Luk 18
1 Vbvrikunamv Jisu ninyigv lvbwlaksu vdwa minchisinam go minla tamsarto bunua kumbwngla doomu dubv okv vdwloka miangbv mvngsu madubv.
Egy példázatot is mondott nekik arról, hogy mindig imádkozni kell, és nem szabad belefáradni.
2 “Banggu guloka kvba japrianv nyi go dooto nw yvvnyika mvngdv manvgo okv Pwknvyarnv nyika busu manvgo.
Ezt mondta: „Volt egy bíró egy városban, aki Istent nem félte, az embereket nem becsülte.
3 Okv ho banggu akin hoka hvngmi goka dooto hv ninyi gvlo aaki nvgo okv ninyigv jvjv nga raabwngto vbv minto ‘nga nyiru nvnga ridarminsu dubv nga ridur labv!’
Abban a városban volt egy özvegyasszony is, aki elment hozzá, és ezt mondta: Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben.
4 Japria jinv angv megojego riji jimakv vla mingkwngto, vbvritola anyung jemanga nw atuv minsuto, ‘Ngo Pwknvyarnvnyi busu manv vmalo nyi ha mvngdv manv gubv rijvka,
Az egy ideig nem akarta, de azután ezt mondta magában: Noha Istent nem félem, az embereket sem becsülöm,
5 so hvngmi gv nga adwkaku jinam mvnwng gv lvgalo ngo ninyigv jvjv nga paadu kubv kaajire. Ngo vbv riji mabolo nw aabwngre okv ataranya lo ngaaka gvvkuji!’”
mégis mivel terhemre van nekem ez az özvegyasszony, igazságot szolgáltatok neki, hogy ne járjon ide, és ne gyötörjön engem.“
6 Okv Ahtu minbwngto, “Japrianv nyi alvmanv gv minam a tvvtoka.
Ezt mondta az Úr: „Halljátok, mit mond a hamis bíró?
7 Vjak, Pwknvyarnv nw atugv nyi gv lvgabv japjiriji maredw yvvdw aluayu bv ridur lvgabv kapki nvnga? Nw ninyia ridur svnga tapv ridw?
Vajon Isten nem szolgáltat-e igazságot az ő választottainak, akik hozzá kiáltanak éjjel és nappal? És várakoztatja-e őket?
8 Ngo nonua mindu, Nw bunu gvbv japjire okv hum baapubv rijire. Vbvritola nyia Kuunyilo ngv vdwlo nyiamooku so aarikunyi mvngjwng go paarikudw?”
Mondom néktek, hogy igazságot szolgáltat nekik hamar. De amikor eljön az Emberfia, talál-e hitet a földön?“
9 Atua darwk nvgobv mvngsinv okv kvvbi nyi mvnwngnga miyakaayanv vdwa Jisu so minchisinam sum minjidato.
Némelyeknek, akik elbizakodtak, hogy ők igazak, és a többieket semmibe se vették, ezt a példázatot mondta:
10 “Alu golo nyi anyigo Pwknvyarnvnaam lo kumdubv vla chaato: akonv Parisi go kvvbi gonv lampu naaria nvgo.
„Két ember ment a templomba imádkozni. Az egyik farizeus, és a másik vámszedő.
11 Parisi angv atu hv akusubv dakrwsito okv kumto, ‘Ngo Pwknvyarnv nam, umbonyikv mvngdunv, ogulvgavbolo ngo dvgum madunv, tvvma nvgobv rima, vmalo nyi mvnwng gv ribv, yoomur nvgobv rima. Ngo nam umbonyikv vdunv ogulvgavbolo ngo alo v doonv lampunayanv aingbv rima.
A farizeus megállt, és így imádkozott magában: Isten! Hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember, rabló, gonosz, parázna, vagy mint ez a vámszedő is.
12 Ngo lokkanw lo loonyi go yikla doodunv, okv ngo paanam lo vring loka akonyi nam jibwng dunv.’
Böjtölök kétszer egy héten, tizedet adok mindenből, amit szerzek.
13 Vbvritola Lampunayanv angv adulo dakto okv ninyigv nyukmu ngvka nyido aobv baayinmato, vbvritola ninyigv haakwnglo baapv gvrila okv minto, ‘Pwknvyarnv, ngo rimurnv nyi go, ngam aya labv!’
A vámszedő pedig távol állva, még szemét sem akarta az égre emelni, hanem mellét verte, és ezt mondta: Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek.
