Nyingnam 17
1 Paul okv Silas Ampipolis okv Apollonia bv vngpikla vngtoku, Jius kumkunaam dooku gv Tesalonika lo aatoku.
Miután pedig általmentek Ámfipolison és Apollónián, Thessalonikába érkeztek, a hol volt a zsidóknak zsinagógájok.
2 Paul ninyigv atugv vngdungbv Jius kumkunaamlo vngtoku. Hoka Doonu alu lvum go hv nyitwng gv lvkobv dopam pamgvto Baibel kitap lokv minla,
Pál pedig, a mint szokása vala, beméne hozzájok, és három szombaton át vetekedék velök az írásokból,
3 okv Darwknv kitap lokv bunua mindimiyin jila mimpa jitoku ho Kristo hinching la okv sito kula turkur kunama. “Si Jisu oogv ngo nonua mimpa jidunv si,” Paul minto, “Si kv Kristo.”
Megmagyarázva és kimutatva, hogy a Krisztusnak szükség volt szenvedni és feltámadni a halálból; és hogy ez a Jézus a Krisztus, a kit én hirdetek néktek.
4 Bunugv meegonv Paul okv Silas gv mingku lo tvvlwk minggv toku okv lvkobv ritoku; vkvlvgabv Grik twngtvnv meego okv anvnyimv rigvdogvnv meegoka, oogv Pwknvyarnvnyi kumnyabo vdwv.
És némelyek azok közül hivének és csatlakozának Pálhoz és Siláshoz; úgyszintén az istenfélő görögök közül nagy sokaság, és az előkelő asszonyok közül nem kevesen.
5 Vbvritola Jius vdwv kavtarv toku okv nyi agar manv vngkarchaakarnv meego vngkum motola okv dopam pamnya lakula alvmanv nyitwng gubv ritoku. Bunu pamtv mvnwng lo makarrikar nyato okv nyi akogv naama palwk jitoku Jason minv angv naam nga okv Paul okv Silasnyi mvdubv kaakar nyala okv bunua nyi apam lo boolin dubv.
De a zsidók, kik nem hisznek vala, írigységtől felindíttatván, és magok mellé vévén a piaczi népségből némely gonosz férfiakat, és csődületet támasztván, felháboríták a várost; és a Jáson házát megostromolván, igyekeztek őket kihozni a nép közé.
6 Vbvritola bunua kaapa kuma nvngv, bunu Jasonnyi okv mvngjwngnv meegonyi pamtv gv rigvdogv nvlo boolin chotola okv goktoku, “So nyi vdwv mooku mvnwng lo ridwkriku nvgo! Bunu vjv ngonugv pamtv lo aapvku,
Mikor pedig őket nem találák, Jásont és némely atyafiakat vonszolák a város előljárói elé, kiáltozva, hogy ezek az országháborítók itt is megjelentek;
7 okv Jason bunua ninyigv naam lo doomu toku. Bunu mvnwng ngv Dvbvyachok gv pvbv nga tvvmabv rinia toku, mvvnya toku dvbv kvvbigo dopvkv, vkvgv aminv Jisu.”
Kiket Jáson házába fogadott: pedig ezek mindnyájan a császár parancsolatai ellen cselekesznek, mivelhogy mást tartanak királynak, Jézust.
8 Bunu soogv gaam nga nyipam okv pamtv tujupkunam nga tvvsik motola twngtwng rara mvngmu toku.
Fel is indíták a sokaságot és a város előljáróit, kik hallják vala ezeket.
9 Tujupkunam vdwv Jason okv ajin vdwa ainmorko dorsvrisv nga rimu tokula topu toku, okv vbvrikunamv bunua vngmu nyatoku.
De mikor kezességet nyertek Jáson és a többiek részéről, elbocsáták őket.
10 Kanv sopikda, mvngjwngnv vdwv Paul okv Silas bunyia Beria lo vngmu toku. Vdwlo bunu vngchinam gola, bunu Jius kumkunaam bv vngtoku.
Az atyafiak pedig azonnal, azon éjszakán elküldék Pált Silással egyetemben Béreába; kik mikor odamentek, elmenének a zsidóknak zsinagógájába.
11 Beria gv nyitwng ngv Tesalonika nyitwng nga habia yatoku. Bunu doina tvvnwng alvbv tvvria nyatoku, okv Paul gv minam ngv jvjv gubvri vla bunu Baibel kitap nga alu lokia purila kaanyato.
Ezek pedig nemesb lelkűek valának a Thessalonikabelieknél, úgymint kik bevevék az ígét teljes készséggel, naponként tudakozva az írásokat, ha úgy vannak-é ezek.
12 Bunu mvnwng ngv awgonv mvngjwng nyatoku, okv Grik gv anvnyimv kaibv rigvdogv awgo okv Grik gv nyiga awgunv ka mvngjwng nyatoku.
