< Psaltaren 50 >

1 En psalm av Asaf. Gud, HERREN Gud, talar och kallar jorden, allt mellan öster och väster.
Zsoltár Ászáftól. Isten, az Isten, az Örökkévaló beszélt, hívta a földet, napkeltétől napnyugtáig.
2 Från Sion, skönhetens fullhet, träder Gud fram i glans.
Cziónból, a tökéletes szépségűböl feltündöklött az Isten –
3 Vår Gud kommer, och han skall icke tiga. Förtärande eld går framför honom, och omkring honom stormar det med makt.
jöjjön Istenünk és ne hallgasson – tűz emészt előtte és körülötte viharzik nagyon.
4 Han kallar på himmelen därovan och på jorden, för att döma sitt folk:
Szólítja az eget felülről és a földet, hogy itélje népét.
5 "Församlen till mig mina fromma, som sluta förbund med mig vid offer."
Gyűjtsétek elém a jámboraimat, kik áldozat mellett kötik meg szövetségemet
6 Och himlarna förkunna att han är rättfärdig, att Gud är den som skipar rätt. (Sela)
És hirdetik az egek az ő igazságát, hogy Isten itélni készül. Széla.
7 Hör, mitt folk, jag vill tala; Israel, låt mig varna dig. Gud, din Gud, är jag.
Halljad népem, hadd beszéljek, Izraél, hadd intselek téged; Isten, a te Istened vagyok.
8 Icke för dina slaktoffer vill jag gå till rätta med dig; dina brännoffer har jag alltid inför mig.
Nem vágóáldozataid miatt dorgállak, hisz égőáldozataid mindég előttem vannak;
9 Jag vill icke taga tjurar ur ditt hus eller bockar ur dina fållor;
nem fogadok el házadból tulkot, aklaidból bakokat.
10 ty mina äro alla skogens djur, boskapen på de tusende bergen;
Mert enyém minden vadja az erdőnek, a barmok hegyek ezrein;
11 jag känner alla fåglar på bergen, och vad som rör sig på marken är mig bekant.
ismerem a hegyek madarát mind, s mi a mezőn sürög, velem van.
12 Om jag hungrade, skulle jag icke säga dig det; ty min är jordens krets med allt vad därpå är.
Ha éhezném, nem mondanám neked, mert enyém a világ és teljessége.
13 Skulle jag äta tjurars kött, och skulle jag dricka bockars blod?
Eszem-e én a bikák husát s a bakok vérét iszom-e?
14 Nej, offra lovets offer åt Gud, så skall du få infria dina löften till den Högste.
Áldozz Istennek hálaáldozatot, és fizesd meg a legfelsőnek fogadásaidat;
15 Och åkalla mig i nöden, så vill jag hjälpa dig, och du skall prisa mig."
és szólíts engem a szorongatá. s napján, kiragadlak s te majd tisztelsz engem.
16 Men till den ogudaktige säger Gud: "Huru kan du tala om mina stadgar och föra mitt förbund på tungan,
A gonosznak pedig mondja az Isten: Mit reeked elbeszélned törvényeimet, s miért veszed szájadra szövetségemet?
17 du som hatar tuktan och kastar mina ord bakom dig?
Holott te gyűlölöd az oktatást s magad mögé dobtad szavaimat.
18 Om du ser en tjuv, så håller du med honom, och med äktenskapsbrytare giver du dig i lag.
Ha tolvajt láttál, czimboráltál vele és házasságtörőkkel van osztályrészed.
19 Din mun släpper du lös till vad ont är, och din tunga hopspinner svek.
Szájadat neki eresztetted rosszra, s nyelvedet csalárdsághoz tapasztod.
20 Du sitter där och förtalar din broder, din moders son lastar du!
Ülsz, testvéred ellen beszélsz, anyád fiára mocskot vetsz.
21 Så gör du, och jag tiger, och nu tror du att jag är såsom du. Nej, jag vill straffa dig och ställa dig det för ögonen.
Ezeket tetted, és hallgattam, azt képzelted, olyan vagyok mint te; hadd dorgállak meg, hadd sorolom föl szemeid előtt.
22 I som förgäten Gud, märken detta, för att jag icke må sönderriva eder utan räddning:
Értsétek hát ezt meg, ti Istenfelejtők, nehogy szaggassak s nincs, a ki mentene.
23 den som offrar lovets offer, han ärar mig; och den som aktar på sin väg, honom skall jag låta se Guds frälsning."
A ki hálaáldozatot áldoz, tisztel engemet, s a ki az útra ügyel, azzal láttatom Isten üdvösségét!

< Psaltaren 50 >