Mark 6
1 Jisu ho mooku a kayupila okv atugv banggu naamlo aakur toku, ninyigv lvbwlaksu vdwv vngming gvto.
És kiméne onnét, és méne az ő hazájába, és követék őt az ő tanítványai.
2 Jius Doonualu lo kumkunaamlo nw tamsar raptoku. Ho nyi v achialvbv dooto; okv vdwlo bunu ninyigv lokv tvvtokudw, bunu mvnwngngv lamtoku. “So mvnwng sum nw ogolokv paapv nvdw?” Bunu tvvkato. “Ninyia si ogunv mvngkimvnglak go jipvkunvdw? Ogu ayimbv nw lamrwpanam vdwa rila kaatam dunvdw?
És a mint eljött vala a szombat, tanítani kezde a zsinagógában; és sokan, a kik őt hallák, elálmélkodának vala, mondván: Honnét vannak ennél ezek? És mely bölcsesség az, a mi néki adatott, hogy ily csodadolgok is történnek általa?
3 Nw yikungyira mvnv, Meri gv kuunyilo, okv Jems, Josep, Judas, okv Saimon gv abwng mangvri? Nw gv bormv vdwv soka dooma dunvri?” Okv vkvlvgabv bunu ninyia toa toku.
Avagy nem ez-é az az ácsmester, Máriának a fia, Jakabnak, Józsénak, Júdásnak és Simonnak pedig testvére? És nincsenek-é itt közöttünk az ő nőtestvérei is? És megbotránkoznak vala ő benne.
4 Jisu bunua minto, “Nyijwk a mooku mvnwnglo mvngdvdo, mvngdv makuv nw atugv dooku banggu lo okv amiasa lo okv ninyigv ugunyi mvngchiklo.”
Jézus pedig monda nékik: Nincs próféta tisztesség nélkül csak a maga hazájában, és a rokonai között és a maga házában.
5 Nw hoka lamrwpanam go rila kaatam nyumato, hoka nw lvvmanv nyi mego gv ao lo laak lakpvto okv bunua mvpu jimwng toku.
Nem is tehet vala ott semmi csodát, csak nehány beteget gyógyíta meg, rájok vetvén kezeit.
6 Nw kairungbv lamtoku, ogulvgavbolo nyi vdwv mvngjwng nyamato. Vbvrikunamv Jisu hoka nampum dvdvlo vnggokarla nyi vdwa tamsar toku.
És csodálkozik vala azoknak hitetlenségén. Aztán köröskörül járja vala a falvakat, tanítván.
7 Nw lvbwlaksu vring gola anyia lvkobv goklwkto okv bunua anyi-anyibv vnglin motoku. Nw bunua alvmanv dow vdwa yaanvnv jwkrw a jitoku
Majd magához szólítá a tizenkettőt, és kezdé őket kiküldeni kettőnként, és ada nékik hatalmat a tisztátalan lelkeken.
8 okv bunua minto, “Nonugv mooying vngkulo bangngi mvngchik a bvnglaka ogugoka gvyoka—vtwng guka gvyo, giagonv kochak a gvyo, noogv jvkap lo morko guka gvyoka.
És megparancsolá nékik, hogy az útra semmit ne vigyenek egy pálczán kívül; se táskát, se kenyeret, se pénzt az övükben;
9 Lvkiam gvlaka, vbvritola kvvbi jekok lvvyago gvyoka.”
Hanem kössenek sarut, de két ruhát ne öltsenek.
10 Nw mindvto, “Ogolo nonua alvbv aamudvdw, ho naam lo nonu dooto laka, ho mooku lokv vnglinma dvdwbv.
És monda nékik: A hol valamely házba bementek, ott maradjatok mindaddig, a míg tovább mentek onnét.
11 Nonu banggu lo aabolo hoka nyi vdwv nonua alvbv aamu mabolo vmalo minam a tvvria mabolo, um kayulaka okv lvpa gv amukayuk a pakak jilaka v bunua gamrw rwkjinam gubv rire!”