Sokan hivének azért ő közülök; sőt az előkelő görög asszonyok és férfiak közül is nem kevesen.
13 Vbvritola vdwlo Tesalonika lo doonv Jius vdwv Paul Beria lo Pwknvyarnv gv gaam nga japdokv vla tvvpa namgola, bunu hoka aatoku okv lamrwpato kula okv apam am nvngyaknvngchak toku.
Mikor azonban tudtokra esett a Thessalonikából való zsidóknak, hogy Béreában is prédikálta Pál az Istennek ígéjét, elmenének, és a sokaságot ott is felháboríták.
14 Vjakpigobv mvngjwngnv vdwv Paulnyi svmasa gv agum bv vngmu toku; vbvritola Silas okv Timoti bunyi Beria lo dootoku.
De akkor mindjárt kibocsáták az atyafiak Pált, hogy utazzék a tenger felé; Silás és Timótheus azonban ott maradának.
15 Paul gv lvkobv vnggvnv vngbom nyi vdwv ninyia Etins bv vngchi gvvtoku okv vbvrikunamv Paul gvlo lvkobv minsar koto kula ho Silas okv Timotinyi lvkobv aamu dokubv baapubv Beria vngkur toku.
A kik pedig elkísérték Pált, elvivék őt egész Athénig; és parancsát vévén Siláshoz és Timótheushoz, hogy minél hamarább menjenek ő hozzá, elmenének.
16 Vdwlo Paul Etins lo Silas okv Timotinyi kaaria rilo, hv achialvbv mvngru toku pamtv lo morti achialvgo kaapa tokula.
Athénben pedig, mikor azokat várá Pál, lelke háborog vala ő benne, látván, hogy a város bálványokkal van tele.
17 Vkvlvgabv ninyia Pwknvyarnv kumnvjonv Jius okv Jentail vdwgv lvkobv kumkunaamlo dopam pamgv toku okv nyitwng nga aludwkibv vngpiknv vdwaka.
Vetekedik vala azért a zsinagógában a zsidókkal és az istenfélő emberekkel, és a piaczon mindennap azokkal, a kiket előtalált.
18 Ipikurian gv meego okv stoik gv tamsarnvnyi larmi sito, mintoku, “so nyi si oguka chima hv ogugo mindu nvdw. Hv ogugo mintv dvnvdw?” Kvvbiv minto, “Hv mintv doonvgo ngonua kvvbi Pwknvyarnv meego,” ogulvgavbolo Paul minjito bunua Jisu gv lvkwng lo okv ninyigv sinam lokv turkur kunama.
Némelyek pedig az epikureus és stoikus filozófusok közül összeakadtak ő vele. És némelyek mondának: Mit akarhat ez a csacsogó mondani? Mások meg: Idegen istenségek hirdetőjének látszik. Mivelhogy a Jézust és a feltámadást hirdeti vala nékik.
19 Vbvrikunamv Paulnyi hv vnggv toku, Aropagus kvba, doopamlo hoka hv mintoku, “Ngonua minbwk jilabv so anw rinama noogv ngonua tamsarnama.
És megragadván őt, az Areopágusra vivék, ezt mondván: Vajjon megérthetjük-é mi az az új tudomány, melyet te hirdetsz?
20 Noogv ngonuam anw bv minjinam nga, okv ngonu chinwngdo soogv tamsarnam si oguvdw,” (
Mert valami idegen dolgokat beszélsz a mi füleinknek: meg akarjuk azért érteni, mik lehetnek ezek.
21 Etins lo nyi mvnwng ngv okv nyebunyi mvnwng gv atugv dwa rilwk dula anwnv ogugo minam am tvvria laka rito okv mimpa laka rito.)
Az athéniek pedig mindnyájan és az ott lakó jövevények semmi másban nem valának foglalatosok, mint valami újságnak beszélésében és hallgatásában.
22 Paul pamtv gv kvbadopam kaagia lo dakrap toku okv minto, “Ngo kaadu nonugv Etins lo nyi vdwv achialvbv dormo rinv gubv ridu.
Előállván pedig Pál az Areopágusnak közepette, monda: Athéni férfiak, minden tekintetben nagyon istenfélőknek látlak titeket.
23 Ngo nonugv pamtv nga vngpitla okv nonugv kumkujoku am ngo kaakunamv oogv yogwngmvrwng lo lvkpv nama kaapa toku ‘Chimanam Pwknvyarnv gv lvgabv’ hv nonugv kumnamjonam go, vbvrikunamv, vbvrilachin hum nonu chimado, si oguvdw ngo nonua vjak minkar jidukunv.
