< Metiu 22 >
1 Jisu minchisinam lokv minvla nyi vdwa minto.
Καὶ ἀποκριθεὶς ὁ Ἰησοῦς πάλιν εἶπεν αὐτοῖς ἐν παραβολαῖς, λέγων,
2 Nyidomooku gv Karv ngv svbv ridunv. Kvvlo dvbv ako dooto, nw ninyigv kuunyilo gv lvgabv nyida dvpam go pamgvto.
Ὡμοιώθη ἡ βασιλεία τῶν οὐρανῶν ἀνθρώπῳ βασιλεῖ, ὅστις ἐποίησε γάμους τῷ υἱῷ αὐτοῦ·
3 Nw ninyigv pakbu vdwa nyi goknam vdwa dvpam lo aalwk tokukv vla minpa modubv vngmu toku, vbvritola nyi goknam vdwv bunu aalwk nwngma toku.
καὶ ἀπέστειλε τοὺς δούλους αὐτοῦ καλέσαι τοὺς κεκλημένους εἰς τοὺς γάμους, καὶ οὐκ ἤθελον ἐλθεῖν.
4 Vkvlvgabv nw kvvbi pakbu gunyi nyi goknam vdwgv lvgabv svbv gaam milwk gvrila vngmu toku: ‘Ngo dvpam gv dvnamtvngnama vjak mvpvripv pvkunv; ngoogv svbv svv ngaaka dintwkbv twkpv pvkunv, okv ogumvnwng nga mvpvripv pvkunv. Nyida dvpam lo aalwk nyala kukv!’
Πάλιν ἀπέστειλεν ἄλλους δούλους, λέγων, Εἴπατε τοῖς κεκλημένοις. Ἰδού, τὸ ἄριστόν μου ἡτοίμασα, οἱ ταῦροί μου καὶ τὰ σιτιστὰ τεθυμένα, καὶ πάντα ἕτοιμα· δεῦτε εἰς τοὺς γάμους.
5 Vbvritola nyi goknam vdwv um tvjvkamv nyato okv bunugv pwsepaase lvkwnglo vngnya toku: akonv nw gv rongolo vngtoku, kvvbiv ninyigv dukan lo,
Οἱ δὲ ἀμελήσαντες ἀπῆλθον, ὁ μὲν εἰς τὸν ἴδιον ἀγρόν, ὁ δὲ εἰς τὴν ἐμπορίαν αὐτοῦ·
6 kvvbi gunv pakbu vdwa twkbwng gvrila dvngla, okv bunua mvki nyatoku.
οἱ δὲ λοιποὶ κρατήσαντες τοὺς δούλους αὐτοῦ ὕβρισαν καὶ ἀπέκτειναν.
7 Dvbv ngv achialvbv haachi toku; vkvlvgabv nw ninyigv sipai vdwa vngmutoku, bunu vngla gwngrw gwnv vdwa mvki toku okv bunugv pamtv nga ramyok jitoku.
Ἀκούσας δὲ ὁ βασιλεὺς ὠργίσθη, καὶ πέμψας τὰ στρατεύματα αὐτοῦ ἀπώλεσε τοὺς φονεῖς ἐκείνους, καὶ τὴν πόλιν αὐτῶν ἐνέπρησε.
8 Vbvrikunamv nw ninyigv pakbu vdwa goklwkla bunua mintoku, ‘Ngoogv nyida dvpam a vjak mvpvripv pvku, vbvritola ngoogv nyi goknam vdwv sum aala dvyin nvbv rima.
Τότε λέγει τοῖς δούλοις αὐτοῦ, Ὁ μὲν γάμος ἕτοιμός ἐστιν, οἱ δὲ κεκλημένοι οὐκ ἦσαν ἄξιοι.
9 Nonu vjak namrwk pinkobv vngnyila nyi kaapanv dvdv nga goktv kuka.’
Πορεύεσθε οὖν ἐπὶ τὰς διεξόδους τῶν ὁδῶν, καὶ ὅσους ἂν εὕρητε, καλέσατε εἰς τοὺς γάμους.
10 Vkvlvgabv pakbu vdwv namrwk vdwgv pingkobv vngla bunugv nyi kaapanam mvnwngnga alv jvka alv majvka gokkumto; okv nyida naam lo nyi vdwv yarbing toku.
Καὶ ἐξελθόντες οἱ δοῦλοι ἐκεῖνοι εἰς τὰς ὁδοὺς συνήγαγον πάντας ὅσους εὗρον, πονηρούς τε καὶ ἀγαθούς· καὶ ἐπλήσθη ὁ γάμος ἀνακειμένων.
11 “Dvbv ngv nyi goknam vdwa kaabv vngtoku, nw nyi ako nyida vji kooma nvgo kaapa toku.
