యోబు~ గ్రంథము 31
Szövetségre léptem szemeimmel, és hajadonra mit sem ügyeltem.
És mi volt jutalmam Istentől felülről; vagy örökségem a Mindenhatótól a magasságból?
Avagy nem az istentelent illeti-é romlás, és nem a gonosztevőt-é veszedelem?
Avagy nem láthatta-é utaimat, és nem számlálhatta-é meg lépéseimet?
Ha én csalárdsággal jártam, vagy az én lábam álnokságra sietett:
Az ő igazságának mérlegével mérjen meg engem, és megismeri Isten az én ártatlanságomat!
7 ౭ నేను న్యాయ మార్గం విడిచి నడచినట్టయితే, నా మనస్సు నా కళ్ళను అనుసరించి నడిచినట్టయితే మాలిన్యం ఏదైనా నా చేతులకు తగిలినట్టయితే,
Ha az én lépésem letért az útról és az én lelkem követte szemeimet, vagy kezeimhez szenny tapadt:
Hadd vessek én és más egye meg, és tépjék ki az én maradékaimat gyökerestől!
9 ౯ నేను హృదయంలో పరస్త్రీని మోహించినట్టయితే, నా పొరుగువాడి వాకిట్లో అతని భార్య కోసం నేను పొంచి ఉన్నట్టయితే,
Ha az én szívem asszony után bomlott, és leselkedtem az én felebarátomnak ajtaján:
Az én feleségem másnak őröljön, és mások hajoljanak rája.
Mert gyalázatosság volna ez, és birák elé tartozó bűn.
Mert tűz volna ez, a mely pokolig emésztene, és minden jövedelmemet tövestől kiirtaná. (questioned)
Ha megvetettem volna igazát az én szolgámnak és szolgálómnak, mikor pert kezdtek ellenem:
14 ౧౪ దేవుడు లేచి నాపై తప్పు మోపినప్పుడు నేనేమి చేస్తాను? ఆయన విచారణకై వచ్చినప్పుడు నేను ఆయనకు ఏమి ప్రత్యుత్తరం ఇస్తాను?
Mi tevő lennék, ha felkelne az Isten, és ha meglátogatna: mit felelnék néki?
15 ౧౫ గర్భంలో నన్ను పుట్టించినవాడు వారిని కూడా పుట్టించ లేదా? గర్భంలో నన్నూ వారినీ కూడా రూపొందించినవాడు ఒక్కడే గదా.
Nem az teremtette-é őt is, a ki engem teremtett anyám méhében; nem egyugyanaz formált-é bennünket anyánk ölében?
Ha a szegények kivánságát megtagadtam, és az özvegy szemeit epedni engedtem;
És ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva abból nem evett;
18 ౧౮ (నేను అలా చేయలేదు, నా యవ్వనప్రాయం మొదలు తండ్రి లేనివాడు నన్నొక తండ్రిగా భావించి నా దగ్గర పెరిగాడు. నా తల్లి కడుపున పుట్టింది మొదలు నేను అతని తల్లికి, ఆ వితంతువుకు దారి చూపించాను).
Hiszen ifjúságom óta, mint atyánál nevekedett nálam, és anyámnak méhétől kezdve vezettem őt!
Ha láttam a ruhátlant veszni indulni, és takaró nélkül a szegényt;
Hogyha nem áldottak engem az ő ágyékai, és az én juhaim gyapjából fel nem melegedett;
Ha az árva ellen kezemet felemeltem, mert láttam a kapuban az én segítségemet;
A lapoczkájáról essék ki a vállam, és a forgócsontról szakadjon le karom!
Hiszen úgy rettegtem Isten csapásától, és fensége előtt tehetetlen valék!
Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt mondtam az olvasztott aranynak: Én bizodalmam!
Ha örültem azon, hogy nagy a gazdagságom, és hogy sokat szerzett az én kezem;
Ha néztem a napot, mikor fényesen ragyogott, és a holdat, mikor méltósággal haladt,
És az én szívem titkon elcsábult, és szájammal megcsókoltam a kezemet:
28 ౨౮ అది కూడా న్యాయాధిపతుల చేత శిక్ష పొందదగిన నేరమౌతుంది. ఎందుకంటే నేను పైనున్న దేవుణ్ణి కాదన్న వాడినౌతాను.
Ez is biró elé tartozó bűn volna, mert ámítottam volna az Istent oda fent!
29 ౨౯ నన్ను ద్వేషించిన వాడికి కలిగిన నాశనాన్ని బట్టి నేను సంతోషించినట్టయితే, అతనికి కీడు కలగడం చూసి నన్ను నేను అభినందించుకున్నట్టయితే,
Ha örvendeztem az engem gyűlölőnek nyomorúságán, és ugráltam örömömben, hogy azt baj érte;
(De nem engedtem, hogy szájam vétkezzék azzal, hogy átkot kérjek az ő lelkére!)
31 ౩౧ “యోబు పెట్టిన భోజనం తిని, తృప్తి పొందని వాణ్ణి ఎవరు చూపించగలరు?” అని నా ఇంట్లో నివసించేవారు అనకపోతే,
Ha nem mondták az én sátorom cselédei: Van-é, a ki az ő húsával jól nem lakott?
32 ౩౨ (పరదేశి ఎప్పుడూ ఆరుబయట ఉండే పరిస్థితి రాలేదు. బాటసారుల కోసం నా ఇంటి తలుపులు ఎప్పుడూ తెరిచే ఉన్నాయి).
(A jövevény nem hált az utczán, ajtóimat az utas előtt megnyitám.)
Ha emberi módon eltitkoltam vétkemet, keblembe rejtve bűnömet:
34 ౩౪ జన సమూహానికి భయపడి, కుటుంబాల తిరస్కారానికి జడిసి నేను మౌనంగా ఉండి ద్వారం దాటి బయటికి వెళ్లకుండా దాక్కోలేదు.
Bizony akkor tarthatnék a nagy tömegtől, rettegnem kellene nemzetségek megvetésétől; elnémulnék és az ajtón sem lépnék ki!
35 ౩౫ నా మాట వినడానికి నాకొకడు ఉంటే ఎంత బాగుంటుంది! ఇదిగో నా సంతకం. సర్వశక్తుడు నాకు జవాబిస్తాడు గాక. ఇదిగో నా ప్రతివాది రాసిన అభియోగం ఎవరైనా నాకు చూపిస్తే ఎంత బాగుంటుంది!
Oh, bárcsak volna valaki, a ki meghallgatna engem! Ímé, ez a végszóm: a Mindenható feleljen meg nékem; és írjon könyvet ellenem az én vádlóm.
Bizony én azt a vállamon hordanám, és korona gyanánt a fejemre tenném!
Lépteimnek számát megmondanám néki, mint egy fejedelem, úgy járulnék hozzá!
Ha földem ellenem kiáltott és annak barázdái együtt siránkoztak;
39 ౩౯ వెల చెల్లించకుండా నేను దాని పంటను అనుభవించినట్టయితే, దాని యజమానులకు ప్రాణహాని కలగజేసినట్టయితే,
Ha annak termését fizetés nélkül ettem, vagy gazdájának lelkét kioltottam:
Búza helyett tövis teremjen és árpa helyett konkoly! Itt végződnek a Jób beszédei.