A kik pedig nem fogadnak titeket, sem nem hallgatnak rátok, onnét kimenvén, verjétek le a port lábaitokról, bizonyságul ő ellenök. Bizony mondom néktek: Sodomának vagy Gomorának tűrhetőbb lesz a dolga az ítélet napján, mint annak a városnak.
12 Vkvlvgabv bunu vnglin nyatoku okv nyi vdwa rimur lokv lirung tokukv vla japji toku.
Kimenvén azért, prédikálják vala, hogy térjenek meg.
13 Bunu uyuvram achialvgo charkak toku, okv lvvmanv nyi achialvgo olib tvli piaktoku okv bunua mvpu toku.
És sok ördögöt űznek vala ki, és olajjal sok beteget megkennek és meggyógyítnak vala.
14 So mvnwng gv lvkwng nga vjak Herod Dvbv tvvpa toku, ogulvgavbolo Jisu gv singnamrinam mv mvnwnglo dupwng toku. Nyi kvgonv minto, “Jon Baptist gvlo turnam v aakurpvku! Vkvlvgabv nw so jwkrw lokv lamrwpanam kaatamdo.”
És meghallá ezeket Heródes király (mert nyilvánvalóvá lőn az ő neve) és monda: Keresztelő János támadt fel a halálból és azért működnek benne ez erők.
15 Kvgonv vbv minyato, “Nw Elija.” Kvvbigonv minto “Nw nyikrwkaanv go, Kvlokvcho gv nyikrwkaanv vdwlokv akonv jvbv kaanam go.”
Némelyek azt mondják vala, hogy Illés ő; mások meg azt mondják vala, hogy Próféta, vagy olyan, mint egy a próféták közül.
16 Vdwlo Herod um tvvpapvdw, nw minto, “Nw Jon Baptist bri! Ngo ninyigv dumpo nga paa-pvkunv, vbvritola nw turkur pvkui!”
Heródes pedig ezeket hallván, monda: A kinek én fejét vétetém, az a János ez; ő támadt fel a halálból.
17 Herod nw atu v mingap gvrila Jonnyi naatung moto, okv nw ninyia jaako lvktola okv patwk arwnglo tumto. Herod gv svbvrinam si Herodias gv lvkwnglo, yvvnyi nw nywngbv mvpvdw, ninyigv boru Pilip gv nywngbv rijeka.
Mert maga Heródes fogatta el és vettette vala börtönbe Jánost, Heródiás miatt, Fülöpnek, az ő testvérének felesége miatt, mivelhogy azt vette vala feleségül.
18 Jon Baptist minbwngto Herodnyi, “Si no alvrima noogv boru gv nywng nga atu nywngbv mvsunam si!”
Mert János azt mondá Heródesnek: Nem szabad néked a testvéred feleségével élned.
19 Vkvlvgabv Herodias Jonnyi maatarbv tanyum gvto okv ninyia mvkidubv mvngto, vbvritola Herod gv lvkwnglo nw milin nyumato.
Heródiás pedig ólálkodik vala utána, és meg akarja vala őt ölni; de nem teheté.
20 Herod Jonnyi busuto ogulvgavbolo nw chinto Jon alvnvgo okv darwknv nyi go vla, okv vkvlvgabv ninyia ogu mvmabv alvbv doomuto. Nw dw mvnwnglo ninyi gvlokv tvvla kairungnv adwkaku nvgobv rijeka, ninyi gvlokv tvvnwng dvto.
Mert Heródes fél vala Jánostól, igaz és szent embernek ismervén őt, és oltalmazá őt; és ráhallgatván, sok dologban követi, és örömest hallgatja vala őt.
21 Anyungnga Herodias alvnv dw go paatoku. Hv vbv rito Herodnyi kuubvngdw alulo, nw sorkari nyigam kainv mvnwngnga, sipai nyigam gamtvlvbwng vdwa okv Galili lo nyi rigvdakgvla kairungnv vdwa nvlum dvpam pamgvrilo.