Εἰσελθὼν δὲ ὁ βασιλεὺς θεάσασθαι τοὺς ἀνακειμένους εἶδεν ἐκεῖ ἄνθρωπον οὐκ ἐνδεδυμένον ἔνδυμα γάμου·
12 ‘Ajin, no nyida vji koomabv oguaingbv so aapvnv?’ Vla dvbv ngv ninyia tvkatoku. Vbvritola nyi angv oguka mirwk simato.
καὶ λέγει αὐτῷ, Ἑταῖρε, πῶς εἰσῆλθες ὧδε μὴ ἔχων ἔνδυμα γάμου; Ὁ δὲ ἐφιμώθη.
13 Vbvrikunamv dvbv ngv pakbu vdwa mintoku, ‘Ninyia lvpa okv laakka leetoka, okv agum gv kanv kolo orlwk tvkuka. Hoka nw ninyigv hijung nga kotwkkrwkla kapla dooreku.’”
Τότε εἶπεν ὁ βασιλεὺς τοῖς διακόνοις, Δήσαντες αὐτοῦ πόδας καὶ χεῖρας, ἄρατε αὐτὸν καὶ ἐκβάλετε εἰς τὸ σκότος τὸ ἐξώτερον· ἐκεῖ ἔσται ὁ κλαυθμὸς καὶ ὁ βρυγμὸς τῶν ὀδόντων.
14 Okv Jisu minyabv mintoku, “Mvnwngnga gokpv, vbvritola darnamv miang gomwng.”
Πολλοὶ γάρ εἰσι κλητοί, ὀλίγοι δὲ ἐκλεκτοί.
15 Vbvrikunamv Parisis vdwv vngyu laku okv Jisunyi tvunam lokv tvgvrikula kupdubv vla rungtoku.
Τότε πορευθέντες οἱ Φαρισαῖοι συμβούλιον ἔλαβον ὅπως αὐτὸν παγιδεύσωσιν ἐν λόγῳ.
16 Vbvrikunamv bunu nw-bunugv lvbwlaksu mego okv Herod gv nyi vkv Jisu gvlo vngmu toku. Bunu vngla minto, “Tamsarnv, ngonu chindu no jvjv nga mindu. No nyi gv lvgabv Pwknvyarnv gv jvjvnv mvngnam lvkwng nga tamsardu, nyi vdwv ogugo mvngdudw hum chigamrai madu, ogulvgavbolo no nyi gv kai miang nga kimado.
Καὶ ἀποστέλλουσιν αὐτῷ τοὺς μαθητὰς αὐτῶν μετὰ τῶν Ἡρῳδιανῶν, λέγοντες, Διδάσκαλε, οἴδαμεν ὅτι ἀληθὴς εἶ, καὶ τὴν ὁδὸν τοῦ Θεοῦ ἐν ἀληθείᾳ διδάσκεις, καὶ οὐ μέλει σοι περὶ οὐδενός· οὐ γὰρ βλέπεις εἰς πρόσωπον ἀνθρώπων.
17 Vbvrikunamv, no ogubv mvngdu, ngonugv Roman Dvbvyachoknyi lampu jinam si ngonugv Pvbv nga rinying dunvri ma rinying madunvre?
Εἰπὲ οὖν ἡμῖν, τί σοι δοκεῖ; Ἔξεστι δοῦναι κῆνσον Καίσαρι, ἢ οὔ;
18 Jisu, ogubv rijvka bunugv alvmabv rungnam a chintoku, okv vkvlvgabv nw minto, “Kaakudvbv rinv nonu! Nonu ogulvgabv nga kupdubv rikw nyadunv?
Γνοὺς δὲ ὁ Ἰησοῦς τὴν πονηρίαν αὐτῶν εἶπε, Τί με πειράζετε, ὑποκριταί;
19 Lampu jise lokdwng nga kaatam labv!” Bunu lokdwng chargo nw gvlo bvnglwk jito,
Ἐπιδείξατέ μοι τὸ νόμισμα τοῦ κήνσου. Οἱ δὲ προσήνεγκαν αὐτῷ δηνάριον.
20 okv nw bunua tvvkato, “Si yvvgv nyukmu ngvla aminv?”
Καὶ λέγει αὐτοῖς, Τίνος ἡ εἰκὼν αὕτη καὶ ἡ ἐπιγραφή;
21 Bunu mirwk suto, “Dvbvyachok gv.” Vkvlvgabv Jisu bunua minto, “Alvdo, vbvrinamv, Dvbvyachok gvnga Dvbvyachoknyi jilaka, okv Pwknvyarnv gv-nga Pwknvyarnvbv jilaka.”
Λέγουσιν αὐτῷ, Καίσαρος. Τότε λέγει αὐτοῖς, Ἀπόδοτε οὖν τὰ Καίσαρος Καίσαρι, καὶ τὰ τοῦ Θεοῦ τῷ Θεῷ.