14 Ngo nonua mindunv,” Jisu minto, “Pwknvyarnv gv kaagia lo, alvnvgobv rinv lampu naayanv angv, vdwlo nw naam bv vngtokudw, Parisis angvma. Ho lvga mvnwngngv yvvdw kainvgobv mvngsudunv um miang nvgobv mvre, okv yvvdw atu v miang nvgobv mvngsudunv hum kainvgobv mvre.”
Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.“
15 Nyi mego bunugv vmi vdwa Jisu gvlo aagvjito ninyigv laak v bunuam lakpo modubv vla. Lvbwlaksu vdwv bunua vbvrinv gubv vla yamdarpato,
Kisgyermekeket is vittek hozzá, hogy kezét rájuk tegye. Amikor a tanítványok ezt látták, rájuk szóltak.
16 vbvritola Jisu vmi vdwa nw gvlo goklwkto okv minto, “vmi vdwa ngoogvlo aamuto okv bunua mintor mabv, ogulvgavbolo Pwknvyarnv gv Karv ngv svkv nvgv gvngv.
De Jézus magához hívta őket, és ezt mondta: „Engedjétek, hogy a kisgyermekek hozzám jöjjenek, és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Isten országa.
17 Sum mvnggap laka! Yvvdw vmi aingbv rigv rila Pwknvyarnv gv Karv nga naarwk madunv v hoka aanyu mare.”
Bizony mondom néktek, aki nem úgy fogadja Isten országát, mint gyermek, semmiképpen nem megy be abba.“
18 Jius nyi rigvnv ako Jisunyi tvvkato, “Alvbv Tamsarnv, turbwng nama paanam lvgabv ngo ogugo risegubvri?” (aiōnios g166)
Egy előkelő ember megkérdezte őt: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örök életet elnyerjem? (aiōnios g166)
19 “No nga ogubv alvnv vla mindunv?” Jisu ninyia tvvkato. “Yvvka alvnv kaama Pwknvyarnv akin mvngchik.
Jézus ezt mondta neki: „Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten.
20 No gamkinam gaam vdwa chindu: ‘Yoomur mabvka; gwngrw gwyoka; dvcho mabvka; mvvlarula yvvnyika mium mabvka; noogv anv okv abunyi mvngdv laka.’”
A parancsolatokat tudod: »Ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, hamis tanúbizonyságot ne tégy, tiszteld atyádat, anyádat!«“
21 Nyi angv mirwkto, “So gv gamkinam gaam vdw sum, ngo vmi anga lokv, ribwngchala ripvkunv.”
Ő pedig ezt mondta: „Mindezeket ifjúságomtól fogva megtartottam.“
22 Vdwlo Jisu hum tvvtokudw, nw nyi anga minto, “No rise ngv akin go doopv. No ogugo doopvdw hum mvnwngnga pyoktola morko nga heemanv vdwa jito laka, okv no nyidomooku tolo nyitvyachok reku; vbvripikula aala nga vngming gvlakuka.”
Jézus ezt hallva, ezt mondta neki: „Még egy fogyatkozásod van: Add el minden vagyonodat, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben, jöjj, és kövess engem.“
23 Vbvritola vdwlo nyi angv hum tvvtokudw, nw achialvbv mvngru toku, ogulvgavbolo nw achialvbv nyitvto.
Az pedig, amikor ezt meghallotta, elszomorodott, mert igen gazdag volt.
24 Jisu ninyia mvngru dubv kaatoku okv minto, “Nyitvnv nyi hv Pwknvyarnv gv Karv lo aanam lvgabv achialvbv aanyu madunv!
Amikor Jézus látta, hogy elszomorodott, ezt mondta: „Milyen nehezen mennek be Isten országába azok, akik gazdagok.
25 Kemel gv pwsi ungrung lo vngpit tvvnam aingbv nyitvnv nyi v hum kaiyabv aanyu manam gubv Pwknvyarnv gv Karv lo aatv rinyi ridunv.”
Mert könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak Isten országába bejutni.“
26 Nyi vdwv hum nw gvlo tvvpanv vdwv tvvkato, “Vbvrikubolo, yvv, ringnam a paala kujinv?”
Akik pedig ezt hallották, ezt mondták: „Ki üdvözülhet akkor?“
27 Jisu mirwkto, “Nyi gv ogugo rinyu manamv Pwknvyarnv gv lvgabv rinyu dunv.”
Ő pedig ezt mondta: „Ami embereknél lehetetlen, Istennél lehetséges!“
28 Vbvrikunamv Pitar minto, “Kaatoka! Ngonu nam vngming gvdubv ngonugv naam vdwa vngyu pvnv.”
Ekkor Péter így szólt: „Íme, mi mindent elhagytunk, és követtünk Téged!“
29 “Am,” Jisu bunua minto, “Okv ngo nonua jvjvbv milv jidunv yvvdw naam vmalo nyimv vmalo achiboru vmalo anvabu vmalo kuu vdwa Pwknvyarnv gv Karv lvgabv vngyu dunv.
