Psaltaren 26

1 Av David. Skaffa mig rätt, HERRE, ty jag vandrar i ostrafflighet, och jag förtröstar på HERREN utan att vackla.

Dávidé. Ítélj meg engem, Uram! mert én ártatlanságban éltem és az Úrban bíztam ingadozás nélkül.

2 Pröva mig, HERRE, och försök mig; rannsaka mina njurar och mitt hjärta.

Próbálj meg, Uram, és kisérts meg, és vizsgáld meg veséimet és szívemet.

3 Ty din nåd är inför mina ögon, och jag vandrar i din sanning.

Mert kegyelmed szemem előtt van, és hűségedben járok-kelek.

4 Jag sitter icke hos lögnens män, och med hycklare har jag icke min umgängelse.

Nem ültem együtt hivalkodókkal, és alattomosokkal nem barátkoztam.

5 Jag hatar de ondas församling, och hos de ogudaktiga sitter jag icke.

Gyűlölöm a rosszak társaságát, és a gonoszokkal együtt nem ülök.

6 Jag tvår mina händer i oskuld, och kring ditt altare, HERRE, vill jag vandra,

Ártatlanságban mosom kezemet, és oltárodat gyakorlom Uram!

7 för att höja min röst till tacksägelse och förtälja alla dina under.

Hogy hallatós szóval dicsérjelek téged, és elbeszéljem minden csodatettedet.

8 HERRE, jag har din boning kär och den plats där din härlighet bor.

Uram, szeretem a te házadban való lakozást, és a te dicsőséged hajlékának helyét.

9 Ryck icke min själ bort med syndare, icke mitt liv med de blodgiriga,

Ne sorozd a bűnösökkel együvé lelkemet, sem életemet a vérszopókkal együvé,

10 i vilkas händer är skändlighet, och vilkas högra hand är full av mutor.

A kiknek kezében vétek van, és jobbjuk telve vesztegetéssel.

11 Jag vandrar ju i ostrafflighet; förlossa mig och var mig nådig.

Én pedig ártatlanságban élek; ments meg és könyörülj rajtam.

12 Ja, min fot står på jämn mark; i församlingarna skall jag lova HERREN.

Lábam megáll igazsággal; áldom az Urat a gyülekezetekben.