22 Vdwlo bunu sum tvvtokudw, bunu lamngak toku; okv bunu ninyia kayu pikula vngtoku.
Καὶ ἀκούσαντες ἐθαύμασαν· καὶ ἀφέντες αὐτὸν ἀπῆλθον.
23 Nyi si sitokula lvko turkur kumadunv vla minv Sadusis mego ho alu Jisu gvlo aato.
Ἐν ἐκείνῃ τῇ ἡμέρᾳ προσῆλθον αὐτῷ Σαδδουκαῖοι, οἱ λέγοντες μὴ εἶναι ἀνάστασιν, καὶ ἐπηρώτησαν αὐτόν,
24 Bunu minto, “Tamsarnv, Moses minto, nyi gunv umvuu doomabv sikubolo, ninyigv boruv hvngmi nga doogv gvrila sinv hvkv gvbv umvuu bvngji molaka hvto.
λέγοντες, Διδάσκαλε, Μωσῆς εἶπεν, Ἐάν τις ἀποθάνῃ μὴ ἔχων τέκνα, ἐπιγαμβρεύσει ὁ ἀδελφὸς αὐτοῦ τὴν γυναῖκα αὐτοῦ, καὶ ἀναστήσει σπέρμα τῷ ἀδελφῷ αὐτοῦ.
25 Vjak, achiboru kanw go soka doodung nvgo. Achi yachok angv nyimv naatoku okv umvuu dooma dwbv sitoku, vkvlvgabv ninyigv hvngmi nga hvkvgv boru hv nywng mvtoku.
Ἦσαν δὲ παρ᾿ ἡμῖν ἑπτὰ ἀδελφοί· καὶ ὁ πρῶτος γαμήσας ἐτελεύτησε· καὶ μὴ ἔχων σπέρμα, ἀφῆκε τὴν γυναῖκα αὐτοῦ τῷ ἀδελφῷ αὐτοῦ.
26 Vbvdvdvbv boru anyi nvnv loka ritoku, aom nvnv loka, okv Anyungnga achiboru kanw mvnwnglo.
Ὁμοίως καὶ ὁ δεύτερος, καὶ ὁ τρίτος, ἕως τῶν ἑπτά.
27 Ataranya ngaku mvvga nvngv sitoku.
Ὕστερον δὲ πάντων ἀπέθανε καὶ ἡ γυνή.
28 Vjak, sinv vdwv turkur alulo, nyimv nvngv yvvgv nywngbv rireku? Mvnwngngv ninyia nywngbv mvpvkunv.”
Ἐν τῇ οὖν ἀναστάσει, τίνος τῶν ἑπτὰ ἔσται γυνή; Πάντες γὰρ ἔσχον αὐτήν.
29 Jisu bunuam mirwkto, “Nonu achialvbv mvngmurdu! so si ogulvgavbolo nonuno Darwknv Kitap a vmalo Pwknvyarnv gv jwkrw nga chimanam lvgalo.
Ἀποκριθεὶς δὲ ὁ Ἰησοῦς εἶπεν αὐτοῖς, Πλανᾶσθε, μὴ εἰδότες τὰς γραφάς, μηδὲ τὴν δύναμιν τοῦ Θεοῦ.
30 Sinv ngv vdwlo turkur rikunyi, bunu nyidogindung jvbv ridunv nyimv nyilo bv naami siku madunv.
Ἐν γὰρ τῇ ἀναστάσει οὔτε γαμοῦσιν, οὔτε ἐκγαμίζονται, ἀλλ᾿ ὡς ἄγγελοι τοῦ Θεοῦ ἐν οὐρανῷ εἰσι.
31 Vjak, sinv ngv turkurkunam sum: Pwknvyarnv gv nonua minpv jinam a nonuno lvkoka puri rikw mai? Nw minto,
Περὶ δὲ τῆς ἀναστάσεως τῶν νεκρῶν, οὐκ ἀνέγνωτε τὸ ῥηθὲν ὑμῖν ὑπὸ τοῦ Θεοῦ, λέγοντος,
32 ‘Ngo Abraham gv Pwknvyarnv ngv, Isaak gv Pwknvyarnv ngv, okv Jakop gv Pwknvyarnv ngv.’ Nw turnv vdwgv Pwknvyarnv ngv, sinv gvngvma.”
Ἐγώ εἰμι ὁ Θεὸς Ἀβραάμ, καὶ ὁ Θεὸς Ἰσαάκ, καὶ ὁ Θεὸς Ἰακώβ; Οὐκ ἔστιν ὁ Θεὸς Θεὸς νεκρῶν, ἀλλὰ ζώντων.
