Psaltaren 81
1 För sångmästaren, till Gittít; av Asaf.
Az éneklőmesternek, a gittithre. Aszáfé. Örvendezzetek Istennek, a mi erősségünknek; ujjongjatok a Jákób Istenének!
2 Höjen glädjerop till Gud, vår starkhet, höjen jubel till Jakobs Gud.
Dalt zengjetek és dobot pergessetek, gyönyörű hárfát cziterával együtt.
3 Stämmen upp lovsång och låten pukor ljuda, ljuvliga harpor tillsammans med psaltare.
Fújjatok kürtöt új holdra, holdtöltekor, a mi ünnepünk napján;
4 Stöten i basun vid nymånaden, vid fullmånen, på vår högtidsdag.
Mert végzett dolog ez Izráelnél, a Jákób Istenének rendelése.
5 Ty detta är en stadga för Israel, en Jakobs Guds rätt.
Bizonyságul tette ő a József nemzetségében, a mikor kijött Égyiptom földe ellen. Nyelvet hallék ott, a mit nem tudtam.
6 Det bestämde han till ett vittnesbörd i Josef, när han drog ut mot Egyptens land. Jag hör ett tal som är mig nytt:
Megszabadítottam a tehertől az ő vállát, kezei megmenekültek a kosártól.
7 »Jag lyfte bördan från hans skuldra, hans händer blevo fria ifrån lastkorgen.
A nyomorúságban segítségül hívtál és én megszabadítottalak téged; meghallgattalak téged a mennydörgésnek rejtekében; megpróbáltalak téged a versengések vizénél. (Szela)
8 I nöden ropade du, och jag räddade dig; jag svarade dig, höljd i tordön, jag prövade dig vid Meribas vatten. (Sela)
Hallgass én népem, hadd tegyek bizonyságot ellened! Oh Izráel, ha te meghallgatnál engem!
9 Hör, mitt folk, och låt mig varna dig; Israel, o att du ville höra mig!
Ne legyen te nálad idegen isten, és az idegen isten előtt meg ne hajolj!
10 Hos dig skall icke finnas någon annan gud, och du skall ej tillbedja någon främmande gud.
Én, az Úr vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptom földéről: nyisd szét a te szájad és betöltöm azt.
11 Jag är HERREN, din Gud, som har fört dig upp ur Egyptens land; låt din mun vitt upp, så att jag får uppfylla den.
De nem hallgatott népem az én szómra, és Izráel nem engedelmeskedett nékem.
12 Men mitt folk ville ej höra min röst, och Israel var mig icke till viljes.
Ott hagytam azért őt szívöknek keménységében, hogy járjanak a magok tanácsa szerint.
13 Då lät jag dem gå i deras hjärtans hårdhet, det fingo vandra efter sina egna rådslag.
Oh, ha az én népem hallgatna reám, s Izráel az én utaimon járna!
14 O att mitt folk ville höra mig, och att Israel ville vandra på mina vägar!
Legott megaláznám ellenségeit, s szorongatói ellen fordítanám kezem.
15 Då skulle jag snart kuva deras fiender och vända min hand mot deras ovänner.
Az Úrnak gyűlölői hízelegnének néki, és örökkévaló volna az ő idejök.
16 De som hata HERREN skulle då visa honom underdånighet, och hans folks tid skulle vara evinnerligen. Och han skulle bespisa det med bästa vete; ja, med honung ur klippan skulle jag mätta dig.»
És ő megelégítené őt java búzával, és sziklából folyó mézzel töltenélek be téged!
