< Psaltaren 128 >
1 En vallfartssång. Säll är envar som fruktar HERREN och vandrar på hans vägar.
Zarándoklás éneke. Boldog mindaz, a ki féli az Örökkévalót, a ki útjaiban jár!
2 Ja, av dina händers arbete får du njuta frukten; säll är du, och väl dig!
Kezeid szerzeményét midőn eszed, boldog vagy és jó dolgod van.
3 Lik ett fruktsamt vinträd varder din hustru, därinne i ditt hus, lika olivtelningar dina barn, omkring ditt bord.
Feleséged akár a gyümölcstermő szőllőtő házad belsejében; gyermekeid akár olajfacsemeték körülötte asztalodnak.
4 Ty se, så varder den man välsignad, som fruktar HERREN.
Íme, bizony így áldatik meg a férfi, aki féli az Örökkévalót!
5 HERREN välsigne dig från Sion; må du få se Jerusalems välgång i alla dina livsdagar,
Áldjon meg téged az Örökkévaló Cziónból és nézd Jeruzsálem jólétét élted minden napjaiban,
6 och må du få se barn av dina barn. Frid över Israel!
és láss gyermekeket gyermekeidtől! Béke Izraélre!