< Mga Awit 82 >
1 Ang Dios ay tumatayo sa kapisanan ng Dios; siya'y humahatol sa gitna ng mga dios.
Aszáf zsoltára. Isten áll az Istennek gyülekezetében, ítél az istenek között.
2 Hanggang kailan magsisihatol kayo ng kalikuan, at magsisigalang sa mga pagkatao ng masama? (Selah)
Meddig ítéltek még hamisan, és emelitek a gonoszok személyét? (Szela)
3 Hatulan mo ang dukha at ulila: gawan mo ng kaganapan ang napipighati at walang nagkakandili.
Ítéljetek a szegénynek és árvának; a nyomorultnak és elnyomottnak adjatok igazságot!
4 Sagipin mo ang dukha at mapagkailangan: iligtas ninyo (sila) sa kamay ng masama,
Mentsétek meg a szegényt és szűkölködőt; a gonoszok kezéből szabadítsátok ki.
5 Hindi nila nalalaman, ni nauunawa man; sila'y nagsisilakad na paroo't parito sa kadiliman: lahat ng patibayan ng lupa ay nangakilos.
Nem tudnak, nem értenek, setétségben járnak; a földnek minden fundamentoma inog.
6 Aking sinabi, Kayo'y mga dios, at kayong lahat ay mga anak ng Kataastaasan.
Én mondottam: Istenek vagytok ti és a Felségesnek fiai ti mindnyájan:
7 Gayon ma'y mangamamatay kayong parang mga tao, at mangabubuwal na parang isa sa mga pangulo.
Mindamellett meghaltok, mint a közember, és elhullotok, mint akármely főember.
8 Bumangon ka, O Dios, hatulan mo ang lupa: sapagka't iyong mamanahin ang lahat ng mga bansa.
Kelj fel, oh Isten, ítéld meg a földet, mert néked jutnak örökségül minden népek.