De egy alkalmatos nap jöttével, mikor Heródes a maga születése ünnepén nagyjainak, vezéreinek és Galilea előkelő embereinek lakomát ad vala,
22 Herodias gv kuunyijar aato okv naasi rijito, okv Herod nyila ninyigv nyen vdwa mvngpu dubv mvtoku. Vkvlvgabv dvbv ninyia minto, “No ogugo mvngdu? No ogugo koodudw nam ngo jirungre.”
És ennek a Heródiásnak a leánya beméne és tánczola, és megtetszék Heródesnek és a vendégeknek, monda a király a leánynak: Kérj tőlem, a mit akarsz, és megadom néked.
23 Hoka nw awgo milvnam go mintakla ninyia minto, “Ngo milvla mindunv no ogugo koopvdw ngo jirungre, minbinla ngoogv karv patung gunyi minjeka!”
És megesküvék néki, hogy: Bármit kérsz tőlem, megadom néked, még ha országom felét is.
24 Vkvlvgabv nyijar v vnglintoku okv ninyigv anv nga tvvkato, “Ngo ogugo koose ngvdw?” “Jon Baptist gv dumpo ngakv,” Anv ngv mirwkto.
Az pedig kimenvén, monda az ő anyjának: Mit kérjek? Ez pedig mondja: A Keresztelő János fejét.
25 Nyijar angv dvbv gvlo baapubv vngkur toku okv koorap toku, “Ngo nam vjak svka Jon Baptist gv dumpo nga taali gulo jilabvkv vla mvngdunv!”
És a királyhoz nagy sietve azonnal bemenvén, kéré őt mondván: Akarom, hogy mindjárt add ide nékem a Keresztelő János fejét egy tálban.
26 Si dvbvnyi achialvbv mvngru motoku vbvritola nw maakv vlakumato ogulvgavbolo ninyia nw nyen vdwgv dookulo milv kunam lvkwngbv.
A király pedig noha igen megszomorodék, eskűje és a vendégek miatt nem akará őt elutasítani.
27 Vkvlvgabv nw dakyakaya nvnga Jon Baptist gv dumpo nga baapubv bvnglwk tvka vla orto jigvrila vngmu toku. Dakyakaya nvngv vngla, Patwklo aalwk laku, okv Jon gv dumpo nga palin toku;
És azonnal hóhért küldvén a király, megparancsolá, hogy hozzák el annak fejét.
28 Vbvrikunamv nw taali gulo bvnglwk toku okv um nyijar a jitoku, nyijar angv um atugv anv gvlo bvnglwk jitoku.
Ez pedig elmenvén, fejét vevé annak a börtönben, és előhozá a fejét egy tálban és adá a leánynak; a leány pedig az anyjának adá azt.
29 Vdwlo Jon gv lvbwlaksu vdwv um tvvpa tokudw, bunu aatoku okv ninyigv svma ngam gvvlaku okv um nyibung riitoku.
A tanítványai pedig, a mikor ezt meghallották vala, eljövének, és elvivék a testét, és sírba tevék.
30 Apostol vdwv aakum toku okv Jisunyi lvkobv kaarwksuto, okv bunu ogugo ripvkudw okv tamsar pvkudw ninyia minpa toku.
És az apostolok összegyűlekezének Jézushoz, és elbeszélének néki mindent, azt is, a miket cselekedtek, azt is, a miket tanítottak vala.
31 Hoka nyi v achialvgo aanv aadu okv vngnv vngdu mvkunamv Jisu la ninyigv lvbwlaksu vdwv dvnam dvdubvka dw kaaku mato. Vkvlvgabv nw bunua minto, “Klai mvnwngngv vnglaju ngonu mvngwngbv mooku golo hoka ngonu mvngchikre okv nonuno achakgo doonu ladubv.”
Ő pedig monda nékik: Jertek el csupán ti magatok valamely puszta helyre és pihenjetek meg egy kevéssé. Mert sokan valának a járó-kelők, és még evésre sem volt alkalmas idejök.
32 Vkvlvgabv bunu atuv jemataiku mooku lo vngdubv vla svpw gulo vngrap nyatoku.
És elmenének hajón egy puszta helyre csupán ő magok.
