కీర్తనల~ గ్రంథము 104
1 ౧ నా ప్రాణమా, యెహోవాను సన్నుతించు. యెహోవా, నా దేవా, నీవు మహా ఘనత వహించిన వాడివి. నీవు మహాత్మ్యాన్ని, ప్రభావాన్ని ధరించుకున్నావు.
Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót! Örökkévaló, én Istenem, felette nagy vagy, fenséget és díszt öltöttél.
Világosságba burkolózik, mint palástba, kiterjeszti az eget, mint a szőnyeget.
3 ౩ జలాల్లో ఆయన తన గదుల దూలాలు వేశాడు. మేఘాలను తనకు వాహనంగా చేసుకుని గాలి రెక్కలమీద ప్రయాణిస్తున్నాడు.
Aki vizekben gerendázta emeleteit, aki fellegeket tesz szekerévé, aki jár a szélnek szárnyain.
Szeleket tesz követeivé, szolgáivá lobogó tüzet.
Talapzataira alapította a földet, hogy meg ne inogjon mindörökké.
Vízárral, mint ruhával takartad be, a hegyeken vizek állnak;
dorgálásodtól megfutamodnak, dörgésed hangjától szétsietnek –
felemelkednek hegyek, alá sülyednek síkságok – arra a helyre, melyet alapítottál nekik.
Határt vetettél, hogy át ne lépjék, hogy újra be ne borítsák a földet.
Aki forrásokat bocsát a völgyekbe, hegyek között folynak.
Itatják minden vadját a mezőnek, vadszamarak a szomjukat oltják.
Fölöttük lakozik az ég madara, a lombok közül hangot hallatnak.
Megitatja a hegyeket emeleteiből, műveid gyümölcséből jóllakik a föld.
Füvet sarjaszt a baromnak, meg növényt az ember munkája által, előhozván kenyeret a földből,
15 ౧౫ అందువల్ల భూమిలోనుండి ఆహారాన్నీ మనుషుల హృదయాన్ని సంతోషపెట్టే ద్రాక్షారసాన్నీ వారి ముఖాలకు మెరుపునిచ్చే తైలాన్నీ మనుషుల హృదయాన్ని బలపరిచే ఆహారాన్నీ ఆయన మొలకెత్తిస్తున్నాడు.
és bort, mely örvendezteti halandónak szívét, fénylővé tevén az arczot olajtól, a kenyér pedig erősíti a halandónak szívét.
Jóllaknak az Örökkévaló fái, Libánonnak czédrusai, melyeket ültetett;
ahol madarak fészkelnek, a gólya – cziprusfák a háza.
A magas hegyek a zergéknek valók, a sziklák menedékül a hegyi nyulaknak.
Teremtette a holdat ünnepek számára, a nap ismeri lementét;
szerzesz sötétséget s lészen éjszaka, akkor mozog minden vadja az erdőnek.
21 ౨౧ సింహం పిల్లలు వేట కోసం గర్జిస్తున్నాయి. తమ ఆహారాన్ని దేవుని చేతిలోనుండి తీసుకోడానికి చూస్తున్నాయి.
Fiatal oroszlánok ordítanak ragadmányért, így kérvén Istentől eledelöket.
Felsüt a nap visszahúzódnak és tanyáikba heverednek.
Dolgára kimegy az ember és munkájára egész estig.
24 ౨౪ యెహోవా, నీ కార్యాలు ఎన్నెన్ని రీతులుగా ఉన్నాయో! జ్ఞానం చేత నీవు వాటన్నిటినీ నిర్మించావు. నీవు కలగజేసిన వాటితో భూమి నిండి ఉంది.
Mily számosak a te műveid, Örökkévaló! Mindnyáját bölcseséggel teremtetted, telve van a föld szerzeményeddel.
Emitt a tenger, nagy és széles határú: ott van csúszó-mászó és száma sincs, kicsiny állatok nagyokkal együtt.
Ott hajók járnak, a leviátán, melyet alkottál, hogy játszadozzon abban.
Mindnyájan hozzád reménykednek, hogy megadjad eledelöket a maga idején. –
28 ౨౮ నీవు వాటికి అందిస్తే అవి కూర్చుకుంటాయి. నీవు గుప్పిలి విప్పితే అవి మంచివాటిని తిని తృప్తి చెందుతాయి.
Adsz nekik szedegetnek; megnyitod kezedet: megtelnek jóval.
29 ౨౯ నీవు ముఖం దాచుకుంటే అవి కలత చెందుతాయి. నీవు వాటి ఊపిరి ఉపసంహరిస్తే అవి ప్రాణం విడిచి మట్టిపాలవుతాయి.
Elrejted arczodat: megrémülnek; visszavonod leheletüket: kimúlnak s porukhoz térnek vissza.
Kibocsátod leheletedet: megteremtetnek; így újítod meg a föld színét.
Legyen az Örökkévaló dicsősége örökre, örüljön az Örökkévaló az ő művein!
Aki letekintett a földre s az megrengett, megérinti a hegyeket és füstölögnek.
Hadd énekelek az Örökkévalónak életemben, hadd zengek Istenemnek, amíg vagyok!
Legyen kellemes neki beszédem; én örüljek az Örökkévalóban.
35 ౩౫ పాపులు భూమిపై లేకుండా పోవాలి. భక్తిహీనులు ఇక ఉండకపోదురు గాక. నా ప్రాణమా, యెహోవాను సన్నుతించు. యెహోవాను స్తుతించండి.
Veszszenek a vétkesek a földről, s gonoszok ne legyenek többé! Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót! Halleluja!