Mert mikor bejárám és szemlélém a ti szentélyeiteket, találkozám egy oltárral is, melyre ez vala ráírva: Ismeretlen Istennek. A kit azért ti nem ismerve tiszteltek, azt hirdetem én néktek.
24 Pwknvyarnv, sichingmooku okv ogumvnwng nga sum pwknv, nyidomooku okv nyiamooku gv Ahtuv okv nyi vdwgv mvnam kumging lo dooma dunv.
Az Isten, a ki teremtette a világot és mindazt, a mi abban van, mivelhogy ő mennynek és földnek ura, kézzel csinált templomokban nem lakik.
25 Pwknvyarnv ngonu gvlo oguguka mvngma dunv vmalo ngonu ninyia ogugo jila nyudunv hv yabv atuv ngonua saknam turnama okv ogumvnwng nga nyichar mvnwng lo jiya dunv.
Sem embereknek kezeitől nem tiszteltetik, mintha valami nélkül szűkölködnék, holott ő ád mindeneknek életet, leheletet és mindent;
26 Nyi ako lokv hv mooku mvnwng nga mvlinto okv minjito sichingmooku mvnwng lokv turdubv. Hv atubongv mvkimvak jito ogolo okv oguaingbv singsv vdw.
És az egész emberi nemzetséget egy vérből teremtette, hogy lakozzanak a földnek egész színén, meghatározván eleve rendelt idejöket és lakásuknak határait;
27 Ninyia sum ritoku vkvlvgabv ho bunu ninyia kaachin sidubv, okv ninyi chinsu lare bunu ninyigv lvkwng lo mvngnama. Hvjvka Pwknvyarnv ngonu mvnwng gv lokv aduma;
Hogy keressék az Urat, ha talán kitapogathatnák őt és megtalálhatnák, jóllehet bizony nincs messze egyikőnktől sem:
28 vbv akonv minto, ‘Ninyigv lokv ngonu singdunv okv bidutapdunv okv turmudakmu dunv.’ Si nonugv mimin lvknv meegonv mindunv, ‘Ngonuka ninyigv umvuu ngv.’
Mert ő benne élünk, mozgunk és vagyunk; miképen a költőitek közül is mondották némelyek: Mert az ő nemzetsége is vagyunk.
29 Ngonu mvnwng ngv Pwknvyarnv gv umvuu ngv vbolo, ngonu vbv mvngmare hv ain vmalo raaji vmalo vlwng lokv morti bv mvnamgo vla. Hv ogu lokvka manvgo nyi vdwlokv mwnglin nam okv mvlin nam.
Mivelhogy azért az Istennek nemzetsége vagyunk, nem kell azt gondolnunk, hogy aranyhoz, vagy ezüsthöz, vagy kőhöz, emberi mesterség és kitalálás faragványához hasonlatos az istenség.
30 Vngnyi konv dwlo, Pwknvyarnv kaabotalikla kaato ogulvgavbolo nyi vdwv chimato ogugo bunu ridunvdw. Vbvritola vjak ninyia minduku ho nyi mvnwng nga mooku mvnwng gvngv alvmanv lokv mvngdin la ninyi gvlo aakur tvku vla.
E tudatlanságnak idejét azért elnézvén az Isten, mostan parancsolja az embereknek, mindenkinek mindenütt, hogy megtérjenek:
31 Pwknvyarnv sichingmooku mvnwng nga nyi akin gvlokv alvrungbv jwngkadaka dukubv alua mvpvripv pvku, okv hv sum kaabwk dukubv rilin jitoku ninyia sikunvnga turkur molaku!”
Mivelhogy rendelt egy napot, melyen megítéli majd a föld kerekségét igazságban egy férfiú által, kit arra rendelt; bizonyságot tévén mindenkinek, az által, hogy feltámasztá őt halottaiból.
32 Vdwlo nyi vdwv, Paul gv oogv sitola turkur kunam gv lvkwngbv japnama tvvpa pvkudw, nyi kvvgonv nyarjito. Vbvritola kvvgonv mintoku, “Ngonu sum tvvria dvre no gvlo lvkodv.”
Mikor pedig a halottak feltámadásáról hallottak, némelyek gúnyolódtak; mások pedig mondának: Majd még meghallgatunk téged e felől.
33 Okv vbvrikunamv Paul bunugv doopam lokv lintoku.
És ilyen módon Pál kiméne azok közül.
34 Nyi meegonv Paulnyi mvngjwng toku okv vngming gvvtoku, apam ho Dionysius, hv kvba gv nyi go, hoka anvnyimv ako aminv Damaris, okv nyitwng kvvbi meegoka.
Némely férfiak azonban csatlakozván ő hozzá, hivének; ezek között az areopágita Dienes is, és egy Damaris nevű asszony, és mások ő velök.
