Psaltaren 64

1 För sångmästaren; en psalm av David. Hör, o Gud, min röst, när jag klagar, bevara mitt liv, ty fienden förskräcker mig.

A karmesternek. Zsoltár Dávidtól. Halljad, Isten, hangomat panaszomban; ellenség rettentésétől óvd meg éltemet.

2 Fördölj mig för de ondas hemliga råd, för ogärningsmännens larmande hop;

Rejts el engem a gonosztevők tanakodásától, csődülésétől a jogtalanság cselekvőinek:

3 ty de vässa sina tungor likasom svärd, med bittra ord lägga de an såsom med pilar,

a kik élesítotték, mint a kardot, nyelvüket, fe. szítotték nyilukat, a keserű szót,

4 för att i lönndom skjuta den ostrafflige; plötsligt skjuta de på honom, utan försyn.

hogy meglőjék rejtekben a gáncstalant, hirtelen lövik meg s nem félnek.

5 De befästa sig i sitt onda uppsåt, de orda om huru de skola lägga ut snaror; de säga: "Vem skulle se oss?"

Megerősödnek ők, a rossz dolgot elbeszélik, hogy tőröket rejtenek majd; azt mondják, ki látja őket?

6 De tänka ut onda anslag: "Nu äro vi redo med det råd vi hava uttänkt!" Ja, djupa äro männens tankar och hjärtan.

Jogtalanságokat fürkésznek ki: Elvégeztük a fürkészett fürkészést! A férfi belseje pedig és a szíve mélységes.

7 Då skjuter Gud dem; plötsligt sårar dem hans pil.

Meglőtte őket Isten, nyiltól hirtelen lettek a sebeik.

8 De bringas på fall och få straff för sina tungors skull; var och en som ser dem rister huvudet.

Megejtette őket magukat a nyelvük: fejet csóválnak mind, a kik nézik.

9 Och alla människor varda förskräckta; de förkunna vad Gud har gjort och förstå hans verk.

S megfélemlettek az emberek mind; hirdetik az Isten cselekvését és művét szemlélik.

10 Den rättfärdige skall glädja sig i HERREN och taga sin tillflykt till honom, och alla rättsinniga skola berömma sig.

Örülni fog az igaz az Orökkévalóban és menedéket talál benne, és dicsekszenek mind az egyenesszivüek.