33 Bunugv vngnam a okv bunu yvvdw um nyi achialvgo kaapato okv chinyato, vkvlvgabv nyi vdwv bunu banggu mvnwng lokv kvdw bv vngla Jisu gvla ninyigv lvbwlaksu vdwgv vnglwk jikulo aachi choyato.
A sokaság pedig meglátá őket, a mint mennek vala, és sokan megismerék őt; és minden városból egybefutának oda gyalog, és megelőzék őket, és hozzá gyülekezének.
34 Vdwlo Jisu svpw lokv lintokudw, nw so nyi nyitwng nga kaapa toku, okv nw gv haapok v bunua aya mvngpato, ogulvgavbolo bunu svlar a rigvnv kaamanv aingbv rinyato. Vkvlvgabv nw bunua achialvgo tamsar raptoku.
És kimenvén Jézus nagy sokaságot láta, és megszáná őket, mert olyanok valának, mint a pásztor nélkül való juhok. És kezdé őket sokra tanítani.
35 Vdwlo achialvnv dw gubv ritokudw, ninyigv lvbwlaksu vdwv ninyi gvlo aala minto, “Si jemataiku mooku go, okv so ngonu achialvgo dootokubv.
Mikor pedig immár nagy idő vala, hozzámenvén az ő tanítványai mondának: Puszta ez a hely, és immár nagy idő van:
36 Nyi vdwa vngmu tokuka, okv bunua vngmula nvchi gv rongo vdwlo okv nampum vdwlo bunu atu v dvnam rvvla dvsu dubv,”
Bocsásd el őket, hogy elmenvén a körülfekvő majorokba és falvakba, vegyenek magoknak kenyeret; mert nincs mit enniök.
37 “Nonu atu v bunua dvse go jitoka” Jisu mirwksito. Bunu tvuto, “No ngonua vngla okv ain lokdwng lvngnyi lokv vtwng rvvla bunua dvmu svgo mvngduri?”
Ő pedig felelvén, monda nékik: Adjatok nékik ti enniök. És mondának néki: Elmenvén, vegyünk-é kétszáz pénz árú kenyeret, hogy enni adjunk nékik?
38 Vkvlvgabv Jisu bunua tvuto, “Nonuno vtwng vkamgo doopv? Vngla kaateka.” Vdwlo bunu paato kudw, bunu ninyia, “Vtwng tangu gula okv ngui nvvnyi guka paapv,” vla mintam toku.
Ő pedig monda nékik: Hány kenyeretek van? Menjetek és nézzétek meg. És megtudván, mondának: Öt, és két halunk.
39 Jisu vbvrikunamv ninyigv lvbwlaksu vdwa minto nyi mvnwngnga nvmwng yajinv aolo apum-apum bv dopindoin motoka.
És parancsolá nékik, hogy ültessenek le mindenkit csoportonként a zöld pázsitra.
40 Vkvlvgabv nyi vdwv apum-apum bv doonyala pamkin lo nyi lvnggobv okv chamngu gubv doonyato.
Letelepedének azért szakaszonként, százával és ötvenével.
41 Vbvrinamv Jisu vtwng tangu hala ngui nvvnyi a naatoku, nyidomooku bv kaadungto, okv Pwknvyarnvnyi umbonyikv vtoku. Nw vtwngnga pimwk toku okv nyi vdwa ortokv vla ninyigv lvbwlaksu vdwa jitoku. Nw ngui nvvnyi haka nyi mvnwngnga ortoku.
Ő pedig vette vala az öt kenyeret és a két halat, és az égre tekintvén, hálákat ada; és megszegé a kenyereket és adá tanítványainak, hogy tegyék azok elé; és a két halat is elosztá mindnyájok között.
42 Nyi mvnwng v dvgudubv dvtoku.
Evének azért mindnyájan, és megelégedének;
43 Vbvrikunamv lvbwlaksu vdwv vtwng okv ngui dvlv nga paapi vring gola anyigo naakum toku.
És maradékot is szedének fel tizenkét tele kosárral, és a halakból is.
44 Dvnv dvdv ngv nyiga ngv hejar angu gobv ritoku.
A kik pedig a kenyerekből ettek, mintegy ötezeren valának férfiak.
