Psaltaren 83
1 En sång, en psalm av Asaf. Gud, var icke så tyst, tig icke och var icke så stilla, o Gud.
Ének, zsoltár Ászáftól. Isten, ne legyen nyugtod, ne hallgass s ne légy csendes, Isten!
2 Ty se, dina fiender larma, och de som hata dig resa upp huvudet.
Mert íme ellenségeid zúgnak és gyűlölőid fölemelték fejüket.
3 Mot ditt folk förehava de listiga anslag och rådslå mot dem som du beskyddar.
Néped ellen ravaszul tanakodnak és tanácskoznak oltalmazottjaid ellen.
4 De säga: "Kom, låt oss utrota dem, så att de ej mer äro ett folk, och så att ingen mer tänker på Israels namn."
Azt mondták: jertek, semmisítsük meg őket a nemzetek sorából, hogy többé ne említtessék Izraél neve!
5 Ty endräktigt rådslå dem med varandra, de sluta mot dig ett förbund:
Mert egy szívvel tanácskoztak egyaránt, ellened szövetséget kötnek:
6 Edoms tält och ismaeliterna, Moab och hagariterna,
Edóm sátrai, meg az ismaeliták, Móáb és a hágáriak,
7 Gebal och Ammon och Amalek, filistéerna tillika med dem som bo i Tyrus;
Gebál és Ammón és Amálék, Peléset Czórnak lakóival együtt.
8 Assur har ock slutit sig till dem, han har lånat sin arm åt Lots barn. (Sela)
Assúr is csatlakozott hozzájuk, karjukká lettek Lót fiainak. Széla.
9 Gör med dem såsom du gjorde med Midjan, såsom med Sisera och Jabin vid Kisons bäck,
Tégy velük mint Midjánnal, mint Szíszerával, mint Jábinnal Kisón patakjánál!
10 dem som förgjordes vid En-Dor och blevo till gödning åt marken.
Megsemmisültek Endórban, trágyájává lettek a földnek.
11 Låt det gå deras ädlingar såsom det gick Oreb och Seeb, och alla deras furstar såsom det gick Seba och Salmunna,
Tedd őket, nemeseiket, olyanokká mint Órébet és Zeébet, és mint Zébachot és Czalmunnát mind a fejedelmeiket.
12 eftersom de säga: "Guds ängder vilja vi intaga åt oss."
Akik azt mondták: foglaljuk el magunknak Isten hajlékait!
13 Min Gud, låt dem bliva såsom virvlande löv, såsom strå för vinden.
Istenem, tedd őket olyanokká mint a porforgatagot, mint a tarlót a szél előtt!
14 Lik en eld som förbränner skog och lik en låga som avsvedjar berg
Mint tűz, mely erdőt éget, és mint a láng, mely föllobbant hegyeket.
15 förfölje du dem med ditt oväder, och förskräcke du dem med din storm.
Úgy üldözd őket viharoddal, és szélvészeddel rémítsd el.
16 Gör deras ansikten fulla med skam, så att de söka ditt namn, o HERRE.
Töltsd el arczukat szégyennel, hogy keressék nevedet, oh Örökkévaló!
17 Ja, må de komma på skam och förskräckas till evig tid, må de få blygas och förgås.
szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, piruljanak és vesszenek el!
18 Och må de förnimma att du allena bär namnet "HERREN", den Högste över hela jorden.
S tudják meg, hogy te, meg neved, oh Örökkévaló egyedül vagy, a legfelső az egész föld fölött.
