni foki ʻae kau tangata toʻa ʻoe ngaahi kautau: ko ʻAsaeli ko e tokoua ʻo Soape, mo Elihanani ko e foha ʻo Toto ʻo Petelihema,
A seregnek pedig ezek vitézei: Asael, a Joáb testvére; Elhanán, Dódónak fia, ki Bethlehembeli vala.
27 Mo Samoti ko e tangata Heloti, mo Helesi ko e tangata Peloni,
Haróritból való Sammót, Pélomból való Héles,
28 Mo Ila ko e foha ʻo Ikesi ko e tangata Tikoa, mo ʻApiesa ko e tangata ʻAnatoti,
Tékoabeli Hira, Ikkés fia, Anatótbeli Abiézer,
29 Mo Sipikei ko e tangata Husa, mo Ilai ko e tangata ʻAhoi,
Húsatbeli Sibbékai, Ahóhitbeli Hirai.
30 Mo Mehelei ko e tangata Nitofa, mo Heleti ko e foha ʻo Peana ko e tangata Nitofa,
Nétofátbeli Maharai, Nétofátbeli Héled, Bahána fia;
31 Mo Itei ko e foha ʻo Lipei mei Kipea, ʻi he fānau ʻa Penisimani, mo Penaia ko e tangata Peloni,
Ittai, Ribai fia, a Benjámin fiainak Gibea városából való; Pirátonbeli Benája;
32 Mo Hulei mei he ngaahi vaitafe siʻi ʻo Keasi, mo ʻApieli ko e tangata ʻAlapa,
Húrai, a Gaás völgyéből való; Arbátbeli Abiel;
33 Mo ʻAsimaveti ko e tangata Pahulimi, mo Eliapa ko e tangata Saeliponi.
Baharumi Azmávet, Saálbonitbeli Eliáhba;
34 Ko e ngaahi foha ʻo Hasemi ko e tangata Kiso, mo Sonatane ko e foha ʻo Sake ko e tangata Halali,
Gisonbeli Hásem fiai: Jonathán, Hararitbeli Ságé fia.
35 Mo ʻAhiami ko e foha ʻo Sakali ko e tangata Halali, mo Elifali ko e foha ʻo Uli,
Hararitbeli Ahiám, Sákár fia; Elifál, Úr fia,
36 Mo Hefeli ko e tangata Mikela, mo ʻAhisa ko e tangata Peloni,
Mekerátbeli Héfer, Pélonbeli Ahija,
37 Mo Hesailo ko e tangata Kameli mo Nahali ko e foha ʻo Esipei,
Kármelből való Hésró, Naárai, Ezbái fia,
38 Mo Soeli ko e tokoua ʻo Natani, mo Mipa ko e foha ʻo Hakili,
Jóel, Nátán testvére; Mibhár, Géri fia;
39 Mo Seleki ko e tangata ʻAmoni, mo Nahela ko e tangata Piheloti, ko e tangata naʻe toʻo mahafutau kia Soape ko e tama ʻa Seluia,
Sélek, Ammon nemzetségéből való; Berótbeli Naárai, Joábnak, a ki Séruja fia vala, fegyverhordozója;
40 Mo Ila ko e tangata Itila, mo Kalepi ko e tangata Itila,
Itrébeli Hira, Itrébeli Gáreb,
41 Mo ʻUlia ko e tangata Heti, mo Sapita ko e foha ʻo ʻAlai,
Hitteus Uriás, Zabád, Ahlai fia;
42 Mo ʻAtini ko e foha ʻo Sisa ko e tangata Lupeni, ko e ʻeikitau ʻi he kakai Lupeni, mo e toko tolungofulu naʻe kau mo ia,
Hadina, a Rúben nemzetségéből való Siza fia, ki a Rúbeniták előljárója vala, és vele harminczan valának.
43 Mo Hanani ko e foha ʻo Meaka, mo Sosafate ko e tangata Mitini,
Hanán, Maaka fia, és Mitnibeli Jósafát,
44 Mo ʻUsia ko e tangata ʻAsitelote, mo Sama mo Sieli ko e ongo foha ʻo Hotani ko e tangata ʻAloeli,
Asterátbeli Uzzija; Sáma és Jéhiel, Aroerbeli Hótám fiai.
45 Mo Sitieli ko e foha ʻo Simili, mo Soa ko hono tokoua, ko e tangata Tisi,
Jidiháel, Simri fia, és az ő testvére, Joha, Tisibeli.
46 Mo Ilieli ko e tangata Mehevi, mo Silipei, mo Sosavia, ko e ongo foha ʻo Elineami, mo Itima ko e tangata Moape,
Mihávimbeli Eliel, Jéribai és Jósávia, Elnaám fia, és Jitma, Moáb nemzetségéből való.
47 Mo Ilieli, mo ʻOpeti, mo Sesieli ko e tangata Mesopaia.
Eliel és Obed és Jaásiel, Mésóbájából valók.