45 Jisu nw nyipam a vngmu rikulo, lvbwlaksu vdwa svparsvlv gv takdv gonv Betsaida lo vngcho moodubv vla svpw gulo baapubv aamu toku.
És azonnal kényszeríté tanítványait, hogy hajóba szálljanak, és menjenek át előre a túlsó partra Bethsaida felé, a míg ő a sokaságot elbocsátja.
46 Nyi vdwa alvbv vnglakukv vla minro kochingbv nw moodw lo kumdubv chaatoku.
Minekutána pedig elbocsátotta őket, fölméne a hegyre imádkozni.
47 Vdwlo arium tvkudw, svpw v svparsvlv gv aralo dooto, vbvritola Jisu dvpwlo akin bv rito.
És mikor beesteledék, a hajó a tenger közepén vala, ő pedig egymaga a szárazon.
48 Nw ninyigv lvbwlaksu vdwa svpw a pullo ngv tormisidu bv kaapato, ogulvgavbolo doori v bunu gvlo rilwkto; vkvlvgabv aru gv aom gvla akv baji gv pingkolo, nw isi ao bv vngla bunu gvlo aatoku. Nw bunua vngbo yatvto,
És látá őket, a mint vesződnek az evezéssel; mert a szél szembe fú vala velök; és az éj negyedik szakában hozzájuk méne a tengeren járva; és el akar vala haladni mellettük.
49 vbvritola bunu ninyia isi ao lo vngkar dubv kaatoku. Bunu mvngtoku, “Si vram go!” okv svgok toku.
Azok pedig látván őt a tengeren járni, kisértetnek vélték, és felkiáltának;
50 Bunu vdwlo ninyia kaapa tokudw bunu achialvbv busu nyatoku. Jisu vjakgobv bunua mintoku, “Mvngrw tvka!” “Si ngo sumabv, busu mabvka!”
Mert mindnyájan látják vala őt és megrémülének. De ő azonnal megszólítá őket, és monda nékik: Bízzatok; én vagyok, ne féljetek.
51 Vbvrinamv nw bunua lvkobv svpwlo aatoku, okv doori v ringin toku. Lvbwlaksu vdwv achialvbv lamngak nyatoku,
Ekkor beméne hozzájuk a hajóba, és elállt a szél; ők pedig magukban szerfölött álmélkodnak és csodálkoznak vala.
52 ogulvgavbolo hejar angu a dvnam dvmunam gv arwng gv jvjv nga bunu chimato; bunugv mongrumara ngv um chindubv kamchi madvto.
Mert nem okultak a kenyereken, mivelhogy a szívök meg vala keményedve.
53 Bunu svparsvlv nga rapbo toku okv Gennesaret kvdw hoka aatoku, hoka bunu svpwa takpvtoku.
És átkelve, eljutának a Genezáret földére, és kikötének.
54 Vbv bunu svpw a vngyurilo, nyi vdwv Jisunyi vjakgobv kachindato.
De mihelyt kiszálltak a hajóból, azonnal megismerék őt,
55 Vkvlvgabv bunu ho mooku mvnwnglo joklakula; okv ogolo nw doopv vla tvvpa pvkudw, bunu lvvmanv nyi vdwa bunugv kargianvnv lo karmutvla ninyi gvlo aagv toku.
És azt az egész környéket befutván, kezdék a betegeket a nyoszolyákon ide-oda hordozni, a merre hallják vala, hogy ő ott van.
56 Okv Jisu gv vngku dvdvlo nampum vdwlo, banggu vdwlo, vmalo rongo vdwlo, nyi vdwv nw bunugv lvvmanv nyi vdwa piokpamdorpamlo aagvla ninyia kodwkkrwkla kooto mamavjeka lvvmanv vdwa ninyigv vji jelap a mvsit moobvkv vla. Okv yvv bunu um mvsit pvkudw bunu pooya nyatoku.
És a hová bemegy vala a falvakba vagy városokba vagy majorokba, a betegeket letevék a piaczokon, és kérik vala őt, hogy legalább a ruhája szegélyét illethessék. És valahányan csak illeték, meggyógyulának.