Ő pedig ezt mondta nekik: „Bizony mondom nektek, hogy senki sincs, aki elhagyta házát vagy szüleit, vagy testvéreit, vagy feleségét, vagy gyermekeit az Isten országáért,
31 Jisu lvbwlaksu vdwa vngyi gvtoku okv bunua minto, “Tvvtoka, ngonu Jerusalem bv vngdunv, hoka nyijwk vdwgv nyia Kuunyilo gv lvga nga lvknam vdwv jvjvbv rilin jiriku.
Maga mellé vette a tizenkettőt, és ezt mondta nekik: „Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik minden az Emberfián, amit a próféták megírtak.
32 Ninyia kvvbi nyi vdwgvlo laklwk reku, bunu ninyia mvmin reku, nyarjikao reku, okv tachor chorke reku.
Mert a pogányok kezébe adják, megcsúfolják, meggyalázzák és megköpdösik,
33 Bunu ninyia svnyak pareku, okv mvki reku, vbvritola alu loom kochinglo nw turrap reku.”
és miután megostorozták, megölik, de harmadnap feltámad.“
34 Vbvritola lvbwlaksu vdwv minam vdwa akonyika chinku mato; ogu ha minpv nvdw hv bunugv lokv adu toku, okv Jisu ogu gonyi minpv nvdw um bunu chinku mato.
Ők azonban ezekből semmit sem értettek. Ez a beszéd rejtve maradt előttük, és nem fogták fel a mondottakat.
35 Jisu Jeriko gv adarlo aadungto, hoka giagonv nyi ako lamtv hoka doopv tvvla giadungto.
Történt pedig, hogy amikor Jerikóhoz közeledett, egy vak ült az út mellett, és koldult.
36 Vdwlo nw nyipam vdwgv vngpit nama tvvpa tokudw, nw tvkato, “Si ogu v?”
És amikor hallotta a mellette elmenő sokaságot, kérdezősködött, hogy mi az.
37 Bunu ninyia minpato, “Najaret lokv Jisu vngpit dvnvkv.”
Megmondták neki, hogy a názáreti Jézus megy arra.
38 Nw kapla minto, “Jisu! Dabid gv kuunyilo! Nga aya mvngpa labvka!”
Ekkor így kiáltott: „Jézus, Dávid Fia, könyörülj rajtam!“
39 Haabo lokv nyi vdwv ninyia yamto okv ninyia choibvkv vla minto. Vbvritola nw gamtvyayabv gokla minto, “Dabid gv kuunyilo! Nga aya mvngpa labvka!”
Akik pedig elől mentek, rászóltak, hogy hallgasson. De ő annál inkább kiáltott: „Dávid Fia, könyörülj rajtam!“
40 Vkvlvgabv Jisu daktungto okv nyikchingnv nyi anga ninyigvlo aagv dubv minto. Vdwlo nyi angv nvchilo aato kudw, Jisu ninyia tvvkato,
Jézus megállt, és megparancsolta, hogy vigyék hozzá. Amikor közelébe ért, megkérdezte tőle:
41 “No nga noogv lvgabv ogugo rijilabv vla mvngdunv?” “Tamsarnv,” nw mirwksito, “Ngo lvkodv kaapa nwngduku.”
„Mit akarsz, mit tegyek veled?“Az így szólt: „Uram, hogy a szemem világa megjöjjön.“
42 Jisu ninyia minto, “Vbvrikunamv kaato kuka! Noogv mvngjwng ngv nam alv mopvku.”
Jézus ezt mondta neki: „Láss, a te hited téged megtartott!“
43 Vjakgobv nw kaapa toku, okv nw Pwknvyarnvnyi hartv yingla, Jisunyi vngming gvtoku. Vdwlo nyipam v um kaatokudw, bunu mvnwngngv Pwknvyarnvnyi hartv toku.
És azonnal megjött szeme világa, és követte őt, dicsőítve Istent. Az egész sokaság ezt látva dicsőséget adott Istennek.
