Psaltaren 3
1 En psalm av David, när han flydde för sin son Absalom. HERRE, huru många äro icke mina ovänner! Ja, många resa sig upp mot mig.
Zsoltár Dávidtól, midőn elmenekült fia Absalóm elől. Örökkévaló, mily sokan vannak szorongatóim, sokan támadnak ellenem!
2 Många säga om mig: "Det finnes ingen frälsning för honom hos Gud."
Sokan mondják lelkemről: Nincs segítség számára Istenben. Széla.
3 Men du, HERRE, är en sköld för mig; du är min ära och den som upplyfter mitt huvud.
De te, Örökkévaló, paizs vagy körülöttem, dicsőségem és fejem fölemelője.
4 Jag höjer min röst och ropar till HERREN, och han svarar mig från sitt heliga berg. (Sela)
Hangommal az Örökkévalóhoz kiáltottam föl, és ő meghallgatott engem szent hegyéről. Széla.
5 Jag lade mig och somnade in; jag har åter vaknat upp, ty HERREN uppehåller mig.
Én lefeküdtem és aludtam, fölébredtem, mert az Örökkévaló támogat engem.
6 Jag fruktar icke för skaror av många tusen, som lägra sig mot mig runt omkring.
Nem félek a népnek tízezreitöl, kik köröskörül nekem szegültek.
7 Stå upp, HERRE, fräls mig, min Gud; ty du slår alla mina fiender på kinden, du krossar de ogudaktigas tänder.
Kelj föl, Örökkévaló, segíts meg engem, Istenem! Mert állkapcson ütötted mind az ellenségeimet, a gonoszok fogait széttörted.
8 Hos HERREN är frälsningen; över ditt folk komme din välsignelse. (Sela)
Az Örökkévalóé a segítség, népedre az áldásod! Széla.
