< Mga Awit 120 >
1 Sa aking kahirapan ay dumaing ako sa Panginoon, at sinagot niya ako.
Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.
2 Iligtas mo ang aking kaluluwa, Oh Panginoon, sa mga sinungaling na labi, at mula sa magdarayang dila.
Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől!
3 Anong maibibigay sa iyo, at anong magagawa pa sa iyo, ikaw na magdarayang dila?
Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!
4 Mga hasang pana ng makapangyarihan, at mga baga ng enebro.
Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.
5 Sa aba ko, na nakikipamayan sa Mesech, na tumatahan ako sa mga tolda sa Kedar!
Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!
6 Malaon ng tinatahanan ng aking kaluluwa na kasama niyang nagtatanim sa kapayapaan.
Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!
7 Ako'y sa kapayapaan: nguni't pagka ako'y nagsasalita, sila'y sa pakikidigma.
Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra készek.