< Psaltaren 58 >
1 För sångmästaren; "Fördärva icke"; av David; en sång. Talen I väl i eder stumhet vad rättfärdigt är? Dömen I såsom rätt är, I människors barn?
A karmesternek. Ne ronts szerint. Dávidtól dal. Valóban némán beszéltek-e igazságot, egyenességgel itélitek az emberfiakat?
2 Nej, i hjärtat uppgören I onda anslag; I vägen ut i landet edra händers våld.
Sőt szívben jogtalanságokat cselekesztek, kezeitek erőszakát méritek az országban.
3 De ogudaktiga äro avfälliga allt ifrån modersskötet; de lögnaktiga fara vilse ända från sin moders liv.
Elvetemedtek a gonoszok anyaméhtől fogva, eltévelyedtek születéstől fogva a hazugságot beszélők.
4 Gift är i dem, likt ormens gift; en döv huggorm likna de, en som tillstoppar sitt öra,
Mérgük van, olyanféle mint a kígyó mérge, mint a siket viperáé, mely bedugja fülét,
5 så att han icke hör tjusarnas röst, icke den förfarne besvärjarens.
hogy meg ne hallja hangját a sugdosóknak, kiokult igézőnek igézését.
6 Gud, krossa tänderna i deras mun; bryt ut, o HERRE, de unga lejonens kindtänder.
Isten, rombold le fogaikat szájukban, a fiatal oroszlánok zápfogait rontsd le, Örökkévaló!
7 Låt dem bliva till intet, likasom vatten som förrinner. När någon skjuter sina pilar, blive de såsom utan udd.
Olvadjanak el, mint a vizek, melyek szétfolynak – nyilait úgy feszitse, mintha letörnének! –
8 Må han vara lik snigeln, som upplöses och förgås, lik en kvinnas foster, som ej fick skåda solen.
mint a csiga, mely olvadva mászik, mint koraszülött, mint vakondok, melyek napot nem láttak.
9 Förrän edra grytor hava hunnit märka bränslet, och medan köttet ännu är rått, skall en glödvind rycka bort det.
Mielőtt megéreznék fazekaitok a tövist, mintegy nyersen, mintegy haragban elviszi a vihar.
10 Den rättfärdige skall glädja sig, när han skådar hämnden, han skall två sina fötter i den ogudaktiges blod.
Örül az igaz, mert megtorlást látott, lábait füröszti a gonoszok vérében.
11 Och människorna skola säga: "Ja, den rättfärdige får sin lön; ja, det finnes en Gud som dömer på jorden."
Majd így szól az ember: Bizony van gyümölcs az igaz számára, bizony van Isten, a ki bíró a földön.