Mga Awit 75

1 Kami ay nagpapasalamat sa iyo, Oh Dios: kami ay nagpapasalamat, sapagka't ang iyong pangalan ay malapit: isinasaysay ng mga tao ang iyong mga kagilagilalas na gawa.

Az éneklőmesternek, az altashétre, Aszáf zsoltára, ének. Tisztelünk téged, oh Isten, tisztelünk; neved közel van, hirdetik csodatetteid.

2 Pagka aking nakamtan ang takdang kapanahunan, hahatol ako ng matuwid.

Ha megszabom a határidőt, én méltányosan ítélek.

3 Ang lupa at lahat na tagarito ay natutunaw: aking itinayo ang mga haligi niyaon. (Selah)

A föld és annak minden lakosa elcsügged; én erősítem meg annak oszlopait. (Szela)

4 Aking sinabi sa hambog, Huwag kang gumawang may kahambugan: at sa masama, Huwag kang magtaas ng sungay:

A kérkedőknek azt mondom: Ne kérkedjetek; és a gonoszoknak: Ne emeljetek szarvat!

5 Huwag mong itaas ang iyong sungay ng mataas; huwag kang magsalitang may matigas na ulo.

Ne emeljétek magasra szarvatokat, ne szóljatok megkeményedett nyakkal;

6 Sapagka't hindi man mula sa silanganan, o mula man sa kalunuran, o mula man sa timugan, ang pagkataas.

Mert nem napkelettől, sem napnyugattól, s nem is a puszta felől támad a felmagasztalás;

7 Kundi ang Dios ay siyang hukom: kaniyang ibinababa ang isa, at itinataas ang isa.

Hanem Isten a biró, a ki egyet megaláz, mást felmagasztal!

8 Sapagka't sa kamay ng Panginoon ay may isang saro, at ang alak ay bumubula; puno ng pagkakahalohalo, at kaniyang inililiguwak din: tunay na ibubuhos ng lahat na masama sa lupa ang latak, at iinumin.

Mert pohár van az Úr kezében, bortól pezseg, nedvvel tele; ha tölt belőle, még seprejét is iszsza és szopja a föld minden gonosztevője.

9 Nguni't aking ipahahayag magpakailan man, ako'y aawit ng mga kapurihan sa Dios ni Jacob.

Én pedig hirdetem ezt mindörökké, és éneket mondok a Jákób Istenének.

10 Lahat ng mga sungay naman ng masama ay aking ihihiwalay; nguni't ang mga sungay ng matuwid ay matataas.

És a gonoszoknak szarvait mind letördelem; az igaznak szarvai pedig felmagasztaltatnak.