Psaltaren 99

1 HERREN är nu konung! Därför darra folken. Han som tronar på keruberna! Därför skälver jorden.

Az Úr uralkodik, reszkessenek a népek; Kérubokon ül, remegjen a föld!

2 HERREN är stor i Sion, och upphöjd är han över alla folk.

Nagy az Úr a Sionon, és magasságos ő minden nép felett.

3 Därför prisar man ditt namn, det stora och fruktansvärda. Helig är han.

Tiszteljék a te nagy és rettenetes nevedet, – szent az!

4 Och konungen i sin makt älskar vad rätt är. Ja, du håller rättvisa vid makt, rätt och rättfärdighet övar du i Jakob.

És tisztesség a királynak, a ki szereti a jogosságot! Te megerősítetted az egyenességet; jogosságot és igazságot szereztél Jákóbban.

5 Upphöjen HERREN, vår Gud, och tillbedjen vid hans fotapall. Helig är han.

Magasztaljátok az Urat, a mi Istenünket, és boruljatok le az ő lábainak zsámolya elé; szent ő!

6 Mose och Aron voro bland hans präster, och Samuel bland dem som åkallade hans namn; de ropade till HERREN, och han svarade dem.

Mózes és Áron az ő papjaival, és Sámuel az ő nevét segítségül hívókkal egybe, segítségül hívják vala az Urat, és meghallgatá őket.

7 I molnstoden talade han då till dem; de höllo hans vittnesbörd och den lag som han gav dem.

Felhő-oszlopban szólt vala hozzájok; megőrizték az ő bizonyságtételét és rendeletét, a melyet adott vala nékik.

8 Ja, HERRE, vår Gud, du svarade dem; du var mot dem en förlåtande Gud -- och en hämnare över deras gärningar.

Uram, mi Istenünk! Te meghallgattad őket, kegyelmes Isten voltál hozzájok; de bosszúálló az ő hiábavalóságaik miatt.

9 Upphöjen HERREN, vår Gud, och tillbedjen inför hans heliga berg. Ty helig är HERREN, vår Gud.

Magasztaljátok az Urat, a mi Istenünket, és boruljatok le az ő szent hegyén; mert szent az Úr, a mi Istenünk!