33 Vdwlo nyipam v sum tvvtokudw, bunu ninyigv tamsar nama tvvla lamngak nyatoku.
Καὶ ἀκούσαντες οἱ ὄχλοι ἐξεπλήσσοντο ἐπὶ τῇ διδαχῇ αὐτοῦ.
34 Vdwlo Parisis vdwv Jisu Sadusis vdwa choi dubv mingvnyibv vnam a tvvpa tokudw, bunu aakum nyatoku,
Οἱ δὲ Φαρισαῖοι, ἀκούσαντες ὅτι ἐφίμωσε τοὺς Σαδδουκαίους, συνήχθησαν ἐπὶ τὸ αὐτό.
35 okv bunugv lokv akonv, Pvbv tamsarnv ako Jisunyi tvunam go tvvgv rila mingkup dubv vla rikwto.
Καὶ ἐπηρώτησεν εἷς ἐξ αὐτῶν νομικός, πειράζων αὐτόν, καὶ λέγων,
36 Hv Jisunyi tvvkato, “Tamsarnv, Gamkinam gv aralo ogolo angv gamlo yachokkv?”
Διδάσκαλε, ποία ἐντολὴ μεγάλη ἐν τῷ νόμῳ;
37 Jisu mirwkto, “‘Pwknvyarnvnyi paklaka, noogv Pwknvyarnvnyi, no gv haapok raying lokv, no gv yalu mvnwng lokv, okv no gv mongrumara mvnwng lokv.’
Ὁ δὲ Ἰησοῦς εἶπεν αὐτῷ, Ἀγαπήσεις Κύριον τὸν Θεόν σου, ἐν ὅλῃ τῇ καρδίᾳ σου, καὶ ἐν ὅλῃ τῇ ψυχῇ σου, καὶ ἐν ὅλῃ τῇ διανοίᾳ σου.
38 So si kaiyachoknv okv dinchi yachoknv Gamki namv.
Αὕτη ἐστὶ πρώτη καὶ μεγάλη ἐντολή.
39 Anyinvbv gamlo yachokkv si: No atubongv oguaingbv paksu dudw vbv namrwk ajin a paklaka.’
Δευτέρα δὲ ὁμοία αὐτῇ, Ἀγαπήσεις τὸν πλησίον σου ὡς σεαυτόν.
40 Moses gv Pvbv mvnwng ngvla okv nyijwk mvnwng gv minam v so gv Gamkinam anyi gv arwnglo doodunv.”
Ἐν ταύταις ταῖς δυσὶν ἐντολαῖς ὅλος ὁ νόμος καὶ οἱ προφῆται κρέμανται.
41 Vdwlo Parisis mego aakum nyato kudw, Jisu bunua tvvkato,
Συνηγμένων δὲ τῶν Φαρισαίων, ἐπηρώτησεν αὐτοὺς ὁ Ἰησοῦς,
42 “Nonuno Kristo gv lvkwng nga ogubv mvngdu? Nw yvvgv husi bv ridunv?” “Nw Dabid gv husi bv ridunv,” vla bunu mirwkto.
λέγων, Τί ὑμῖν δοκεῖ περὶ τοῦ Χριστοῦ; Τίνος υἱός ἐστι; Λέγουσιν αὐτῷ, Τοῦ Δαβίδ.
43 Jisu tvvkato, “Vbvrinamv, ogulvgabv Dabidnyi Dow hv ninyia Ahtu vla mimu pvnv? Dabid mintoku,
Λέγει αὐτοῖς, Πῶς οὖν Δαβὶδ ἐν πνεύματι Κύριον αὐτὸν καλεῖ, λέγων,
44 ‘Ahtu ngoogv Ahtunyi minto: Ngo no gv nyimak vdwa no gv lvpa lvkwnglo pvma dvdvlo ngoogv lakbik tangv so dootoka.’
Εἶπεν ὁ Κύριος τῷ Κυρίῳ μου, Κάθου ἐκ δεξιῶν μου, ἕως ἂν θῶ τοὺς ἐχθρούς σου ὑποπόδιον τῶν ποδῶν σου;
45 Vbvrinamv Dabid ninyia ‘Ahtu’ vla minpv bolo, oguaingbv Kristo Dabid gv husi bv ridubv?”
Εἰ οὖν Δαβὶδ καλεῖ αὐτὸν Κύριον, πῶς υἱὸς αὐτοῦ ἐστι;
46 Jisunyi yvvka gaam gamgo ka mirwk nyuma toku, okv ho alu lokv yvvka Jisunyi tvu dubv choopu nyuma toku.
Καὶ οὐδεὶς ἐδύνατο αὐτῷ ἀποκριθῆναι λόγον· οὐδὲ ἐτόλμησέ τις ἀπ᾿ ἐκείνης τῆς ἡμέρας ἐπερωτῆσαι αὐτὸν οὐκέτι.