< Psaltaren 86 >

1 En bön av David. HERRE, böj till mig ditt öra och svara mig, ty jag är betryckt och fattig.
Dávid imádsága. Hajtsd hozzám Uram füledet, hallgass meg engem, mert nyomorult és szegény vagyok én!
2 Bevara min själ, ty jag är from; du min Gud, fräls din tjänare, som förtröstar på dig.
Tartsd meg életemet, mert kegyes vagyok én; mentsd meg én Istenem a te szolgádat, a ki bízik benned.
3 Var mig nådig, o Herre, ty hela dagen ropar jag till dig.
Könyörülj én rajtam Uram, mert hozzád kiáltok minden napon!
4 Gläd din tjänares själ, ty till dig, Herre, upplyfter jag min själ.
Vidámítsd meg a te szolgádnak lelkét, mert hozzád emelem fel Uram lelkemet.
5 Ty du, o Herre, är god och förlåtande och stor i nåd mot alla som åkalla dig.
Mert te Uram jó vagy és kegyelmes, és nagy irgalmasságú mindazokhoz, a kik hozzád kiáltanak.
6 Lyssna, HERRE, till mitt bedjande, och akta på mina böners ljud.
Figyelmezzél Uram az én imádságomra, és hallgasd meg az én könyörgésemnek szavát!
7 På min nöds dag åkallar jag dig, ty du skall svara mig.
Nyomorúságomnak idején hozzád kiáltok, mert te meghallgatsz engem.
8 Ingen är dig lik bland gudarna, Herre, och intet är såsom dina verk.
Nincsen Uram hozzád hasonló az istenek között, és nincsenek hasonlók a te munkáidhoz!
9 Hedningarna, som du har gjort, skola alla komma och tillbedja inför dig, Herre, och skola ära ditt namn.
Eljőnek a népek mind, a melyeket alkottál, és leborulnak előtted Uram, és dicsőítik a te nevedet.
10 Ty du är stor, och du gör stora under; du allena är Gud.
Mert nagy vagy te és csodadolgokat mívelsz; csak te vagy Isten egyedül!
11 Visa mig, HERRE, din väg; jag vill vandra i din sanning. Behåll mitt hjärta vid det ena att jag fruktar ditt namn.
Mutasd meg nékem a te útadat, hogy járhassak a te igazságodban, és teljes szívvel féljem nevedet.
12 Då vill jag tacka dig, Herre, min Gud, av allt mitt hjärta och ära ditt namn evinnerligen;
Dicsérlek téged Uram, Istenem, teljes szívemből, és dicsőítem a te nevedet örökké!
13 ty din nåd är stor över mig, och du räddar min själ ur dödsrikets djup. (Sheol h7585)
Mert nagy én rajtam a te kegyelmed, és kiszabadítottad lelkemet a mélységes pokolból. (Sheol h7585)
14 Gud, fräcka människor hava rest sig upp mot mig, och våldsverkarnas hop står efter mitt liv; de hava icke dig för ögonen.
Isten! Kevélyek támadtak fel ellenem, és kegyetlenek serege keresi lelkemet, a kik meg sem gondolnak téged.
15 Men du, Herre, är en barmhärtig och nådig Gud, långmodig och stor i mildhet och trofasthet.
De te Uram, könyörülő és irgalmas Isten vagy, késedelmes a haragra, nagy kegyelmű és igazságú!
16 Vänd dig till mig och var mig nådig, giv åt din tjänare din makt, och fräls din tjänarinnas son.
Tekints reám és könyörülj rajtam! Add a te erődet a te szolgádnak, és szabadítsd meg a te szolgálóleányodnak fiát!
17 Gör ett tecken med mig, så att det går mig väl; och må de som hata mig se med blygd att du, o HERRE, hjälper mig och tröstar mig.
Adj jelt nékem javamra, hogy lássák az én gyűlölőim és szégyenüljenek meg, a mikor te Uram megsegítesz és megvigasztalsz engem.

< Psaltaren 86 >